Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Tatai Nagy tó vízminőségi állapota
Tevanné, Bartalis É.: A Tatai Nagy tó Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. 465 tmgfl] mKOlp A 1973 m'* • Húi\ M l « • \ i V' - 20 0, 8015 /%/ h/l] i KOb 19% m [mg/l] [mg/l] 10--100 10,0flfl/ji MÚ 0, BOI s N [mg/f] ív. V vi. ' w/' vm ix. [ín 197 6 [S\ A N [\ • 30\300 .// SV IV V. VI VII. VIII. IX. KOIp HÚ n. ' v. ' vi. 'vn. 'vm'ix. 801, <077 BOIs [mg/1] [mg/l] jnmvmw: KOI(KMnOt) KOI(K,Cr,a,) 0, % B0I S t , feltöltés^ i 0 leeresztés \ íO,űf5ö v V v A v\ \\ / x- v* 5,0+ZÍ W- v' t iv ' v.' vi' vn. vm. ix. ••/. á&ra. /I Tatai Naiy tó oxigénháztartás mutatói 1973—1977. .466. /. Oxygenliaushaltszeiger des Tatai Sees 1973—1977 10 17 % 16 18 20 72 0 2 4 5 B[h] 5. ábra. Oldott oxigén napszakos változása. Tatai Nagy tó, Szakaszmérnökség előtt Abb. .5. Tageszeitliche Árulerung des gelösten Sauerstoffs des Tatai Nagy Sees von der Oberflussmeisterei További vízminőségvédelmi teendők Ha a tó üdülő jellegét meg akarjuk őrizni és a sportolási lehetőségeket biztosítani kívánjuk, a következő feladatok megoldása szükséges: — A tatai Nagy tó már eutrofizálódott, elalgásodott, ezért a gyógyító feladat első lépése a közvetlen foszfor szennyezés megszüntetése. A tóvíz szervesanyag és növényi tápanyag szenynvezésének közvetlen megszüntetése érdekében a halak (ponty) takarmányozását feltétlenül meg kell szüntetni. — A tápvíz minőségének javulását fogja eredményezni a Nagy tó feletti ülepítőrendszer fejlesztése is. Az Igazgatóságunknál elfogadott tanulmányterv megoldja az Általér nagvvizeinek biztonságos levezetését, biztosítja a kiépített ülepítőtér és zagvtározóterek hatékony üzemelését. A nem természetes eredetű foszforterhelés csökkentését, ill. a biogén elemek kivonását a körforgalomból a 30 ha-os ülepítőtérben oldhatjuk meg, ha nád, sás vagy más mágasabbrendű vízinövénnyel telepítjük be. Nagy tápanyagfelhalmozó (kálium, nitrogén, foszfor) képességüknél fogva kiszűrik a vízben levő anyagokat és elvonják a tápanyagot a planktonikus algák elől. Meghatározott időre (vegetációs időszakban) tárolják az akkumulált tápanyagokat. A rendszerből a betelepített makrofitákat, évenként el kell távolítani, különben potenciális terhelésként hasonlóan az algákhoz — továbbra is jelen maradnak. A növények telepítésével az ülepítőtér így már biológiai szűrőként is fog működni, tápanvagkivonó hatásfoka csak így növelhető. (KOVÁCS M. 1977.). — Az Altaléren érkező szennyezés távoltartására a regionális terv által javasolt ütemezésben tovább kell folytatni Tatabánya szennyvíztisztításának fejlesztését a sűrűn lakott bányászváros közegészségügyi helyzetének javítása miatt is. Jelenleg a tisztításra kerülő szennyvíz menynyisége a bevezetőben említettek szerint 10 év alatt kétszeresére növekedett. 1!)77. II. félévében üzembe helyezett levegőztető medencével tovább nőtt a telep kapacitása és máris jobb tisztítási hatásfokot eredményezett, de a biológiai tisztítási mód csak a szerves szennyezőanyagok lebontását oldja meg. A Tatai Nagy tó védelmében ezért az előzőkben említett feladatok elvégzése után sor kerülhet a Tatabányai Szennyvíztisztító Telep harmadik tisztítási fokozattal való kibővítésére. IRODALOM [1] A Tatai medence vízgazdálkodási terve (alapozó tanulmány). ED VÍZIG Műszaki Tervezési Önálló Osztály. Kézirat, Győr (1974—1975). [2] Barkó B., Horváth J.: A Galla patak és az Általér hossz-szelvény vizsgálata 24 órás mérésekkel. Kézirat, 1—11. Győr (197C). [3] Felföldy L., Tóth L.: A mezőgazdaság kemizálásának hatása a vízgazdálkodásra II. VMGT 25. 1970, VIZDOK Budapest (1976). [4] Felföldy L.: Á biológiai vízminősítós. Vízügyi Hidrobiológia 3. 242, VIZDOK Budapest (1974). [5] Fóris Gy.: Mezőgazdásági vízhasznosítás 11. Halászat. VIZDOK, MKV Budapest (1975). [6] Frey, D. G.: Limnológia. Indiana Aeademy of Science vol. Natural Features of Indiáné 1966. 297—320, Indianapolis, Indiáné USA (1976). [7] Hajdú L.: Szemelvények az algaútkutatás eredményeiből. A biológia aktuális problémái 10. kötet, 44—109 (1977). [8] Kovács M.: A parti zóna a Balaton védelmében. Természet világa. 1977. 6., 249—253. (1977). [9] Muszatov, A. P.: A vizek antropogén eutrofizációja. Vodüne lleszurszü, Nr. 3. 1976. 85—104. (1976).
