Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

1. szám - Dr. Egerszegi Gyula: Közigazgatási jogi felelősség a vízminőségvédelmi jogszabályok megszegéséért

Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. 41 A közigazgatási jogi felelősség a vízminőségvédelmi jogszabályok megszegéséért DR. EGERSZEGI GYULA* I. Bevezetés 1) Hatályos környezetvédelmi jogszabályaink gyakorlati érvényesülését komplex jellegű szank­ciórendszer biztosítja, amelynek elemei: aj a környezetvédelmi bírság; b) a szabálysértési bírság; c) a közvetlen környezet-szennyező vagy környe­zetet károsító tevékenység korlátozására, ille­tőleg megszüntetésére irányuló államigazgatási intézkedések (pl. az üzem működésének fel­függesztése); d) az államigazgatási végrehajtási bírság. Az, hogy a komplex rendszeren belül melyik felelősségi forma játszik elsődleges szerepet a víz­szennyezés elkövetőivel szemben, döntő mérték­ben az ország gazdaságirányítási rendszerének alapvető jellemvonásaitól függ. Gazdaságirányí­tási rendszerünk sajátosságainak megfelelően, a közigazgatási jogi felelősség gyakorlati szempont­ból legjelentősebb válfaja a környezetvédelmi bírság. Ez természetesen nem annyit jelent, hogy a szank­ciórendszer többi három eleme nem funkcionál vagy nem tölt be számottevő szerepet, jelentősé­gük azonban elmarad a környezetvédelmi bírság jelentősége mögött. E tanulmány keretében — a vízminőségvédelmi államigazgatási tevékenység hatékonyságának nö­velése célzatából — az említett szankciófajtákra vonatkozó jogi szabályozás vázlatos áttekintésére és értékelésére vállalkozunk. II. Környezetvédelmi bírság 2) A környezetvédelmi bírságra vonatkozó alap­vető szabályokat az emberi környezet védelmé­ről szóló 1976. évi II. törvény foglalja magában. A törvény 44.§-a kimondja, hogy „aki a környe­zet védelmét szolgáló jogszabályokba és hatósági rendelkezésekbe ütköző tevékenységet folytat, vagy az azokban előírt kötelezettségének teljesí­tését elmulasztja, a környezeti szennyeződés, ár­talom, károsodás mértékének és társadalmi ve­szélyességének megfelelően környezetvédelmi (szennyvíz-, légszennyezési stb.) bírság fizetésére kötelezhető." Ehhez a törvény 45.§-a azt is hozzá­fűzi, hogy „a környezetvédelmi bírság nem mente­sít a büntetőjogi vagy a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység kor­látozására, megszüntetésére, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól." A hivatkozott rendelkezésekhez a következő általános megjegyzéseket fűzzük: a) A környezetvédelmi bírság gyűjtőfogalom, amely az egyes környezetvédelmi szakterüle­* Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. teken alkalmazott konkrét bírságfajták átfogó megjelölésére szolgál. b) A környezetvédelmi bírságot nem a környezet­védelmi törvény, hanem korábbi jogszabályok vezették be jogrendszerünkbe. Jelenleg a kör­nyezetvédelmi bírságnak a következő válfajai ismeretesek: szennyvízbírság (1961. óta), csa­tornabírság (1971. óta), légszennyezési bírság 1975. óta). c) A környezetvédelmi bírság olyan államigazga­tási jogi jellegű szankció, amellyel a káros kör­nyezet-szennyezést előidéző természetes vagy jogi személyt nem vétkességi alapon, az okozott káros szennyezés mértékének figyelembevéte­lével és a jogszabályban megállapított prog­resszivitás szerint sújtják. Ez a definíció való­jában absztrahálás eredménye: a pillanatnyi­lag érvényesülő környezetvédelmi bírságfaj­ták legalapvetőbb jellemvonásainak összefog­lalása. Elképzelhető tehát, hogy a későbbi jogfejlő­dés eredményeként ez az absztrakt definíció változni fog: tij elemekkel bővül vagy egyes elemek kimaradnak belőle. Ez annál inkább valószínűnek látszik, mert pl. a progresszivitás sem kezdettől jellemezte a környezetvédelmi bírságot, hanem a gyakorlati tapasztalatok ha­tására a jogfejlődés során vált szükségessé a bevezetése. A környezetvédelmi bírság egyes fajtái a kiemelt jellemvonások tekintetében meg­egyeznek egymással, ugyanakkor a szabályo­zás egyes részletkérdéseit illetően egyedi sajá­tosságokat mutatnak. Ezek az eltérések megí­télésünk szerint szükségesek, a környezetvé­delem egyes részterületeinek sajátosságaiból erednek; ugyanakkor azonban nem alapvető jelentőségűek. d) A környezetvédelmi bírság gyakorlati jelentő­ségét fokozza, hogy fix összegben limitált felső határa nincs. Ennek megfelelően a milliós nagy­ságrendű bírság kiszabása egyáltalán nem megy ritkaságszámba. 3) Nem kívánunk a környezetvédelmi bírság jogi szabályozásának történeti aspektusú vizsgá­latába bocsátkozni, mégis meg kell említenünk, hogy ennek — a magyar közigazgatási jogban előzmények nélküli — szankciófajtának a szabá­lyozás jelenlegi szintjére való fejlesztése hosszabb folyamat volt, amely komoly jogalkotási és jogal­kalmazási problémákat vetett fel. Az úttörőszerep e tekintetben kétségtelenül a szennyvízbírságra, mint legkorábban bevezetett környezetvédelmi bírságfajtára hárult, amelynek jogi szabályozása a későbbiek során sok tekintetben modellül szol­gált a többi bírságfajtára vonatkozó jogi szabá­lyozás kialakításához. A szennyvízbírságra vonatkozó 1961. évi jogi szabá­lyozást — az időközben szerzett gyakorlati tapasztala-

Next

/
Thumbnails
Contents