Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Domokos Miklós: Kísérlet regionális érvényű belvízkár-összefüggések meghatározására

270 Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. Domokos M.: Kísérlet regionális érvényű 2. táblázat A független és függő változók páronként! korrelációs együtthatói (Mirhó—Gyolasi öblözet, búzatáblák) Ta6mqa2. KoppenaifuoHHbie K03(ptf>uqueHmbi nap 3aeucuMbix u He3aeucuMux nepeMeHHbix (nonocbi, 3annmbie nod nuteHütfy e cucmeMe Mupxo-JJbeAiu) • Tabelle 2. Paarweise K orrela.tionsbeiwerte der unabhangigen und abhangigen V eranderlichen (Weizen Parzellen, Poldergebiet Mirhó—Gyolcs) X

2 X

3 X

4 X

5 X

G X

s X

9 X

1

0 Yj. Y

2 Y

a X, -0,060 0,165 0,247 -0,066 0,596 0,337 -0,396 -0,031 -0,178 0,140 -0,103 0,292 -0,112 0,733 0,068 0,007 -0,177 -0,163 Y, 0,174 0,069 0,262 Y„ 0,207 0,192 0,691 Y

3 0,160 0,233 0,543 Y

4 0,157 0,267 0,546 -0,046 -0,087 -0,064 0,004 -0,218 0,771 -0,038 0,44 -0,142 -0,026 0,064 0,057 -0,079 0,209 -0,046 -0,283 0,041 0,378 -0,042 -0,326 0,123 0,341 -0,054 -0,305 0,012 0,381 -0,054 -0,311 0,028 -0,056 -0,014 -0,057 0,027 -0,135 0,633 0,088 -0,180 0,559 0,820 0,112 -0,205 0,543 0,805 0,951 A Mirhó—Gyolcsi és a Peresi belvízöblözet ada-^" tainak felhasználásával korábban végzett vizsgálataink során [3], [4] a figyelembe veendő Xj független változókat műszaki megfontolások alapján — elvileg a változók egymás közötti lineáris függetlenségének említett követelményét is figyelembe véve —, de lényegében szubjektív döntéssel választottuk ki. Vizsgálatunk jelenlegi, befejező és összegező szakaszában viszont szükségesnek ítéltük, hogy a — korábbi vizsgálatok tapasztalatai alapján újra szelektált és javított — adatokat, a belvízkár-összefüggések paramétereinek ezen adatokból való becslése előtt, az egymás közötti kapcsolatok szempontjából számszerű vizsgálatnak is alávessük. Ezért az észlelési adatokból, adatcsomagonként kiszámítottuk valamennyi lehetséges (X

I

V X

I

2), (XI, Yj) és (Y

h, YJ

2) változópár páronkénti (parciális) korrelációs együtthatóját, s a kapott eredmények — elsősorban a kiugróan nagy értékű, tehát szignifikáns keresztkorrelációs kapcsolatot jelző R korrelációs együtthatók — figyelembe vételével határoztuk meg azokat a változó-csoportokat, amelyek között a továbbiakban (1), ill. (2) típusú függvénykapcsolatokat kerestünk. A 6 adatcsomagra elvégzett számítások eredményeit táblázatokba foglaltuk; közülük egy adatcsomag (a Mirhó—Gyolcsi öblözet búzatábláinak) eredményeit, kiragadott példaként, a 2. táblázattal mutatjuk be. A 6 adatcsomag hasonló táblázataiban szereplő R páronkénti korrelációs együtthatókat elemezve, a következő általános következtetések vonhatók le: (a) Adatcsomagonként 6—6 lehetséges (Y

jv Yj

2) adatpár lévén, a 6 csomagra összesen 36 darab R (YJ

V YJ

2) értéket állítottunk elő. Ezek közül 34 esetben R (Y J

X, V

J

2) >0,5 adódott, sőt a 6 darab R (Y

3, Y

%) tényező közül 5-nek az értéke a 0,8-at is meghaladja. (A kivételek mindkét esetben a Peresi öblözet búzatábláinak korrelációs tényezői között találhatók.) Ez az eredmény azt teszi lehetővé, hogy a belvízkár-összefüggéseket — korábbi vizsgálatainkhoz hasonlóan [3], [4] — az 1. szakaszban felsorolt négy Yj függő változó közül csupán az F

4 %-os terménykár, valamint meghatározott X{ független változók közötti kapcsolatok alakjában keressük. Az Yj változók közötti szoros kapcsolat ugyanis elvileg lehetővé teszi, hogy az Y

4 változóra meghatározott belvízkár-összefüggéseket, szükség esetén, a másik három Yj változó közül bármelyikre átszámítsuk. (b) A 6 adatcsomag eredményeit együttesen tekintve, F

4-gvel az X.,, X

3 és A, független változó látszik a legszorosabb (pozitív) kapcsolatban lenni. R(Y X

e) és R(Y

i

t X

1

0) értékei —a logikus elvárásnak megfelelően — zömmel negatívok, egyes esetekben elhanyagolhatóan kicsinyek. Következetes kicsinyek R(Y

4, X

H) értékei is. (c) Az (Xi

V Xi.,) független változópárok korrelációs együtthatói közül kiugróan nagyok — 0,75 fölöttiek — R(X

4, X

9) értékei. Többnyire jelentősek az R(X.,. X

9), valamint — az előzőkből következően — az R(X

2, X

i) értékek is. R(X

á, X

9) kiugróan nagy értékére az X

4 ós az X

g változó értelmezése (átlagos léghőmérséklet és hőingadozási mutató) közvetlen, nyilvánvaló magyarázatot ad. X

2 és X

4, vagyis az előkészítő csapadék mennyisége és a belvíz idején uralkodó léghőmérséklet szoros korrelációjának fizikai háttere viszont közvetlenül nem látható be. A fentieket mérlegelve, a korrelációs vizsgálat eredményeiből összefoglalóan a következő következtetéseket vontuk le: — a függő változók közül elég, ha F

4-gyel foglalkozunk, — a független változóknak 3 csoportját célszerű vizsgálnunk: 1. X

v X

2, X

3, X

4, X

5, X

6, X

8, X

9, X

1

0 (valamennyi változó, az előre kirekesztett X-, kivételével, mint jelentős belső korrelációkkal terhelt alapcsoport), 2. X

v X,,, X

3, X

4, X

5, X

6, X

1

0 (az előbbi csoportnak a legerősebb R(X

4, X

g) belső korrelációtól és az X

4 változóval leggyengébb kapcsolatot ígérő X

8 változótól megszabadított változata), 3. X

2, X.j, X

4 (az X

4 függő változóval legszorosabb kapcsolatban levő független változók csoportja).