Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

Aranyosi G.: Regionális vízellátás Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. 455 sugároz az URH adóján keresztül, melyet valamennyi alközpont érzékel, de csak az az alállomás kapcsolhatja be saját rádióadóját, amelyik a saját hívójelét a címben felismeri. A hívott állomás címének megismétlésével jelentkezik a főközpont felé, mely a jelentkező kódját összehasonlítja a hívott kóddal, s ha a kettő megegyezik létrejön a kapcsolat az al és főközpont között, s az információ áramlás vagy a távparancs adás megkezdődhet. A számítógépes üzemirányítás programozott feladatai — Minden napról készítsen vízfogyasztási mérleget, mely kb. a 4. ábrán látható diagramhoz lesz hasonló. — Készítse el — a vízfogyasztási diagram és a villamosenergia napi ártarifájának figyelembevételével — a következő nap víztermelésének programját a hozzá tartozó üzemállapot megválasztásával. — Előre határozza meg a tárolók várható vízállását és hasonlítsa össze a napi tény adatokkal. Az eltérést a következő napi program készítésénél vegye figyelembe. — A nagyobb fajlagos költséggel üzemelő telepeinket, ha lehet állítsa le vagy ha kapacitásuk egy részére szükség van, akkor szakaszosan üzemeltesse. (Az alacsony változó költséggel üzemelő telepeinket folyamatosan teljes kapacitással alapvízműként üzemeltetjük.) — A mért vízmennyiségei^ ós nyomásviszonyok összehasonlításával állandóan figyelje, hogy csőtörés miatti elfolyás nincs-e a rendszerben. A hidegtartalékban álló szivattyúkat megadott időközönként a számítógép indítsa be ellenőrzés céljából. — A kontingált ipari nagyfogyasztók szerződés szerinti vételezését naponként ellenőrizze. — A rendszer különféle üzemi állapota esetén mérje a fajlagos villamosenergia felhasználást, s abból határozza meg a legkedvezőbb üzemmódot, (például a vadnai, sajónémeti sorosan üzemelő szivattyúknál, 5. ábra) A számítógéppel ellenőrizhetjük a villamosenergia negyedórás átlag teljesítményének alakulását, s ha yillamos menetrend túllépés várható, akkor terhelés lekapcsolással — mely előre programozott — a túllépést akadályozza meg. A teljesítmény tényező figyelésével egyes kondenzátor telepek ki vagy bekapcsolására adjon parancsot. Fontos feladata a számítógépes üzemirányításnak, hogy programszerinti szivattyú indításokkal és leállításokkal lengés mentes vízszállítást valósítson meg, s ezáltal lényegesen csökken a hálózati meghibásodások száma. Az előzőeken kívül a távirányító és információs rendszer üzembe helyezése után a gyakorlati tapasztalatok alapján még számos fontos elemző és irányító tevékenység végzését is várjuk a számítógéptől. Gazdaságossági kérdések A három műszakban foglalkoztatott kezelő személyzet számát kb. 30 fővel tudjuk csökkenteni. A precízebb üzemeltetés mérsékli a hálózati meghibásodások számát, ezért a hibaelhárításra fordított üzemórák száma legalább 30%-kal csökken. Az üzemmódok jobb megválasztásával legalább 5—8%-os villamosenergia költséget lehet megtakarítani. A telepek kapacitás-kihasználása a napi víztermelési programok alkalmazásával fokozható, s ezáltal jelentős összegű beruházást tudunk megtakarítani. (2—3%-os víztermelő kapacitás építésének megtakarítása a jobb kihasználtság következtében már fedezi az üzemirányító és információs rendszer beruházási költségét.) Új létesítmények építésénél a szociális rész beruházási hányada csökken a létszám-megtakarítás következtében. Költségnövekményt jelent az üzemirányító és információs rendszer beruházása, üzemeltetése és karbantartása. 2800 2600 2400 2200 2000 1800 . 1600 ^bmo 1200 1000 800 600 m 200 0 0 12 3 4 5 6 2 8 3 101112131415161718192021222324 M ^ Tároló kapacitás • 9900m

3 80 60 40 20 0 012345678 9 1011121314 15161718 192021222324 [hj 4. ábra Napi vízfogyasztási és víztermelési diagram ( —termelés ) Puc. 4. JJuaapaMMa cymonweo nompeŐAenua u 3aöopa eoübi Abb. 4. Táglicher Wasserverbrauchs- und Wasserförderungs-Diagramm t \ ; N t V, \ t \ / Vt 1 V Ii 1 1 l\ J 1 1 / 1 1 t I t / \ • Tény • Tény VJ / r N| •S s \ s V f er * y jL /