Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

10. szám - Dr. Fleps Walter: Módszerek eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére, új telepek tervezési adatainak meghatározására. II. A budakeszi szennyvíztisztító telep vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1980. 10. $z. 467 Módszerek eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére, új telepek tervezési adatainak meghatározására II. A BUDAKESZI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP VIZSGÁLATA Dr. FLBPS W A L T E 11* A Fővárosi Csatornázási Művek Budapest tőszomszédságában Budakeszin egy eleveniszapos szennyvíztisztító telepet üzemeltet, melynek rendeltetése elsősorban az ottani szanatóriumok szennyvizeinek a tisztítása, de emellett háziszennyvizet is fogad a község kisebb, csatornázott részéből. Minthogy a község csatornahálózatának a bővítése már nem halogatható sokáig, várható, hogy a telepre érkező szennyvíz mennyisége is növekedni fog. A felmérések szerint a jelenlegi szennyvízmennyiségnek a kétszerese, mintegy napi 5000 m

3 a jövőben várható szennyvízhozam. Joggal vetődik fel tehát a telep bővítésének a kérdése is. A budakeszi szennyvíztisztító telep az 1960-as évek elején épült mint nagy terhelésű eleveniszapos szennyvíztisztító telep. A tervezésnél figyelembe vett szennyvízhozam napi 1860 m

3 200 m

3/ óra csúcsérték mellett. A szennyvíz gravitációsan érkezik a telepre. Először egy hosszanti átfolyású iker elrendezésű homokfogón, majd 20 mm pálcaközű íves rácson és egy Parschal-csatornán halad keresztül. Ezután egy osztóműtárgyban két egyenlő ágra szakad, és tovább folyik a két Dortmundi rendszerű, egyenként 100 m

3-es előülepítő felé. Az előülepített szennyvíz ezekből 2 darab, egyenként 260 m

3-es Kessener kefés levegőztető medencébe jut, majd onnan két, egyenként 250 m

3-es Dortmundi rendszerű utóülepítőbe. A tisztított és utóülepített szennyvíz fertőtlenítés után hagyja el a telepet. Az iszapelvétel az utóülepítők 4—4 zsompjából mammutszivattyúkkal történik. Egy közbeiktatott osztóműtárgyon keresztül az eleveniszap egy része visszatér a levegőztető-medencékbe, más része pedig az előülepítőkbe, ahonnan a friss iszappal együtt a rothasztótornyokba továbbítják. A budakeszi szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka a múltban sohasem esett kifogás alá, az elfolyóvíz KOI-je nem haladja meg a 75 mg/l-es határértéket, de sokszor ennéí is jóval alacsonyabb. Evvel szemben többször hangzottak el olyan panaszok, hogy az eleveniszap koncentrációja túl alacsony, az iszap rosszul ülepszik, sőt elúszik, amit sok energiát fogyasztó erőteljes recirkulációval igyekeztek megakadályozni. A szerző néhány hónappal ezelőtt egy más problémával kapcsolatban a délpesti szennyvíztisztító telep eleveniszapjának az ülepedési sajátságait vizsgálta, és így szinte magától adódott a gondolat, hogy meg kellene egyszer a budakeszii eleven* Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest. iszapot is vizsgálni ebből a szempontból. Néhány egyszerű mérés és összehasonlítás rövidesen olyan meglepő eredményeket szolgáltatott, illetve olyan további problémákat vetett fel, hogy szinte abba sem lehetett hagyni a budakeszi teleppel kapcsolatos vizsgálatokat. Ezeket egyenlőre mégis lezártuk, de amennyiben a tele]) rekonstrukciójával kapcsolatban további részletes adatokra lenne szükség, úgy célszerű a vizsgálatokat még kiegészíteni. Az alábbiakban az eddigi eredményekről kívánunk beszámolni nem utolsó sorban abból a meggondolásból is, hogv az itt elmondottakkal más telepek hasonló problémáinak a megoldását valamiképpen elősegítsük. A végzett munkát 5 pontba foglalva ismertetjük annak megfelelően, ahogy a problémák és teendők lépésről lépésre egymásból adódtak a munka során. 1. A délpesti és budakeszi eleveniszap ülepedési sajátságainak az összehasonlítása Ülepedési görbék Az ülepedési sajátságok tanulmányozása végett különböző koncentrációjú iszapok ülepedési görbéit vettük fel, azaz mértük az iszap mindenkori Vj térfogatát az idő függvényében. Abból kiindulva, hogy az iszap ülepedési sebességét az edény átmérője is befolyásolhatja, 3 párhuzamos mérést végeztünk: 1000 és 2000 ml-es mérőhengerben, illetve egy 10,5 cm belső átmérőjű 150 cm magas, 13 literes üvegcsőben. Az eredmények egységes ábrázolása érdekében a mindenkori V; térfogatot a kiindulási térfogat százalékában fejeztük ki A nagyszámú mérés közül e helyen 4—4 kb. azonos koncentrációjú délpesti illetve budakeszii eleveniszappal végzett mérés eredményeit ismertetjük. Az ülepedési görbéket, valamint a 30 perces, az 1 órás és 2 órás ülepedési időkhöz tartozó átlagos iszapkoncentrációkat és a Mohlmann indexeket az 1—4 ábrák tüntetik fel. Az 1—4 ábra alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a délpesti iszap gyorsabban ülepszik és jobban tömörül (b görbék) mint a budakeszi iszap (a görbék). Az utóbbival kapcsolatban megjegyezzük, hogy időnként az 1—2 ábráknak megfelelő hígabb iszap, illetve recirkulációs iszap jellemző a telepre, míg máskor a 3. és 4. ábráknak megfelelő töményebb iszappal találkozunk. Ez utóbbiak ülepedése és tömörülése azonban szín-