Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Dr. Fleps Walter: Módszerek eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére, új telepek tervezési adatainak meghatározására. II. A budakeszi szennyvíztisztító telep vizsgálata
Dr. Fleps W.: Módszexek eleveniszapos Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. 469 V 100 11 V 1001 II. V 10 0 •• , • 'AriT 10 0 50idő a b 3(f 3,78 11,50 1» 5,00 13,88 2" 7,10 16,10 100•> Ülepedési Iszapkoncentráció [g/t] idö ~~ a b \ MOHLMANN INDEX a 26b 87 b 104,34 5,68 7,40 11,50 13,68 16,20 MOHLMANN INDEX _a b_ 230 87 5t[h] III. Ülepedési Iszapkoncentráció [g/l] iúö a b 3,00 1 n 5,<,6 2" 7,60 MOHLMANN INDEX a 10,00 12,04 14,40 333 100 b 5 t[h] 5 t[h] 3. ábra. Budakeszi (a) és délpesti (b) eleveniszapok ülepedési görbéi. Az indulási iszapkoncentráció 2,8 g/1 volt. További magyarázatot lásd 1. sz. ábránál puc. 3. Kpueue ocaxcdenun aKtnuenux UAoe co cmawiuü Bydaicecu (a) u IOík/mü Elemin (6). Hcxodnan KOHifeHmpaiiua cocmae/iHAa 2,8 z/a. Abb. 3. Belebtschlamm—Sinkkurven aus Budakeszi (a) bzw. Südpest (b). Die anfángliche Schlammkonzentration war 2,8 g/l. Weitere Erklarungen siehe Abb. 1. I. Ülepedési lszapkoncentr[g/l] v ,boo II. - i • r ÍV 10 0 Olepedesi Iszapkoncentr[g/t] v III. Ülepedési Iszapkoncentráció [g/l] V MOHLMANN INDEX 1020b no 5 t[hj V MOHLMANN INDEX 208 120 St[h] 5t[h] 4. ábra. Budakeszi (a) és délpesti (b) eleveniszapok ülepedési görbéi. Az indulási iszapkoncentráció 4,5 g/l volt. További magyarázatot lásd 1. sz. ábránál puc. 4. To 3tce umo u puc. 2 npu ucxodnoü KOHifenmpatfuu e 4,5 z/a. Abb. 4. Belebtschlamm—Sinkkurven aus Budakeszi (a) bzw. Südpest (b). Die anfanglic.he Schlammkonzentration war 4,5 g/l. Weitere Erklarungen siehe Abb. 1. téli elmarad az azonos koncentrációjú délpesti iszap ülepedése és tömörülése mögött. A budakeszi iszap rossz ülepedési sajátságai indokolják a telepen alkalmazott igen nagy recirkulációs hányadot. Az eleveniszap-koncentráció a levegőztető medencében ennek ellenére is igen alacsony. Gondolva arra is, hogy a nagy recirkulációs hányad sok energiafogyasztást is jelent, felmerül a kérdés, hogy szükségszerű-e a budakeszi telep alacsony iszap-koncentrációja, illetve lehet-e az ottani szennyvízből jobban ülepedő, töményebb iszapot is kifejleszteni. 2. A budakeszi szennyvízből fejleszthető eleveniszap vizsgálata Amikor első alkalommal vizsgáltuk 1978 őszén a budakeszi telep levegőztető medencéjének az iszapját, akkor a medencében az iszapkoncentráció éppen igen alacsony, 1.1 g/l volt, és az ele-