Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
8. szám - Dr. Kozák Miklós: 100 éves az önálló Vízépítési Tanszék
Dr. Kozák M.: 100 éves az önálló Vízépítési Tanszék Azt, hogy a magyar vízépítőmérnökök képzési színvonala a nemzetközi mércéhez viszonyítva is számottevő, egyértelműen bizonyítják a következők: a külföldre került magyar vízépítőmérnökök igen megbecsültek, magas állásokat töltenek be és nagy a kereslet irántuk. A nemzetközi tudományos és szakértői szervezetekben számos nagy nemzettel azonos létszámmal magas beosztásokkal és sikerrel vesznek részt a magyar vízügyi szakemberek és hírnevünket öregbítve dicsőséget szereznek a magyar tudománynak. A vízépítési képzés mindig fogékony volt és ma is az a gyakorlat és a korszerűség iránt. így 1883ban elsőként vezette be a hidrometriai mérőgyakorlat i'endszerét, az építőmérnöki karon pedig kb. 15 éve elsők között a számítástechnika alkalmazását. A gyakorlati élettel való szoros kapcsolatunk egyik bizonyítéka az is, hogv intézetünkben mintegy 80 fő külső munkatárs vesz részt előadások, gyakorlatok tartásában és államvizsga bizottságokban. Oktatóink igyekeznek, hogy a rájuk bízott fiatal mérnök generáció szakmailag jól képzett, a szocialista építés iránt pedig lelkesedő, fogékony legyen. Az Intézet tevékenyen kiveszi részét a tudományos kutatómunkákban is. Számos olyan kutatómunka folyik az Intézetben, melynek eredményei megelégedéssel töltenek el bennünket és megbízóinkat egyaránt. Intézetünk oktatói számos tudományos és társadalmi egyesületben, akadémiai bizottságokban, egyetemi, állami, párt és szakszervezeti funkciókban, szabvány és szakértői munkabizottságokban, sőt nemzetközi tudományos szervezetekben vesznek részt. Kutatómunkánk lényegében alkalmazott és fejlesztő kutatás, mely szerves, nélkülözhetetlen része számos kiemelt nagyberuházásnak. Ebben jelentős szerepe van az Intézet és az OVH és Vállalatai, ill. számos más tárca közötti gyümölcsöző együttműködésnek. Mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az Intézet és az OVH, ill. MÉM és ÉVM és vállalatai, intézményei között szoros szakmai-baráti kapcsolatokat építsünk ki. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani valamennyi együttműködő főhatóságnak, társintézménynek, ezért a gyümölcsöző együttműködésért. Intézetünk támogatásában mindig is kiemelkedő, meghatározó szerepe volt az OVH-nak, melyért ezúton is köszönetet mondunk. Helytelenül járnánk el, ha röviden nem emlékeznénk meg problémáinkról és feladatainkról. Elsőként kell megemlítenem azt, hogy a vízépítőmérnökök létszáma sajnálatosan kevés, egyre csökken és távolról sem elégíti ki a népgazdaság igényeit. Ebben az évben már csjak 68 főt vettek fel az I. évfolyamra. Az évente végző kb. 50 fő legfeljebb a kommunális vízgazdálkodási program végrehajtására lesz elegendő. A másik probléma az Intézet szűkös területi elhelyezése, laboratóriumának korszerűtlensége. Nem vagyunk elégedettek tantervünkké sem, pedig a jó tanterv képezi egyik bázisát a jó mérnökképzésnek. Az OVH munkatársainak segítségével az Intézet profilját és jelenlegi tantervét felül fogjuk vizsgálni és javaslatot teszünk a szükséges módosításokra. Saját magunknak is többet kell tennünk minden téren. Fejleszteni kell jegyzeteink tartalmát, színvonalát és nyelvezetét. Fokozni kell elméleti, gyakorlati, pedagógiai és nyelvi felkészültségünket, mert egyrészt elméleti téren a világon igen nagy a verseny, másrészt jó oktató csak az lehet, akinek gyakorlati tájékozottsága is naprakész. Fejleszteni kell hallgatóink önálló mérnöki gondolkodásmódját, mérnöki szemléletét, tervezési munkáját; jobb tervezési segédletekkel, tervezési archív anyagokkal, oktatási módszereink tökéletesítésével és külső munkatársak segítségével. Kutatási téren növelni kell a team-ek számát, felkészültségüket és közelebb kerülésüket a gyakorlathoz. Tisztában kell lenni azzal, hogy a műszaki tudományok az utolsó évtizedben világszerte felgyorsult ütemben fejlődtek. Ahhoz, hogy a magyar tudomány reánk jutó részében becsülettel, elődeinkhez méltóan helytálljunk, komoly erőfeszítésekre van szükségünk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jövőben egyre inkább csak azoknak a témáknak pénzügyi támogatására számíthatunk, amelyeknek gyakorlati hasznuk van. Növelni kell a tudományos fokozatok számát és színvonalát is. E tekintetben sem lehetünk elégedettek. Az egyetemi oktatóknak tudományos szempontból is példaképeknek kell lenniük. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a vízépítőmérnökök szerepe egyre fontosabbá válik világszerte, oktatók, kutatók, tervezők, építők és leendő mérnökeink is egyaránt lelkesedhetnek az előttünk álló, emberöltőkre szóló építési feladatok láttán. Nekünk és a jövő generációjának kell megépíteni a dunai és tiszai vízlépcsőket, a Duna—Tisza-csatornát, az Alföld belvízvédelmét és öntözésesgazdálkodás, vízgazdálkodási-műszaki alapjait, tározók ezreinek építését, a lakosság ivóvízzel való ellátását és a szennyezett vizek kezelését, vízkészletek feltárását és biztosítását stb. A mérnökök és közöttük a vízépítőmérnökök társadalmi értékének legjobb bizonyítékai azok a vízimérnöki alkotások, amelyekkel az országot járva szinte mindenhol találkozhatunk. Büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy hazánk forradalmi gyorsaságú átváltoztatásában mi is kivettük a részünket. Egyetemünk közel 200 éves múltja és a jó hírneve tovább kötelez bennünket, annak becsületére és hírnevének öregbítésére is. Készüljünk oktató-nevelő és tudományos munkánk állandó továbbfejlesztésére. Hozzuk még közelebb oktatónevelő munkánkat szocialista társadalmunk igényeihez, hogv egyre jobban képzett, szakmájukat szerető, szocialista mérnököket adjunk népgazdaságunknak. Nehéz volna számszerűen is felmérni, hogy az elmúlt évszázad során hány olyan belső és külső