Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Dr. Öllős Géza–dr. Mészáros Gábor: A gyorsszűrés folyamatairól

Dr. öllős G.—dr. Mészáros G.: A gyorsszűrés folyamatairól Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. 251 a vízhozam (szűrési sebesség) növelésekor a vízelvezető csőrendszerben (beleértve a szűrőfej rendszert is) a nyomásveszteség jóval nagyobb mértékben nő, mint a szűrőrétegben [47] és [48] egyenlet összevetése). (A szűrőelíenállásra rendelkezésre álló nyomásveszteség a szűrési sebesség növelésével rohamosan csökken [47] egyenlet). Ezért nem lehet a szűrt vizet elvezető rendszer nyomásvesztesége nagy, ami azt is jelenti, hogy a szűrt vizet elvezető elemeknek (szűrőfenék, csővezetékek) jelentős a szerepük a kialakuló szűrési sebesség szempontjából [15]. IRODALOM [1] Baumann, E. ti., Oulman, C. S.: Sand and Diatomite Filtration Practices. Water Quality Improvements by Physical and Chemical Processes, E. F. Gloynn and W. W. Eckenfelder, Eds., Univ. of Texas Press, Austin, Texas, 1970. [2] Benedek P.—Valló S.: Víztisztítás-szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1976. [3] Carnp, T. R., Graber, S. D., Conklin, G. F.: Backwashing of Granular Water Filters. .7. of the Sanitary Engineering Division. Vol. 97. No. SA 6. Dec. 1971. [4] Deb, A. K.: Theory of Sand Filtration. Journal of the Sanitary Engineering Division. Vol. 95. No. SA 3. June 1969. [5] Deb, A. K.: Discussion of „Filtration Using Radioaktív Algao", by íves, K. ./., J. of the Sanitary Engineering Division. Vol. 91. No. SA 2. [6] Fuller, George W.: The Purification of the Ohio River Water at Louisville, Kentucky (New York. D. van Nostrand Co.) 1898. [7] Horváth I.: Hidraulika III. (Közinűhidraulika) Tankönyvkiadó. Budapest. 1975. [8] íves, K. ,/.: Theory of Filtration. Special Subject No. 7. Proe. Int. Water Supply Congress and Exhibition. Vienna, 1969. [9] íves, K. J. and Sholji, I.: Research on Variables Affecting Filtration. J. San. Eng. Div. Amer. Soc. Civ. Eng. 91. SA 4. 1. 1965. [10] Kovács Gy.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1972. [ 11] Kozeny J.: Hydraulik. Wien. 1953. [12] Lathouder, A.: Weerstansmetingen arin Filterspoelkoppen. Keuringsinstituut voor Waterleiningartikelen N. V. KIWA. Van Speykstraat 34. '—Gravenhage. [13] Liplák F., öllős G.: Hurkolt ós szigetelt öntözőcsatornák szivárgása. Vízügyi Közlemények. 1964. 4. [14] Mészáros G.: A vastalanítás hidraulikai ós kémiai technológiai vonatkozásai. Kutatási jelentés. Budapesti Műszaki Egyetem. 1972. Budapest. [15] Mészáros G.: Vastalaitító szűrők üzemeltetésének hidraulikai vonatkozásai. Diss. BME Budapest 1976. [16] Mintz, D. M.: Modern Theory of Filtration. Special Subject No. 10. International Water Supply Congress and Exhibition. London. 1966. [17] Mosonyi E., Kovács Gy.: Kismintatörvények a nehézségi és súrlódóerő együttes figyelembevételére. Hidrológiai Közlöny. 1952. 7—8. [19] öllős G.: A derítés folyamatairól. Hidrológiai Közlöny. 1979. 8. [20] öllős G., Borsos J.: Vízellátás és csatornázás. 1968. Budapest. Tankönyvkiailó. [21] Pálhídy A.: Víztisztítás. Szakközépiskolai Tankönyv. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1973. [22] Sanks, R. L.: Water Treatment Plánt Design for the Practicing Engineer. Anti Arbor Science. Ann Arbor. Mich. 1978. [23] Yao, K. M., Habiban, M. T., O'Melia, C.R.: Water and Waste Water Filtration. Concepts and Application. Environ. Sci. Technocol. 5. 1971. [24] Wastewater Filtration. Design Consideration. EPA Technology Transfer Seminar Publication. July. 1974. 0 npoueccax CKopocrHoro tfemibTpOBaHHji JJ-p EAAÍUI, R. doKmop mexH. nayic u d-p Mecapom, P. O ckopocthom (JiHJibTpoBaHHH, cJiy>KamHM JVifl o6pa6otkh ríHTbeBOH BOflbi mh pacnojioraeiw oöuiHpHbiMH TeopeTHMeCKHMH, npOeKTHbIMH H 3KCIIJiaTaUH0HHbIMH CBeflehiihmh. He pacnojioraeM o^HaKO eiiHHbiM TexHHiecKHM noflxoAOM hh b cMbicjie HOMemuiaTypbi hh b CMbicJie npOMHX TeXHHMCCKHX BOnpOCOB. CTaTb5I HMeeT liejIbK) Ha KpuTHwecKOH 0CH0Be c(J)0pMyjiHp0BaTb ofíoömeHHoe MHeHtie. Abtopbi npn stom öy/iyT HcxoflHTb ncxo^HTb naCTHMHO HX TeXHHHeCKOH JlHTepaTypB, MaCTHIHO H3 COÖCTBeHHblX HayMHblX yfíOKfleHHll. TjiaBa 1. 3aHiiMaeTca K-naccmJniKatuieíi npoqeccoB {[)HJlb'rpOBaHH51. CpaBHHBaK)TCÍl (})HJIbTpaUHÍI H (JlHJIbTpOBaHHe. TjiaBa 2. 3aHHMaeTCH MexaHH3M0M cKopocTHoro dwjibTpOBaHHJl ('i)C. ?;. PjiaBa 3. aaeT npHCJiH^CHHoe niíipaBJiHieKoe hctojiKOBaHHe npouecca (JinjibTpoBaHHji. OcBemaeTCíi ko3(|kJ)hUhcht (JiHJibTpoBaHHíi 7 h yKa3biBaeTCH Ha ero ponb b (jiopMupoBaHHH npoiiecca (ypaBHeHHíi 24 h 25, puc. 4). 3KcnjiyaTaqH0HHbie ocoGennoc™ ())HJibTpoB xoporno npoe^e>KHBaiOTCji no npiiBefleHHbiM rpa({)HKaM, H3o6pa>KaK)miiM BpeMenHoii xop, noTepeil Hanopa (puc. 8a-c). rjiaBa 5. 3aHHMaeTc$i onTHMajibHbiMH ycjiOBHíiMH (jinjibTpOBaHHfl (pp. 9 11). TjiaBa 7. paccMaTpbiBaeT Bonpocbi npoMbiBKH iok B OTHOUICHHH BOflbl TaK H B OTHOUieHHH CMeCH BOflaB03flyx. FjraBa 9. pacciwarpbiBaeT chctcmli peryjiHpoBaHiiji (JiHjibTpoBaHHM, hx ocHOBHbie cBoiicTBa, npcwviymccTBa h HeflocrarKH or«ejibHbix cnocoöoB (puc. 18). ABTOpbl fle(j)HHHpyK>T (j)HJlbTpOBaHHe npn nOCTOÍIHHOM npupamcHHH nanopa (puc. 19) <j)HJibTpoBaHHe npn noctoahhom pacxo/ie BOflbi (puc. 20a-6 u puc. 21). OnjibTpoBaHHe npn H3ivieH5HomeHCíi ckopocth (pacxojia BOflbi (pp. 22—23). TjiaBa 10 3anHMaeTca noTepíiMH Hanopa, HacTynaioiuhmh b (jmjibTpyiomeM OTOJiOBKe (pp. 24—26, maó/i. 1). Über die Prozesse in Schnellliltern Dr. öllős, G. Doktor der technischen Wissenschaften, Universitatsprofessor Dr. Mészáros, G. Über Dr. der Trinkwasserklárung dienende Schnellfilterstehen und áusserst umfangreiche theoretischen, Projektierungs- und Betriebserfahrungen zur Verfügung. Eineeinheitliche Anschauung ist aber eigentlich wederin Nomenklatur, noch in technishen Fragen entstanden. Hier soll nun auf kritischer Grundlage eine umfassende Einschatzung gegeben werden, in erster Reihe aufgrund des Fachschrifttums, andererseits der eigenen Forschu ngsbe trachtungen. Das 7. Kapitel klassifiziert die Filterprozesse. Sickerung wird mit der Filtrierung verglichen. Das 2. Kapitel behandelt den Meehanismus der Schnellfilt rierung (Abb. 2). Das 3. Kapitel gibt eine annáhernde hydraulisehe Charakterisierung der Filterprozesse. Die Rolle des Filtrier-Faktors A seine den Filtrier prozess grundlegend kennzeichnende Gestaltung zeigen die Gleichungen (24), (25) und Abb. 4. Die Betriebseigenart der Filter widerspiegelt sich gut aus dem zeitlichen Ferlauf des Druckverlustes (Abb. 8 a—c). Kapitel 5 erörtert die optimalen Bedigungen der Filtrierung (Abb. 9—11). Kapitel 7 behandelt die Spiilung, sowohl auf Wasser als auch auf Luft bezogen. Im Kapitel 9 werden Filterregulierungssysteme, ihre grundlegenden Eigenarten, die Forteile und Nachteile der einzelnen Verfahren besprochen (Abb. 18). Erörtert werden u. a. Filtration mit konstantem Druckunterschied (Abb. 19), Filtration mit konstantem Abfluss (bzw. Geschwindigkeit (Abb. 20 a—b und 21) und Filtration mit veranderliehem (sinkendem) Ablus (Abb. 22, 23). Kapitel 10 behandelt den im Filterkopf auftretenden Druckverlust (Abb. 24—26, Tabelle 1).