Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a Felső-Pannontól napjainkig

Dr. Scheuer Gy.—Schweitzer F.: Hévízforrások fejlődéstörténete Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 493 1. ábra: A budai hévizes karsztforrások altípusai: A) Csillaghegyi B) Római fürdói C) Lukács fürdői D) Rudasfürdöi E) Gellértfürdói. 1. Vízzáró harmadidőszaki képződmények. 2. Vízvezető karbonátos kőzetek. 3. Dunai üledékek. 4. Lejtőtörmelék. 5. Forrás. Abb. 1. Subtypen der karstigen Thermalquellen in Buda A) Csillaghegy, B) Római fürdő, C) Lukácsfürdő, D) Rudasfürdő. E) Gellért fürdő 1. Wasserdichte Formationen aus dem Trias 2. Wasserführende karbonathaitige Gesteine 3. Donausedimente 4. Hangschutt 4. Quellen 1. A felszíni karsztos kőzetek területe, ahol a csapadékvíz beszivárog és a mélybe jut. 2. Az átmeneti öv biztosítja a kapcsolatot a felszíni és mélybesüllyedt karbonátos kőzetek között: (a) ezen keresztül jut a víz a mély tárolókba (b) itt alakult ki olyan vízdöldtani helyzet, amely kedvez a karsztvíz felfakadásának (c) ebben az övben keveredik a különböző irányokból áramló eltérő hőmérsékletű és minőségű karsztvíz. 3. Az elfedett karbonátos tároló kőzetekben melegedik fel a karsztvíz és a rendkívül lassú áramlás miatt ásványi sókban is itt dúsul fel. Itt lesz a karsztvízből karsztos hévíz. E három egység szervesen kapcsolódó összefüggő dinamikai egységet alkot. A budai hévforrások is részei a Dunántúli-középhegység nyitott karszt-hidrodinamikai rendszerének. A hévforrások tápterülete a Budai-hegységen túl terjed a Pilis, a Gerecse és Vértes hegység egyes részeire is. E hegységek karbonátos kőzetei erősen karsztosodtak és a több szakaszos kéregmozgások miatt jelentős az összetöredezettségük is. A karsztrendszer vizének egy része a hegység peremén ismét a felszínre fakad, a másik része tovább áramlik a Duna bal partjától K-re levő nagy területű fedett karbonátos kőzetekben. A budapesti hévizes karsztforrások vize kevert karsztvíz. A hegység körüli mély karbonátos kőzetek felől áramló meleg, nagy oldott sótartalmú hévíz keveredik a hegységből a perem fele mozgó hideg, vagy langyos karsztvízzel. 3. A budai hévforrások paleo—karszthidrogeológiai fejlődéstörténete a felsőpannontól napjainkig 3. 1. A hévizes karsztvíz rendszer vizsgálata A Budai-hegység legidősebb édesvízi mészköveinek (Szabadság-hegy, Széchenyi-hegy, Csillebérc, Kakukk-hegy, Budaőrsi-hegy) magassága 420—499 m közötti. Korábban felsőpliocén (levantei) korúnak tartották (30, 31, 35). A közelmúltban a szerzők a Széchenyi-hegy, Svájci út 14 sz alatti telken alapozással feltárt édesvízi mészkőösszletben gerinces maradványokat találtak. A maradványokat Kardos L. gyűjtötte be és Kretzoi M.