Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Dr. Lelkes János: Mozgó vízadagoló elemek által biztosított öntözésminőség műszaki kérdései

176 Hidrológiai Közlöny 1980. 8. sz. Dr. Lelkes J.: Mozgó vízadagoló elemek M-H 1. ábra. Csapadékeloszlás egyenesvonalú mozgás esetén Puc. I. PacnpeöeAenue OOJICÚH npu AUneünoM deu.acenuu Abb. 1. Niederschlagsverteilung im Falle einer geradlinigen Beu-egung riilete megadja az adott pontra jutó csapadék magas,ságot, a r

1 í r

1 h = / i d< =— / i(x; y)dx o ü összefüggés alapján, v = const. sebesség esetén és ha =f(y)^aábrarész szintén a kialakuló szárnyvezeték menti csapadékeloszlást szemlélteti. Szembetűnő, hogy az eloszlás nem szimmetrikus a szórófej középvonalához képest. A szaggatott vonallal rajzolt szimmetrikus eloszláshoz viszonyítva, (amely egyenesvonalú mozgásnál alakult volna ki) jól láthatók az eltérések, tehát a modelltest középvonalától azonos y távolságra felvett függvény értékek nem azonosak, a jobb oldali és bal oldali csapadék magasságok nem egyformák. A torzulás annál inkább elhanyagolható minél nagyobb a mozgás körpályájának sugara. Ezt bizonyítja a 3. ábra, ahol a modelltest alapkörének sugara a = b= 1, a körpálya sugara 5=1, 5=2, 5=10 és 5=100. A /í = 100 esetben jól látható, hogy a szárny vezeték menti eloszlás megközelíti azt az ellipszist, amely egyenesvonalú mozgás esetén jött volna létre. Matematikailag megfogalmazva li — ™ esetén az eloszlás határértéke egyenlő az egyenesvonalú mozgás esetén adódó eloszlással. A 3. ábrán szereplő függvényeket a 2. ábrán közölt összefüggés alapján számítottuk ki. Az így számított vízborítás P pontra nézve számértékben ebben az esetben is a vonalkázott területtel egyenlő. A függőleges metszetek területének meghatározásával adódó vízborítás akkor alakul ki valamely öntözősávon belüli pont felett, ha a modelltest mozgásának sebessége egységnyi. Akár az így nyert összefüggés mértékegységeinek elemzését, akár a korábbi irodalmi hivatkozásokat, vagy bármilyen megfontolást vesszük alapul, belátható, hogv az 1. és 2. ábrán példaként bemutatott összefüggés (amelyekben már a sebesség is szere] el) nemcsak a csapadékintenzitás és a létrejövő vízborítás esetére igaz. Ezért a már korábban említett, a modelltest méreteit és alakját befolyásoló hatások vizsgálati lehetősége mellett maga a matematikai képlet is lehetővé teszi a módszer alkalmazási körének szélesítését. Ez kétféle úton is megvalósítható. Egyrészt ha a képletben levő i

0-nak más időegységre jutó mennyiség tartalmat adunk (pl. összes fajlagos A bal oldali ábrarész szemlélteti a vízborítás szárnyvezeték menti eloszlását is, amely ebben az elméleti esetben elliptikus. Ennek megfelelően az ábrán közölt összefüggés az öntözött sávon belül levő bármely pontra jutó h vízborítás és a pont y koordinátája között ad kapcsolatot. A P pontra vonatkoztatva ez számértékben éppen a vonalkázott területtel egyenlő. A 2. ábra az előbbi modellt ábrázolja abban az esetben, ha az egy modell középpontjától B távolságra levő külső pont körül co szögsebességgel forog. A valóságos körülmények között ez megfelel bármely körbenjáró öntöző szárny vezeték (pl. Fregat) B távolságra levő szórófej modelljének, ha annak i-R jelleggörbéje álló helyzetben téglalap. Ebben az esetben a vizsgált P pont feletti csapadékértéket a modell és az adott pontra merőleges tengelyű, B f y sugarú egyenes körhenger metszése során nyert felület adja. (A metsző henger és a mozgás pályájának középpontja azonos.) A bal oldali 3. ábra. Körpályán mozgó szórófej szárnyvezeték menti csapadékeloszlása Puc. 3. PacnpeóeAenun OOMCOH edoAb pacnpeóeAiimeAbiioeo KpbiAa om (JiopcynKii Kpyeoeoeo deücmeim Abb. 3. Niederschlagsverteilung lángs einer Flügelleitung mit Kreisregnern 0 c^ 2B

z-2By 2. ábra. Körbenjáró szórófej vízborítása Puc. 2. CAOÜ eodbt, nodaeaeMbiií epatifaioufUMCa doMdeeaAbHbiM unnapamoM Abb. 2. Wasserbedeckung bei Isreisregnern