Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi S.–dr. Öllős G.: A talajvízdúsítás időszerű kérdései

Dr. Karácsonyi S.—dr. öllős G.: A talajvízdúsítás a, © © © Pff 0/ * •<> % - -„• • o 0 . -t- + JELMAGYARA2AT• a 10/a-b-c ábrákhoz 1 Felszíni viz 2 Vízkivétel 3 Dúsltómedencék 4 Víztermelés 1. kép. Négyszögalaprajzú, nyitott dúsítómedence, kaszkádokkal CHUM. 4. Omicpbimbiü öacceÜH uncpUAbmpaiiuu KeadpamHOÜ KOiicpuzypaifuu (CHUM. d-p ^AASUI) Photo 4. Square, open recharging hasin with cascad

es ködtethető és rendszerint rétegtározással kombinált dúsítást tesz lehetővé (2. ábra). — Az előtisztítás még mindig viszonylag egyszerű, természetes feltételekkel megoldható esete az előtározást követő dúsítás, amely több módon is alkalmazható (10 b, c ábra) a helyi feltételektől függően. Tapasztalati adatok szerint az előtisztítás szükségessége esetén arra kell törekedni, hogy a víz indokolt vízminőségjavítását a természetes előtározás tegye lehetővé, mivel az ennél bonyolultabb tisztítás a dúsítórendszer kiépítésének és üzemelésének költségét, és nem utolsóként az élőmunka ráfordítást ugrásszerűen növeli. Természetes egyéb vízszerzés hiányában még ilyen feltétellel is egyre indokoltabb a dúsítórendszer kiépítése, mivel a természetes környezet a víztisztítás egy részét még ilyen esetekben is átveszi és a beszivárogtatott víz felszínalatti-víz jelleggel kerül ki a termelőberendezésekből. A felszíni víztisztítóműből kikerülő víz dúsítására—utótisztítására példát a 11 ja ábra ill. a 4. ábra nyújt. A nyomás alatti rétegek, zárt rendszerek energia szintjének fenntartását szolgáló injektálás is egyre több helyen megvalósul (ll\b ábra). Ennek a módszernek sajátos hazai példája a Szeged-algyői vízvisszatáplálással biztosított rétegenergiapótlás is. A dúsító- és kitermelő hely között, a nyersvíz kellő mértékű tisztulása érdekében t = 10—100, általában 30—60 nap tartózkodás kívánatos. Ez a feltétel L = 50—300 m, célszerűen 100—200 m szivárgási úthossz biztosításával teljesíthető. Ilyen távolság esetében a dúsítással felszín alá juttatott víz teljes mennyiségét megközelítő kitermeléshez szükséges előfeltétel, hogy a dúsító és kitermelő hely között kétdimenziós áramlás alakuljon ki. Ennek hiányában a dúsítóvíz szétszivárgásával kell számolni, amely csak a dúsító helyeket teljesen körülzáró kitermelő rendszer létesítésével előzhető meg. A beszivárogtatás és termelés összhangját a természetes és a befolyásolt áramlás hidraulikai feltételeinek gondos elemzése alapján kell kialakítani. b, 5a Nyersvíz vezeték 5b Kútvíz vezeték 6 Átemelószivattyú 10a -c. ábra. A felszín alatti vízkészlet-növekedés egyszerű esete: szabályozott partiszűrés (a) ábra), dúsítás előtározással (b—c. ábra) Puc. 10. ílpocmbie CAyiau oóoeaujeHun pecypcoe noí)3eMHbix eod: a) cfjuAbmpaiiuonHbiü 3a6op, b—c) oöoeauieHue npedeapumeAbHbiM Maea3UHupoeanueM Figs. 10a—c. Simple case of groundwater enrichment: controlled bank filtration (a), recharging with prestorage (b, c) > A beszivárogtató felület regenerálása A víztisztítótelepi lassúszűrőhöz hasonlóan, ez esetben is a 0,5—1,5 cm vastag legfelső, már nagymértékben eltömődött réteget kell mechanikai úton (pl. talajgyaluval) eltávolítani (5. kép). Számos esetben a nagyméretű medencékből a lenyesett réteg anyagát nem szállítják ki minden alkalommal, hanem a gazdaságos üzemeltetést szemelőtt tartva, a tervezett duzzasztott állapotú beszivárogtatás hidraulikai szempontjait gyakorlatilag nem csorbítva, abból kisméretű gátakat építenek (6. kép). A tisztítás költségeit a medence alakja, mélysége, felületi méretei alapvetően befolyásolják. A mechanikai tisztító gépek medencébe való bejárásának gazdaságossága a medence