Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

5. szám - Dr. Léczfalvy Sándor: Folyók medre alól kiszivárgó vízmennyiség számítása rétegezett altalaj esetén

212 Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Dr. Léczjalvy S.: Folyók alól kiszivárgó Tehát m

1 = 4 rn m

2 = 6 m ky = 4 m/nap &

2=0,1 m/nap m = 2 ni £ = 100 m ff =m, +h?2 + m = 4 + 6 + 2 = 12 m y

0 = 4 rn, tehát s„=H—?y

0 = 12—4=8 m A (11). képletből 0,1 A = -— = —1—=0,001 04 m

lmjc

l 4-6-4 A (36) képletből B -=m

1 + m

2 + m=4 + 6 + 2 = 12 ra A (35) képletből a vízhozam: MJCJFA-ch \J~AL Q=B -y o sh ][AL 4 • 4y0,001 oh Yöfiöl • 100 sh ]f 0,001 -100 = 4,05 m

3/nap fm l,8.ym,mA 1,8 (12-4) = -'közömbös1,8 •VT -=56,9 m. 0,001 0,0316 m fm] Egyébként ugyanolyan geológiai stb. viszonyok esetén a közvetlenül folyó alatti m

2 vastagságú kis áteresztőképességű kőzetnek az áteresztőképességi együtthatójától (k

2) a vízhozam közelítően gyökös arányban változik, azaz Q = í(\k

2) (52) mivelhogy a vízhozam széles folyók esetén (ha L > Lközömbös) fmxV^ fk. B A -2/o (53 Az alábbi konkrét számítási eredmények mutatják a k

2 szerepét a vízhozam alakulásában. (A többi adat az előbbi példákkal egyenlő.) kj m/nap 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,7 1,0 Q m

3/nap 4,05 5,75 7,05 8,26 9,23 10,9 13,4 fm Látható, hogy ha k

2 igen kicsi (0,1 m/nap), tehát a folyó alatti réteg iszapos homok, még akkor is tekintélyes vízhozamot nyerhetünk. A £

2=0,3 m/nap pl. egy iszapos finom homoknak felel meg, a ^=4 m/nap pedig finom homoknak. A vízhozam képletet elemezve a folyó mellé közvetlenül települt galéria hozama szintén függ a folyó vízállásától (m). Példánk adataival a konkrét számolási eredmény w!-től függően az a.) táblázat szerint alakul. Nézzük meg, hogyan alakul az m

L-es rétegben a nyomásvonal a (30) képlet segítségével és a példa adataival pl. # = 50 m-nél (fc

2=0,l m/nap) y= 12+4-12 •sh 0,0316-50=10,42. sh 0,0316 -100 A példa adataival a számolt nyomásvonal egyéb értékei a b.) táblázatban vaunak. 3 4 5 a.) táblázat 10 Q nap T7TT = 0,1 *, = i 3,3 10 3,5 11,4 4,0 13,4 4,5 14,7 5,0 16,3 o,tt 17,9 6,6 19,6 8,1 26,1 x [m] 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 h.) tábláiul y 12 11,78 11,54 11,25 10,89 10,4 9,8 8,93 7,74 fm] 11,68 11,28 10 8,08 6,12 4 pontos 7,12 4 közelítő A közelítő képletekkel való számolás az alábbi módon történik: Először felveszünk egy páti értéket ós azzal y értékkel a;=0-nál kiszámítjuk. Ha y nem egyenlő m

l+m

1+m azaz H értékével, úgy páti értékét addig változtatjuk, míg a kiszámított y nem lesz egyenlő H-va 1. Azután ezzel a páti értékével számítjuk ki y = i (X) görbéjét, » (47) egyenletből ós a Q értéket a (49). egyenletből. Ez a páti a (47). egyenletből 0,0256 m«/nap in

8. Az ezzel kiszámolt vízszint pl. a; = 50 m-nél 0,0256 ?/ = — [100

2 -50

sl + 4 = 6 + 4 = 10 m J 2 • 4 • 4 L J A többi kiszámolt y értékét az előző táblázatban tüntettük fel. Látható, hogy a közelítően számolt nyomásvonal eléggé megegyezik a pontossal. A vízhozam közelítő számítással tehát Q =p&i\L = = 0,0256x100=2,56 m

3/nap fm. Láttuk, hogy pontos képlettel a hozam k„ =0,1 m/nap eseten 4,05 m

3/nap fm, tehát jóval nagyobb, mint a közelítő érték. A különbség még inkább nő, minél nagyobb k

2 értéke. A közelítő képlet tehát csak durva becslésre lehet alkalmas. Ez következik részben abból, hogy az nem veszi figyelembe az m

2-es, közvetlenül a folyó alatt fekvő réteget, másrészt hogy a folyóból a vízszivárgás a megcsapoló rendszerünk közelében nagyobb, mint attól távolodva. PacieT (|)HjibTpauMii H3-nofl pyceji peK JJ-p JleijtfiaAfíu, Ul. KaHflH/taT TexHHtecKHx HayK B craTbe ;jaeTC?i BH,HOB (J'opMyji fljisj paciéra KOJIHMCCTB BOrtu, ([mjibTpyiomHxcfl 113-riOA pyceji peK, npeAnonoraji, MTO rpyHTbi IIOH JT0>KEM peKH cjioHcrbie. Ha piic. 1. xoporno BHAHO, MTO BOBOTOK 3ajieraeT na cjioe MOIHHOCTH M

2 NOHH>KCHHOH B0FL0NP0HHI;ACM0CTH (K

2) HHHCC 3T0r0 CJI051 sajieraeT BTopoií, MOMHOCTBK) M

T H BOflonpommaeMOCTbio (K,) (K

t—Ko). 3CJIH ycTpoirrb rajiepmo HenocpeflCTBenno BflOJTb pei<H, i<aK 3TO noKa3ano na piic. 2., TO pacxo,n rajiepmi, niiTaeMOH BOAOH H3 peiCH M0HCH0 onpeflejiinb no (tiopniyne 35.