Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Szilágyi Gábor–dr. Böcker Tivadar–dr. Schmieder Antal: A Bükk hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvízforgalma

Szilágyi G.—Dr. Böcker T.—Dr. Schmieder A.: A Bükk hegység képe Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. 5i A bükki karsztrendszer hidrodinamikai képe Alapvető feltevésünk, hogy a bükki karsztrendszer jellegében Grundt típusú, egységes, összefüggő szabad túlfolyással rendelkező víztároló rendszer, amelynek lehetnek viszonylag önálló részletei, ezeknek jelentősége azonban regionális értelemben alárendelt. E feltevést azért kívánjuk hangsúlyozni, mert a bükki karsztrendszert hosszú ideig kizárólag a Katzer féle elvnek megfelőlen különálló, egymástól többnyire független tömbök rendszerének tekintették. E szemlélet változása az 1960-as évek elején indult meg, Kessler 11. (1964) [2] tapolcai vizsgálatai nyomán, amikoris a fedett és szabad felszínű karsztrendszerek kapcsolatát sikerült egyértelműen kimutatnia. Ezt követően, a bükki karsztvíz hasznosításának vizsgálata során tételezte fel Böcker T. (1969) [21] az egységes karsztvízrendszer jelenlétét. A recski ércelőfordulás regionális vízföldtani adottságainak elemzése nyomán kiderült, hogy a Bükk peremi területeinek ismert domborzata [20] csak egységes karsztrendszer feltételezésével illeszthető. Ennek figyelembevételével Schmieder és Szilágyi (1971) [1] megszerkesztette a bükki karszt vízdomborzati térképét. ' Később, 1974-ben Aujeszky és Scheuer [3] karsztvízdomborzati térkép közlése nélkül, valószínűsíti a Bükk "nagy karsztvízrendszerének" létét. Ezt követő sorban Tóth 1976-ban megjelent igen részletes elemző tanulmánya [6] és vízdomborzati térképe emelhető ki, amely korábbi feltételezéseink mérésekre támaszkodó alátámasztását adja olyan területrészekre is, ahol megelőzően csak sejtésekkel élhettünk. Jelen tanulmányunkban az eddig kialakult kép pontosítására teszünk kísérletet, melyhez felhasználjuk újabb ismereteinket és térképi feldolgozásainkat [4, 5], hogy elősegítsük e témakörben kialakult nézetek közeledését. A valószínűsíthető karsztvízszint-felület és az uralkodó áramlási irányok Amint említettük, Tóth [6] karsztvízszint-térképe a jelenlegi ismeretek szerint kielégítő pontosságú, s meggyőződésünk szerint e kép fúráskutatások nélkül számottevő mértékben nem javítható. Kiegészíthető viszont azzal, hogy e karszt vízszintfelülettel jellemzett rendszer több-kevesebb nehézséggel, bizonytalansággal illeszthető az egész észak-magyarországi (Gömöri-karszt, Darnó-szerkezet, Sajó-völgy, Bükkalja) regionális felszínalatti hidrodinamikai rendszerhez. Itt tehát Tóth [6] központi-bükki karsztvízszint-térképét elfogadva kísérletet teszünk egy nagy térségű hidrodinamikai kép vázolására (2. ábra). A 2. ábrán vázolt hidrodinamikai kép a Darnó szerkezeti öv egyes részleteit (Recsk, Bükkszék), valamint a Mátra — Bükkalja térségében nyersanyag kutatási, illetve hévíztermelési eredményeken alapul a Darnó-zóna E-i részében, a Gömöri-karszt D-i előterében, illetve a Sajó-völgyi szerkezeti vonal mentén azonban feltételezésekre épül. Az áramlási irányokat jelző nyilak a forrásokon ki nem lépő dinamikus vízkészlet útját jelzik annak megkülönböztetése nélkül, hogy a Bükkből áramló karsztvízkészlet horizontális, vagy vertikális áramlással kapcsolódik-e a fedőhegység, illetve a nagyalföldi porózus rétegvíztárolók hidrodinamikai rendszeréhez. E feltételezésekből, illetve bizonytalanságokból következően a 2. ábrán vázolt regionális, hidrodinamikai kép elsősorban nagy tendenciákat, s nem a nyomásfelület valóságos tengerszint feletti alakulását hivatott bemutatni. A kép szerkesztésének alapelve, hogy a víztároló hegységek (Bükk, Gömör, bizonyos értelemben a Mátra is) forrásokon ki nem lépő dinamikus vízkészlete nagy szerkezeti vonalak mentén (Sajóvölgy, Darnó-öv, Bogácsi-szerkezet) távozik a Nagyalföld pannon rétegvíztároló rendszerébe, ahol részt vesz e rendszer vertikális vízkörforgalmában. E vízkészletáramlás kitüntetett helyeinek és irányainak pontosítása, s nem utolsó sorban mértékének megbízható meghatározása a további szerkezet- és vízföldtani kutatások eredményeitől várható. A bükki karsztrendszer hidraulikai paraméterei A kisszámú mérés miatt a hidraulikai paraméterek — víztároló- és vízszállítóképesség — megítélésénél analógiákra, illetve a bükki karsztban ta2. ábra. A Bükk térségének hidrodinamikai vázlata Szerk., Szilágyi a. Abb. 2. Hydrodynamisches Schema im Raume des BükkOebirges Gez, Szilágyi O.