Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

1. szám - Dr. Egerszegi Gyula: Közigazgatási jogi felelősség a vízminőségvédelmi jogszabályok megszegéséért

Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. 41 A közigazgatási jogi felelősség a vízminőségvédelmi jogszabályok megszegéséért DR. EGERSZEGI GYULA* I. Bevezetés 1) Hatályos környezetvédelmi jogszabályaink gyakorlati érvényesülését komplex jellegű szankciórendszer biztosítja, amelynek elemei: aj a környezetvédelmi bírság; b) a szabálysértési bírság; c) a közvetlen környezet-szennyező vagy környezetet károsító tevékenység korlátozására, illetőleg megszüntetésére irányuló államigazgatási intézkedések (pl. az üzem működésének felfüggesztése); d) az államigazgatási végrehajtási bírság. Az, hogy a komplex rendszeren belül melyik felelősségi forma játszik elsődleges szerepet a vízszennyezés elkövetőivel szemben, döntő mértékben az ország gazdaságirányítási rendszerének alapvető jellemvonásaitól függ. Gazdaságirányítási rendszerünk sajátosságainak megfelelően, a közigazgatási jogi felelősség gyakorlati szempontból legjelentősebb válfaja a környezetvédelmi bírság. Ez természetesen nem annyit jelent, hogy a szankciórendszer többi három eleme nem funkcionál vagy nem tölt be számottevő szerepet, jelentőségük azonban elmarad a környezetvédelmi bírság jelentősége mögött. E tanulmány keretében — a vízminőségvédelmi államigazgatási tevékenység hatékonyságának növelése célzatából — az említett szankciófajtákra vonatkozó jogi szabályozás vázlatos áttekintésére és értékelésére vállalkozunk. II. Környezetvédelmi bírság 2) A környezetvédelmi bírságra vonatkozó alapvető szabályokat az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény foglalja magában. A törvény 44.§-a kimondja, hogy „aki a környezet védelmét szolgáló jogszabályokba és hatósági rendelkezésekbe ütköző tevékenységet folytat, vagy az azokban előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja, a környezeti szennyeződés, ártalom, károsodás mértékének és társadalmi veszélyességének megfelelően környezetvédelmi (szennyvíz-, légszennyezési stb.) bírság fizetésére kötelezhető." Ehhez a törvény 45.§-a azt is hozzáfűzi, hogy „a környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi vagy a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, megszüntetésére, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól." A hivatkozott rendelkezésekhez a következő általános megjegyzéseket fűzzük: a) A környezetvédelmi bírság gyűjtőfogalom, amely az egyes környezetvédelmi szakterüle* Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. teken alkalmazott konkrét bírságfajták átfogó megjelölésére szolgál. b) A környezetvédelmi bírságot nem a környezetvédelmi törvény, hanem korábbi jogszabályok vezették be jogrendszerünkbe. Jelenleg a környezetvédelmi bírságnak a következő válfajai ismeretesek: szennyvízbírság (1961. óta), csatornabírság (1971. óta), légszennyezési bírság 1975. óta). c) A környezetvédelmi bírság olyan államigazgatási jogi jellegű szankció, amellyel a káros környezet-szennyezést előidéző természetes vagy jogi személyt nem vétkességi alapon, az okozott káros szennyezés mértékének figyelembevételével és a jogszabályban megállapított progresszivitás szerint sújtják. Ez a definíció valójában absztrahálás eredménye: a pillanatnyilag érvényesülő környezetvédelmi bírságfajták legalapvetőbb jellemvonásainak összefoglalása. Elképzelhető tehát, hogy a későbbi jogfejlődés eredményeként ez az absztrakt definíció változni fog: tij elemekkel bővül vagy egyes elemek kimaradnak belőle. Ez annál inkább valószínűnek látszik, mert pl. a progresszivitás sem kezdettől jellemezte a környezetvédelmi bírságot, hanem a gyakorlati tapasztalatok hatására a jogfejlődés során vált szükségessé a bevezetése. A környezetvédelmi bírság egyes fajtái a kiemelt jellemvonások tekintetében megegyeznek egymással, ugyanakkor a szabályozás egyes részletkérdéseit illetően egyedi sajátosságokat mutatnak. Ezek az eltérések megítélésünk szerint szükségesek, a környezetvédelem egyes részterületeinek sajátosságaiból erednek; ugyanakkor azonban nem alapvető jelentőségűek. d) A környezetvédelmi bírság gyakorlati jelentőségét fokozza, hogy fix összegben limitált felső határa nincs. Ennek megfelelően a milliós nagyságrendű bírság kiszabása egyáltalán nem megy ritkaságszámba. 3) Nem kívánunk a környezetvédelmi bírság jogi szabályozásának történeti aspektusú vizsgálatába bocsátkozni, mégis meg kell említenünk, hogy ennek — a magyar közigazgatási jogban előzmények nélküli — szankciófajtának a szabályozás jelenlegi szintjére való fejlesztése hosszabb folyamat volt, amely komoly jogalkotási és jogalkalmazási problémákat vetett fel. Az úttörőszerep e tekintetben kétségtelenül a szennyvízbírságra, mint legkorábban bevezetett környezetvédelmi bírságfajtára hárult, amelynek jogi szabályozása a későbbiek során sok tekintetben modellül szolgált a többi bírságfajtára vonatkozó jogi szabályozás kialakításához. A szennyvízbírságra vonatkozó 1961. évi jogi szabályozást — az időközben szerzett gyakorlati tapasztala-