Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
8. szám - Dr. Gergely István: Vízminőségi és víz-újrahasználati feladatok a vízgazdálkodásban
338 Hidrológiai Közlöny 1980. 8. sz. Dr. Gergely I.: Vízminőség és víz-újrahasználat nyezetszennyezés pedig nemcsak a tájak szépségét, néhány állat- és növényfaj létét veszélyezteti, hanem közvetlen támadás is az ember egészsége, az emberi életet létrehozó és azt lehetővé tevő biológiai közeg ellen. Mindezek figyelembevétele teszi teljessé e konferenciát, melynek kezdeményezéséért és megrendezéséért köszönetet mondok a Magyar Hidrológiai Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémia Yízgazdálkodástudománvi Bizottságának és a Nemzetközi Vízellátási Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának. Valamennyi résztvevőnek jó munkát kívánok és bízom abban, hogy megbeszéléseik, a konferencia ajánlásai hasznosan fogják szolgálni a víz-újrahasználat számos nehéz gondjának feltárását, megoldását. BÜDIN FEDOR IGNATYEVICS 1898-1977 1977. augusztus 8-án elhunyt F. I. Büdin a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. F. I. Büdin 1898. május 23-án született a Szmolenszki terület Jelcsa falujában. Az elemi és a vasútépítői szakiskola elvégzése után 1915-től technikusként dolgozott, majd később részt vett a Káma—Tobol víziút feltárására irányuló kutatásokban, a hidrometriai részleg vezetőjeként. Attól kezdve egész további szolgálati és tudományos tevékenysége szorosan kapcsolódott a hidrológiához, vízépítéshez, vízerőhasznosításhoz és a vízgazdái kodásla >z. 1927-ben elvégezte a Moszkvai Műszaki Főiskola vízépítési fakultását. Ezt követően 12 évig a Szvir folyó feltárásával foglalkozó kutatási osztály vezetőjeként, majd pedig a Szvir folyó vízerőművek építéséhez szükséges hidrológiai előre jelzések és tájékoztatók készítését végző osztály vezetőjeként dolgozott. Ebben az időben kiterjedt kutatást folytatott a Néva, Szvir, Daugava folyók jégjárásával kapcsolatban, ezek eredményeit ,,A folyók jégjárása és ennek kutatási módszerei", ,,A Szvir folyó jégzajlása elleni küzdelem" című monográfiákban általánosította. A Nagy Honvédő Háború éveiben Büdin a körülzárt Leningrádban maradt. Vezette és közvetlenül részt vett a Ladoga tón keresztül létesített legendás „Élet útja" tervezésében és fenntartásában. A háború utáni években a Szovjetunió Tudományos Akadémiája különböző intézeteiben dolgozott. Munkája eredményeként születtek meg a Ladoga és az Onyega tó jégjárásával foglalkozó monográfiák. A Tudományos Akadémia Karéliai kirendeltsége hidrológiai osztályának vezetőjeként, majd később a Kola-félszigeti energia- és vízkészlethasznosítási osztály vezetőjeként komplex kutatásokat folytatott Karélia és a Kola-félsziget vízkészletének feltárása érdekében. Szerkesztésében jelent meg a „Vízerőkészletek a Kola-félszigeten" című gyűjteményes sorozat. A legutóbbi években az Északi Vízépítési és Meliorációs Tudományos Kutató Intézet vízgazdálkodási szekciójának vezetőjeként irányította a vízkészletek számbavételével, komplex hasznosításával és szennyeződéstől való védelmével kapcsolatos munkákat. F. I. Ri'ulin számos tudományos egyesület tagja volt és aktívan részt vett ezek tudományos tanácsaiban és szerkesztő bizottságaiban. Elnöke volt a Szovjetunió Földrajzi Egyesülete Vízkészlet bizottságának és Természetátalakító bizottságának, elnökké választotta a leningrádi Tudósok Háza veteránjainak bizottsága is. F. I. Büdin aktívan részt vett a nemzetközi tudományos közéletben is, tagja volt a MANG Hóés Jégbizottságának, taggá választotta a francia Meteorológiai társaság, és tiszteleti taggá 1961. februárjában a Magyar Hidrológiai Társaság. Tudományos műveinek száma 150 felett van. Gazdag műszaki, tudományos és társadalmi munkáját a Szovjetunió számos kitüntetésével ismerték el. A. rA. Szokolov (a Leningrádi Állami Hidrológiai Intézet igazgatójának anyaga alapján)
