Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi S.–dr. Öllős G.: A talajvízdúsítás időszerű kérdései

Dr. Karácsonyi S.—dr. öllős G.: A talajvízdúsítás Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. 441 C az egységnyi vízmennyiség összes dúsítási költsége, C

1 a -dúsítómedence egységnyi felületére eső napi rögzített költség, C

2 a dúsítómedence egységnyi felületére eső egyszeri regeneráció (tisztítási) időszakára vonatkozó költség, (cr.U(p)

0 a tisztítatlan vízre vonatkozó érték. A természetes környezet tisztító hatása A tapasztalatok alapján — általánosságban a dúsítás néhány tisztító hatása a következőkben jellemezhető (Leeflang, 1955). A tartózkodási idő (ill. a szűrési úthossz) elemzéséből következik, hogy az ízanyagok egészen kis távolságon belül gyakorlatilag eliminálódnak (a dúsítómedence vízterében, a medencefenéken képződött üledékrétegben és a beszivárgási felület alatti néhány méteren belül). Ez elsősorban a beszivárgás helyén keletkezett baktériumpopulációnak köszönhető. (Ilyen szempontból a gyakori medencetisztítás indokolatlan). Az íz csökkenését valószínűleg maga a talaj összetétele is alapvetően befolyásolja. A KMnO

i fogyasztás csökkenése, ellentétben az íz csökkenésével, hosszú tartózkodási idő (hosszú szűrési úthossz) alatt is folytatódik, mindaddig, amíg a hidrogénakceptor valamilyen formában (oxigén, nitrát, szulfát) jelen van. A biológiai úton lebontható szerves szennyeződés a szűrőrétegben bontódik le, ill. kötődik meg a talajszemcsék felületén, — az aerob körülmények közt történő lebomlás oxigénigényes, széndioxidot termelő folyamat, — az anaerob folyamatok esetében a nitrát — és a szulfátionok szerepelhetnek oxigénforrásként, ezáltal ammónia és kénhidrogén keletkezik. Így a lebontható szervesanyag koncentrációja és a talajban rendelkezésre álló oldott oxigénkésziet határozza meg a lebontódás módját. Oxigénhiány esetében ammónia és kénhidrogén megjelenésével kell számolnunk. A szivárgó víz szé7wíioa;i<Z-tartalmának növekedése pH eltolódást okoz a savas tartomány felé. Redukciós viszonyok esetében a talajban mindig jelenlevő vas- és mangán ásványok oldatba mennek. Az oldódási folyamat redoxreakció, mangán esetében már oxigénszegény vízben is megkezdődik, míg a vas csak oxigénhiány esetében oldódik. 6a—c. ábra. A beszivárgás sebességének változása az irodalmi(l) és hazai (2) tapasztalatok alapján (a ábra); a sebesség mértékadó kezdeti értéke (v

0) és változása a nyersvíz lebegőanyag koncentrációja (b. ábra); valamint a szivárgási tényező és a nyersvíz lebegőanyag koncentrációja szerint (c ábra) Puc. 6 a) dunaMUKa CKopocmu enumbieauua no AumepamypnbiM daHHbiM (1) u no onumy omeuecmeennbix uccAedoeanuü (2).b) pac^emnan HaiaAbuan CKopocmb eodbi(v) u ee öimaMUKa e 3aeucuMocmu om Komteumpaifuu 63eecu e Cbipoü eode (puc. c) u KoacfirfiuiiiieHma (fniAbtnpaiiuu Figs. 6a—c. Variatons in the rate of infiltration given in the literature (1), based on experience gained (2) (diagram a), the critical initial value of velocity v

0 and the variatons thereof with suspended solids concentration in the raw water (diagram b), with the seepage coefficient and suspended solids concentr.ation in the raw water (diagram c) így a szerves szennyeződéssel erősen terhelt dúsítóvíz kitermelésekor a kutak vizében vas- és mangánionok, ammónia, s végső esetben kénhidrogén jelenhet meg. a, 10 20 30 UO 50 60 10 Dúsítás időtartama, t[d] X