Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Starosolszky Ödön: A mért térbeli sebesség és pulzáció eloszlások statisztikai elemzése

332 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. Dr. Starosolszky ö.: A mért térbeli sebesség A relatív pulzációs összetevők középértéke a tanulmányozott szakaszon belül a következőképp változik: 0,078< — <0,175 Vk 0,043 <—<0,110 Vk 0,035<—<0,086 Vk A minden egyes összetevőre keresztszelvényenként rendelkezésre álló 8 adatból bizonyos összefüggések vezethetők le a komponensekre (1. ábra). Ahol mért adat csak a

x-re áll rendelkezésre, durva becslés tehető a

y-ra és er

z-re, mégpedig jelen esetben a következőképp: o

y~ O.eöíTj; és a

z 0,50*2; Mivel a„ és a

z szintén függvényei v

y és v

z értékének az előbbi összefüggés jelenleg még nem általános ítható. így az alábbi következtetéseket lehet levonni: a) a turbulens diffúzió becslésénél a vizsgált folyószakasz tényleges turbulencia jellemzőit meg kell mérni; b) egyetlen mérés egy adott ponton (pl. a beömlési szelvényben) nem adhat elegendő információt a turbulenciáról akár a keresztszelvényben, akár a folyószakaszon; c) az áramlás térbeli jellege a vízfolyásokban a keresztszelvényen belül háromdimenziós sebesség és pulzációs méréseket követel meg, legalább is a várható sugár vagy csóva határain belül; d) a folyó mentén a turbulencia jellemzőknek a változása a szóbanforgó folyószakasz részletes tanulmányozását és a turbulens diffúzió változásának felmérését igényli; e) a keresztszelvényben sebességek és pulzációs tagjaik eloszlása normál eloszlással közelíthető, megjegyezve, hogy az egyes pontok szórása viszonylag nagy; f) ha a keresztszelvény síkjára merőleges pulzációs komponensekre mért adatok állnak rendelkezésre, belőlük az oldalsó és függőleges sebességkomponensek pulzációját durván becsülni lehet. Az eddig végrehajtott mérések a térbeli áramlás és pulzáció elemzését teszik lehetővé, és remélhetőleg további általánosítások vezethetők le belőlük. CTaTHCTHMeCKHH anaJIH3 H3MepCHHbIX npOCTpaHCTBÉHHblX CKOpOCTeií M pacnpeflejieHHÍi nyjibcauHH JJ-p IllmapomoACKU, E. KaHfl. TexH. Hayrc B cooTHOujeHHjix, oriHCbiBaioinHx nepMeuiHBaHne 3arPJI3HJNOINHX BemecTB cjieflyeT ymTbiBaTb cKopocTb H nyjibcauHH ee no cocTaBJuuomuM, flefiCTByioiuHM b njioCKOCTH nonepe^Horo ceieHHfl. FIpocTpaHCTBeHHbie KOMnoHeHTbi CKOpOCTH H nyjibcaitHH, H3MepeHHbix MycKajian, Jl. HopMnpoBajiH NYTEM HX AEJIEHHFL Ha YCPEAHEHHYIO cKopocTb no CTBopy. OnpeflejiHUH MaTeMaTHMecKoe O>KHflaHHe H flHcnepcHH HopiviajibHoro pacnpeAejieHHji. CTeneHb pacxo>KfleHH5i MEWFLY SMNUPIMECKHM H HopMaJibHHM pacnpeaejieHHeM Mbi xapaKTepn30Bajin KBaaparabiM KOPHEM OT ocpeAHeHHoro 3Ha

IIEHHH. MOJKHO cornacHTbCH, MTO fleftCTBHe OTHOCHTejlbHblX BepTHKajIbHblX H r0pH30HTajlbHblX COCTaBJI5UOUlHX H HX nyjíbCaUHH Ba>KHO, MTO noflTBep>KflaeTCíi h AaHHbiMH Taöji. 1. CPABHEHHE (J>y HKUHH pacnpeaejieHHji no OTFLEJIBHBIM nonepewHHKaM noKa3WBaeT, MTO yneT nyjibcaqHH ero cpe^HUM 3HaMeHneM B O^HOH Tom<e NPHBO/mT K norpemHOCT^iM npn oueHKe TypöyneHTHoií an())(j)y3HH. MoK/ty nyjTbCaUHOHHbIMH KOMnOHCHTaMH MO>KHO SblJIO ycTaHoBHTb cjieflyioinHe npMepHbie cocTHomeHHH: o

y =0,65 o

x H (72 = 0,50a

x. M3 AHAJIH3A PE3YJIBTAT0B H3MepeHiiH CJIE^YET, MTO H3MepeHH« nyjibcauHH Heoöxofluivio BbinoimjiTb B HecKOJibKHX TOMKax nonepeMHoro ceieHHH, ocoöeHHO c Tex cjiytajix, KORFLA pe3yjibTaTbi HCNOJIB3YWTCA K OUEHKE AHÍ|)(J)y3HH. PacnpeaejieHne riyjibcaimoHHbix cocTaBJiíuomHx no ceieHHio MOWHO npHÖJiH>KeHHO — c öojibiuoH /mcnepcoeii — oueHHTb HopMajibHbiM pacnpeflejieHHeM. üo 3HaMeHiuo KOMnoHeHTa, nepneHflHKyjinpHoro noBepxHOCTH nonepenHoro ceteHHfl MO>KHO npnÖJiHweHHO oueHHTb H 3HAQEHHFL SOKOBWX COCTABJIJUONIHX. Statistische Analyse der Verteilungen von geinessener raumlicher Gesehwindigkeit und Pulsation Dr. Starosolszky, ö. Kandidat der teehnischen Wissenschaften In deiV die Vermischung der verunreinigenden Stoffe besehreibenden Zusammenhángen sind die Berücksichtigung der Rinflüsse der in die Ebene des Querschnitts fallenden Gesehwindigkeit und puisierenden Konponenten. Die von Muszkalay, L. gemessenen ráumliehen Gesehwindigkeit- und Pulsationskomponenten habén wir mit dem Wert der mittleren Gesehwindigkeit des entspreehenden Quersehnitts dividiert normalisiert. Wir habén den zu erwartenden Mittelwert und die Streuung der normalen Verteilung bestimmt und die Abweichung der empirisehen Verteilung von der Normalverteilung mit der Wurzel des quadratisehen Durehschnittswertes der Abweichung charakterisiert. Trivial ist einzusehen, dass die Rolle der relativen horizontalen und vertikalen Komponenten wie auch der Pulsationskomponenten wiehtig ist, wie durch die Zahlendaten der Tabelle I veransehaulicht. Ein Vergleich der Verteilungsfunktionen der verschiedenen Querprofile betont, dass die Zugrundelegung des Pulsations-Mittelwertes in nur einen einzigen Punkt einen Fehler in der Sehátzung der turbulenten Diffusion verursachen kann. Zwischen den Pulsationskomponenten konnten annahernde Zusammenhánge abgeleitet werden a

y ~ 0,65ox und a

z~ 0,50o

x Aus der Analyse der Messergebnísse folgt, dass die Pulsation an mehreren Punkten des Querprofils gemessen werden muss, hauptsáchlich dann, wenn diese bei Diffusionsuntersuchungen verwendet werden sollen. Die Verteilung der Pulsationsglieder im Querprofil kann mit Normalverteilung — bei ziemlich grosser Streuung angenáhert werden. Aus der auf die Profilflache senkrechten Pulsation kann auch die laterale und senkrechte Komponente eingeschátzt werden.