Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Kozmáné Dr. Tóth Erzsébet–Urbán Judit: A Fertő tó meteorológiai és hidrológiai jellemzői

Kozmáné dr. Tóth E.—Urbán J.: A Fertő-tó jellemzői Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 295 A pára nyomás 1971—1975. évi átlagai /. táblázat Mérőhely Havi Átlagok [mb] II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Évi átlag parti állomás tavi állomás 5,5 r, r, 6,0 6,0 6,7 7,3 8,4 8,8 12,3 14,4 12,8 15,1 zatosságát bizonyítják pl. az 1977. év egyik leghidegebb, illetve legmelegebb napján mért értékek. Január 19-én — 9,4 °C volt a tó feletti minimum hőmérséklet, ugyanezen a napon a három parti állomás átlaga —12 °C-nak adódott, vagyis a tó környezetében — közelebbről a Fertőrákos parti állomáson és Fertőbozon — mintegy 2 fokkal, Fertőújlakon pedig négy fokkal mutatott alacsonyai)!) értéket a minimum hőmérő a tavi állomáson észleltnél. Június 12-én, amikor erős volt a felmelegedés, a 28,5 °C-os tavi maximumhoz 30 °C-os parti érték tartozott, ezen belül 1 °C-kal mértünk melegebbet a Fertőrákos parti és a fertőbozi, míg 2 — 3°C-kal a fertőújlaki mérőállomáson. A napi középhőmérsékletben viszont január 19-én csak 0,7 °C, június 12-én pedig mindössze 0,1 °C volt a differencia a tavi állomás és a három parti állomás átlaga között. E számok is arra utalnak, hogy a tó fölötti léghőmérséklet havi, de még napi közepeit is elég jól reprezentálják a parti állomások adatai. A levegő páranyomását Neusiedl am See, Rust, Fertőrákos és Fertőújlak adatai alapján vizsgáltuk az 1950—197(3. közötti periódusra. A területi átlagot szintén számtani közép képzésével határoztuk meg, és a 2. táblázatban a havi és évi értékek sokévi átlagát mutatjuk be. A tó partján működő meteorológiai állomások adatai nyilvánvalóan csak közelítő tájékoztatást adnak a tó feletti légnedvesség viszonyokról, elsősorban a különbözőképpen párologtató aktív felszínek miatt. Ennek bizonyítására a tavi állomáson mért páranyomás 1971—1975 közötti periódusból számított értékeit összevetettük a fent vázolt területi átlag hasonló időszakból származó adataival, amelyet a 4. táblázatban ismertetünk. A három téli hónap kivételével — amikor a tavi és a parti állomásokon mért páranyomás közel azonosnak tekinthető — magasabb a páranyomás értéke a tó fölött, s ez a különbség a nyári hónapokban igen jelentős még öt év átlagában is. A 2. táblázatban közölt értékek tehát csak a tó térségének általános jellemzésére alkalmasak, a tóval kapcsolatos konkrét számításokhoz (pl. a párolgás számításához) már azokat a tó fölé transzformálni kell. A szélviszonyok jellemzésére a szél sebességét és irányát vizsgáltuk. E jellemzők alakulását célszerű állomásonként és nagyobb területre kiterjedően tanulmányozni, ugyanis a szél sebessége és iránya a tó környezetében levő dombok, hegyek és völgyek hatására változik, így egy-egy mérőhely adata a tó egész térségére nem általánosítható. 16,3 16,9 17,1 17,9 13,3 14,3 8,8 9,2 6,8 6,9 6,0 5,7 10,1 10,5 Bár részletes feldolgozást végeztünk négy állomásra vonatkozóan (Neusiedl am See, Rust, Fertőrákos tavi állomás és Fertőújlak), e tanulmányban azonban csak a négy állomás adatainak közepeléséből nyert havi és évi átlagokat ismertetjük (2. táblázat). A szélsebesség m/s-ban kifejezett havi értékeiben hónapról-hónapra, vagv évrőlévre túl nagy változékonyság nem tapasztalható, ennek ellenére a tavaszi hónapok szelesebb volta kimutatható. Az uralkodó szélirány a Fertő tó térségében északi, északnyugati [15]. 2. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK A Fertő tó kutatásának Magyarországon és Ausztriában nagy múltja van. A nagyszámú és széleskörű vizsgálatok és kutatások ellenére ismereteink a tó hidrológiai sajátosságairól hiányosak. A tanulmányban összegezzük az eddigi kutatásokat és ismertetjük vizsgálataink eredményeit. A feldolgozás részleteit csak néhány esetben közöljük, inkább az eredmények összegzésére és közreadására törekszünk. Összefoglalónkat a VITUKI Közlemények sorozatban megjelent „A Fertő tó hidrológiai jellemzői" című kiadványban részletesen ismertetett vizsgálatokra és eredményekre alaj)ozzuk [15]. 2.1. A tómedence adatai A Fertő tó vízgyűjtője — amelynek, mint említettük, jelentősebb része Ausztriához, kisebb része Magyarországhoz tartozik — az Alpok keleti nyúlványaira, a Fertőzugra és a Hanság nyugati részére terjed ki. A tó vízgyűjtőjének, illetve a részvízgyűjtők határának megállapításával többen foglalkoztak, de más-más eredményre jutottak. Számításainknál az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság adatait fogadtuk el, amelyek közel állnak F. Kopf osztrák mérnök adataihoz. A Fertő tóról az első és ma is használható felmérés és térkép az ún. I. katonai felmérés alkalmával 1784-ben készült. Ezt több felmérés követte. A legutóbbi és legrészletesebb felmérést Ausztriában F. Kopf 1903-ban, Magyarországon pedig az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság a VITUKI közreműködésével 1967-ben végezte [16, 17, 18]. A két felmérés alapján az egész tóra 1 : 50 000 méretarányú szintvonalas helyszínrajzot készítettek 116,00 m A.f. (osztrák) síkig, amelyen feltüntették a nádasok határát és a tóban levő csatornákat is. Ennek alapján megszerkesztették a tó felszín- és térfogatgörbéjét külön az osztrák, külön a magyar tórészre, illetve az egész tóra. A szintvonalas helyszínrajz kicsinyített formáját az 5. ábrán adjuk közre [19, 20]. A magyar alap-