Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Toókos Ildikó: A frissvíz-felhasználás csökkentésének lehetőségei az iparban

Dr. Toókos I.: Frissvíz-felhasználás csökker&ésének lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 505 diffúziós vízkörök általánosítása. Ez a vízkörök teljes zárása ós a víz kampány utáni tárolásával szintén teljesítheti a szennyvízmentes termelést. A világnépességet általánosan érintő fehérjehiány enyhítését célzó kutatások érdemelnek még itt említést. Egy keményítőgyárban olyan technológiai megoldást dolgoztak ki, amelynél a szennyvízbe kerülő, de hasznosítható anyagokat kinyerik és egyúttal a vízfelhasználás és a szennyvíztermelés a konvencionális termelésnél előálló mennyiség 10%-ára, vagy ez alá csökken. Ez az ún. „száraz technológia". De a nedves technológia alkalmazásakor is a keletkező nagy fehérjetartalmú (gyümölcs) vizek megszüntethetők és a hasznos anyagot tartalmazó fehérje kinyerhető (fehérje savas kicsapás, hőkoaguláltatás, bepárlás). Mint maximális megoldás elérhető a szennyvíztermelés nélküli üzemelés. Ha nem is ennyire számszerűen kidolgozott példák, de eredményes, szép hazai tapasztalatok is vannak az ásványolaj és a felületkezelőiparban, papíriparban stb. a gazdaságos vízhasználathoz kapcsolódó nyersanyag, vegyszer stb. a v isszany erésre. A hulladékok, melléktermékek hasonló célú feldolgozására és a szennyvízkoncentráció csökkentésére (a BOI

5 átlagban 70%-kal csökken) egyik legelterjettebb módszer az ún. ALYVATECH technológia. Vágóhidak, hús és baromfifeldolgozó üzemekben alkalmazzák, a fehérjéket lignoszulfonsavval kicsapják, majd a kinyert csapadékot az egyéb hulladékkal együtt, állati tápanyag ingrediensnek dolgozzák fel. Kétségtelen nagy az anyagi befektetés, viszont az eladott fehérje ára ezt csökkenti. Hasonló, bár még korántsem ennyire elterjedt megoldás a tejipari szennyvizek értékes fehérjeinek és a laktóznak kinyerése és hasznosítása. II. A víz újrahasználata A különböző vízújrahasználatok közül a közvetett vízújrahasználatot ősidők óta alkalmazzák. Gyakorlata, az egyszerűbb technológiákon keresztül a komplikált rendszerekig vezet, a felhasználási cél és a felhasználandó víz paramétereitől függően. Mind az ivóvíz, mind az ipari célra történő közvetett vízújrahasználat társadalmunkban természetes. A közvetlen vízújrahasználat esetében az egyszer használt víz megfelelő mértékű tisztítás után ugyanabban a rendszerben, vagy más célra kerül ismételt felhasználásra. A tisztítás mértékének ki kell kell elégítenie a felhasználás igényeit. Ezért az itt alkalmazott műtárgyakra és műveletekre jellemző, hogy az egyszerű, egylépcsős mechanikai tisztítástól kezdve magába foglalhatja a víz előkészítésénél és a szennyvíztisztításnál alkalmazásra kerülő technológiai mxíveletek sorozatát, célra orientált, rendszerbe foglalt harmonikus együttdolgozásban. Azonban, — külföldi tapasztalatok szerint, — még ilyen maximálisan fejlett, komplex rendszerek esetében sem fogadja el a társadalom a szennyvíz ivóvízként való újrahasználatát. Ugyanakkor, a víz (használt víz, ipari-, házi szennyvíz) ipari célokra történő újrahasználata, különösen a vízszegény területeken már elfogadott gyakorlat. Az ivóvízként használható vizeink mennyiségi kímélése érdekében, az iparban a vízújrahasználati lehetőségek feltárására, kimunkálására és szélesebb körű gyakorlatára hazánkban is szükség van. A vízújrahasználat közvetlen rendszere, a víz eredete és a felhasználás célja szerint az iparban lehet: a) az ipartelep hűtővizének újrahasználata recirkulációs rendszerben hűtésre, vagy egyéb más célra; b) az ipartelepen a technológiai folyamatokban használt víz soros és recirkulációs rendszerekben való újrahasználata; c) az ipartelepeken keletkező szennyvizek újrahasználata hűtéf-re, a technológiai folyamatokban, vagy egyéb célra; d) a kommunális szennyvizek újrahasználata különböző ipari célra. Az első két (a, b) kérdéssel az általános feladatoknál már foglalkoztunk. Gyakorlati példákat a kapcsolódó tanulmányban fogunk ismertetni. Lényegében ez vonatkozik az ipartelep saját szennyvizének újrafelhasználására is (c), ugyanis a gyakorlati példákat az élelmiszeriparra, — mint egyik legigényesebb területre — fogjuk bemutatni. d) Kommunális szennyvizek újrahasználata különböző ipari célra A téma bevezetéseként meg kell jegyezni, hogy még a legfejlettebb országokban is szemléletátformáló és különböző ösztönző rendszerre van szükség a kommunális szennyvizek minél szélesebb körű ipari felhasználásának elérésére. Az USA-ban pl. tudatos intézkedéseket léptettek életbe azért, hogy elérjék a kommunális szennyvizek ipar általi 40%-os felhasználását. Hasonlóképpen USA-beli tapasztalatok alapján közöljük az alábbi tudo2. táblázat A kommunális eredetű vízújrahasználat fajtája az iparban Tabelle 2. Arten der Wiederverirenduny von kommunalem Wasser in der I ndustrie A felhasználás fajtája %-os Az újraa telepek megoszlása meg- használt szerint oszlás mennyiség Bojler tápvíz 3 Technológiai víz 3 Hűtővíz 12 17 3785 m

3/nap 17 3785 m

3/nap 60 412, 390 m

3/nap 3. táblázat A kommunális szennyvizeket felhasználó iparok fő típusai és az újrahasznált víz részaránya Tabelle 3. Haupttypen der kommunáié Abwasser verwendenden Industrien und Anteil des wiederverwendeten Wassers Ipar Telep Az újrahasznált víz %ban Fémfeldolgozás Erőmű Bányászat és ércelőkészítés Petrokémia 74 20 1 5