Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

8. szám - Dr. Kozák Miklós: 100 éves az önálló Vízépítési Tanszék

Dr. Kozák M.: 100 éves az önálló Vízépítési Tanszék Azt, hogy a magyar vízépítőmérnökök képzési színvonala a nemzetközi mércéhez viszonyítva is számottevő, egyértelműen bizonyítják a követ­kezők: a külföldre került magyar vízépítőmérnö­kök igen megbecsültek, magas állásokat töltenek be és nagy a kereslet irántuk. A nemzetközi tudo­mányos és szakértői szervezetekben számos nagy nemzettel azonos létszámmal magas beosztásokkal és sikerrel vesznek részt a magyar vízügyi szak­emberek és hírnevünket öregbítve dicsőséget sze­reznek a magyar tudománynak. A vízépítési képzés mindig fogékony volt és ma is az a gyakorlat és a korszerűség iránt. így 1883­ban elsőként vezette be a hidrometriai mérőgya­korlat i'endszerét, az építőmérnöki karon pedig kb. 15 éve elsők között a számítástechnika alkal­mazását. A gyakorlati élettel való szoros kapcsolatunk egyik bizonyítéka az is, hogv intézetünkben mint­egy 80 fő külső munkatárs vesz részt előadások, gyakorlatok tartásában és államvizsga bizottsá­gokban. Oktatóink igyekeznek, hogy a rájuk bízott fiatal mérnök generáció szakmailag jól képzett, a szocialista építés iránt pedig lelkesedő, fogékony legyen. Az Intézet tevékenyen kiveszi részét a tudo­mányos kutatómunkákban is. Számos olyan ku­tatómunka folyik az Intézetben, melynek ered­ményei megelégedéssel töltenek el bennünket és megbízóinkat egyaránt. Intézetünk oktatói szá­mos tudományos és társadalmi egyesületben, akadémiai bizottságokban, egyetemi, állami, párt és szakszervezeti funkciókban, szabvány és szak­értői munkabizottságokban, sőt nemzetközi tudo­mányos szervezetekben vesznek részt. Kutatómunkánk lényegében alkalmazott és fej­lesztő kutatás, mely szerves, nélkülözhetetlen része számos kiemelt nagyberuházásnak. Ebben jelentős szerepe van az Intézet és az OVH és Vállalatai, ill. számos más tárca közötti gyümöl­csöző együttműködésnek. Mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az Intézet és az OVH, ill. MÉM és ÉVM és vállalatai, intézményei között szoros szakmai-baráti kapcsolatokat építsünk ki. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani valamennyi együttműködő főhatóságnak, társintézménynek, ezért a gyümölcsöző együttműködésért. Intézetünk támogatásában mindig is kiemelkedő, meghatá­rozó szerepe volt az OVH-nak, melyért ezúton is köszönetet mondunk. Helytelenül járnánk el, ha röviden nem emlé­keznénk meg problémáinkról és feladatainkról. Elsőként kell megemlítenem azt, hogy a víz­építőmérnökök létszáma sajnálatosan kevés, egyre csökken és távolról sem elégíti ki a népgazdaság igényeit. Ebben az évben már csjak 68 főt vettek fel az I. évfolyamra. Az évente végző kb. 50 fő legfeljebb a kommunális vízgazdálkodási prog­ram végrehajtására lesz elegendő. A másik probléma az Intézet szűkös területi elhelyezése, laboratóriumának korszerűtlensége. Nem vagyunk elégedettek tantervünkké sem, pedig a jó tanterv képezi egyik bázisát a jó mér­nökképzésnek. Az OVH munkatársainak segít­ségével az Intézet profilját és jelenlegi tantervét felül fogjuk vizsgálni és javaslatot teszünk a szük­séges módosításokra. Saját magunknak is többet kell tennünk minden téren. Fejleszteni kell jegyzeteink tartalmát, színvonalát és nyelvezetét. Fokozni kell elméleti, gyakorlati, pedagógiai és nyelvi felkészültségünket, mert egyrészt elméleti téren a világon igen nagy a verseny, másrészt jó oktató csak az lehet, akinek gyakorlati tájékozottsága is naprakész. Fejlesz­teni kell hallgatóink önálló mérnöki gondolkodás­módját, mérnöki szemléletét, tervezési munkáját; jobb tervezési segédletekkel, tervezési archív anyagokkal, oktatási módszereink tökéletesíté­sével és külső munkatársak segítségével. Kutatási téren növelni kell a team-ek számát, felkészültségüket és közelebb kerülésüket a gya­korlathoz. Tisztában kell lenni azzal, hogy a mű­szaki tudományok az utolsó évtizedben világ­szerte felgyorsult ütemben fejlődtek. Ahhoz, hogy a magyar tudomány reánk jutó részében becsü­lettel, elődeinkhez méltóan helytálljunk, komoly erőfeszítésekre van szükségünk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jövőben egyre inkább csak azoknak a témáknak pénzügyi támogatására számíthatunk, amelyeknek gya­korlati hasznuk van. Növelni kell a tudományos fokozatok számát és színvonalát is. E tekintetben sem lehetünk elégedettek. Az egyetemi oktatóknak tudományos szempontból is példaképeknek kell lenniük. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a vízépítőmérnökök szerepe egyre fontosabbá válik világszerte, oktatók, kutatók, tervezők, építők és leendő mérnökeink is egyaránt lelkesedhetnek az előttünk álló, emberöltőkre szóló építési feladatok láttán. Nekünk és a jövő generációjának kell megépíteni a dunai és tiszai vízlépcsőket, a Duna—Tisza-csa­tornát, az Alföld belvízvédelmét és öntözéses­gazdálkodás, vízgazdálkodási-műszaki alapjait, tá­rozók ezreinek építését, a lakosság ivóvízzel való ellátását és a szennyezett vizek kezelését, víz­készletek feltárását és biztosítását stb. A mérnökök és közöttük a vízépítőmérnökök társadalmi értékének legjobb bizonyítékai azok a vízimérnöki alkotások, amelyekkel az országot járva szinte mindenhol találkozhatunk. Büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy hazánk forra­dalmi gyorsaságú átváltoztatásában mi is kivettük a részünket. Egyetemünk közel 200 éves múltja és a jó hír­neve tovább kötelez bennünket, annak becsüle­tére és hírnevének öregbítésére is. Készüljünk oktató-nevelő és tudományos munkánk állandó továbbfejlesztésére. Hozzuk még közelebb oktató­nevelő munkánkat szocialista társadalmunk igé­nyeihez, hogv egyre jobban képzett, szakmájukat szerető, szocialista mérnököket adjunk népgazda­ságunknak. Nehéz volna számszerűen is felmérni, hogy az elmúlt évszázad során hány olyan belső és külső

Next

/
Thumbnails
Contents