Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Domokos Miklós: Kísérlet regionális érvényű belvízkár-összefüggések meghatározására

Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. 267 Kísérlet regionális érvényű belvízkár-összefüggések meghatározására DOMOKOS MIKLÖS* 1. Előzmények Az Országos Vízügyi Hivatal Vízrendezési és Vízhasznosítási Főosztálya először 1975 szeptemberében bízta meg a VITUKI-t azzal, hogy — egyelőre kísérleti jelleggel — állítson elő belvízkár-összefüggéseket. A feladat azért éppen 1975-ben vált időszerűvé, mert — egyrészt megnőtt az igény a belvízrendezési ráfordítások hatékonyságának elemzéséhez szükséges gazdasági összefüggések iránt, — másrészt a VITUKI által 1965 óta végzett céltudatos belvízkár-adatgyűjtés [1], [2] eredményeként kb. 10 év alatt halmozódott fel akkora adattömeg, amelyből ilyen összefüggések előállítása már megkísérelhető volt. Az 1975-ben rendelkezésre álló rövid idő alatt a Mirhó—Gyolcsi öblözet adatainak felhasználásával elvégzett kísérleti adatfeldolgozás főleg módszertani eredményekkel járt. Meghatároztuk a belvízkár-összefüggések célszerű matematikai alakját, a vizsgálatba célszerűen bevonandó változók körét és értelmezését, az észlelési adathalmaz javításának módját, stb. E kezdeti eredmények figyelembevételével adott megbízást az OVH a VITUKI-iiak arra, hogy az 1976—78. közötti 3 éves időszakban részletesen munkálja ki a „Belvízkár-összefüggések meghatározása" elnevezésű kutatási témát, a rendelkezésre álló adatanyag teljes információtartalmának hasznosítására törekedve. A kutatás keretében 1976-ban a Mirhó—Gyolcsi kísérleti belvízöblözet adatait, 1977-ben a Peresi belvízöblözet adatait, 1978-ban pedig — a korábbi tapasztalatok felhasználásával -— a két öblözet egyesített adattömegét dolgoztuk fel. Az 1976. évi vizsgálat [3] során tehát a MirhóGyolcsi kísérleti belvízöblözet 290 mezőgazdasági tábláján, az 1977. évi vizsgálat [4] során pedig a Peresi belvízöblözet 310 tábláján az 1966— 1975., ill. 1966—1973. időszakban gyűjtött, részletes és megbízható hidrometeorológiai, vízgazdálkodási és agrotechnikai adatokat használtuk fel. Az észlelési időszak folyamán különböző évszakokban jelentkezett belvizek közül csak a tavaszi belvizeket vizsgáltuk. A vizsgálat során a következő változók között kerestünk kapcsolatokat: — Függő változók: Y

1: hektáronkénti terméskár (Ft/ha), Y

2: elöntött területhányad (%), Y

3: az elöntés időtartama (nap) és Y

i: %-os terméskár (%). — Független változók: Y

x: talajhigroszkóposság (%), X

2: előkészítő csapadék (mm), X

3: kiváltó csapadék (mm), X

i: átlagos léghőmérséklet a belvíz időszakában (°C), X

5: a mezőgazdasági tábla súlypontjának a legközelebbi befogadótól mért távolsága (km), tereplejtés (%o), X-: talajfagy mélysége (m), X

8: talajvízszint-emelkedés az előkészítő csapadék időszakában (cm), X

g: empirikus hőingadozási mutató

1 (nevezetlen szám), X

]

0: empirikus agrotechnikai mutató

2 (cm1 • hónap1). A termesztett növény, mint független változó sze* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI), Budapest. repét úgy érvényesítettük, hogy egyes függvénykapcsolatokat csak egy-egy meghatározott növényt (pl. búzát, lucernát) termelő mezőgazdasági táblák együttesére állítottunk elő. A kellően előkészített alapadatokból regressziós programmal egyrészt k Yj=a^X% j= 2,4 1) i = 1 alakú log-lineáris (szorzatalakú), másrészt fc Yj=a+ 2 biX

i> j=

2'

4 i = l alakú lineáris (összeg alakú) kapcsolatok a és b, állandóinak optimális értékét határoztuk meg. Minden előállított kapcsolathoz meghatároztuk a totális korrelációs együtthatót, valamint az észlelési pontoknak az előállított felület körüli S szóródását: n 2 (Yj, I- Yj+i)

2 1 «=i zn — k ahol Yj, i — az Yj változó észlelt értéke, Yf d — az Yj változónak az észlelt Y

)

t i értékekből előállított (1) vagy (2) típusú függványkapcsolattal számított értéke, — az észlelt Yj, i értékek átlaga, n — az észlelt (Yj, X

v X

2,. . . X

k) adatvektorok száma, k — a figyelembe vett X, független változók száma. A függvénykapcsolatok előállításához csak a pozitív belvízkárt (Y^; >0) tartalmazó észlelési adatvektorokat használtuk fel; az S szórás értéké 1 Az X

K empirikus hőmozgási mutató meghatározása: a belvíz idején előfordult pozitív maximális hőmérsékletű napok száma osztva a belvizes időszak napjainak számával. 2 Az X

1

0 empirikus agrotechnikai mutató meghatározása: ' 1000 Xl

0~ k-h-T ahol T — a szántás időpontja és a belvíz kezdete között eltelt idő, hónap h — a szántás mélysége, cm fc _ /1,0 ha szántás előtt volt szervestrágyázás \ 1,2 egyébként