Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

5. szám - Kossuthné Szvierczek Szabina: A kelet-bükki források bepárlási maradékainak ásványelegyfázis vizsgálata a vízkémiai összetétel függvényében

Kussuthné Szvierczek Sz.: A kelet-bükki források Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. 205 3. ábra. G

n—122 minta. Sűrű alapszöveten lemezes kifejlődésű, hullámos felületű gipszkristályok, elszórtan hexagonális kalcit egyedek 1. ábra. G

7—75 minta. „Fecskefark" alakú átnövéses gipszikrek dékvíz hígító hatása érvényesül, és hogy eredetileg a forrás vize karsztos jellegű. Ha megtekintjük az ábrákat, ez a koncentrációváltozás jól tükröződik a kristályelegyfázisok különbözőségében. Kevés oldott anyagot tartalmazó anyafázisból néhány szemcse, és dendrites kifejlődésű, két dimenzióban rendezett fázisok jönnek létre. A 2b. sz. ábrán a kalciumkarbonát aragonit (tűs kristályok) és vaterit (virágszerű) módosulatainak jól fejlett változatai dominálnak. A kalcit kristályok teljes hiányát valószínűleg a magnézium ionok és a nátriumklorid okozzák. Ennek bővebb magyarázatára a későbbiekben térünk ki. A 3. ábrán (G

n-122) a bükkszentlászlói kvarcporfirból származó Hősök forrása vizének mikroszkópi felvételét láthatjuk. Az oldott ionok koncentrációja különösen a kalcium és magnézium ionok tekintetében tipikusan alacsony. A Mg/Ca molarány 1 : 6. A kationok közül az alkáli fémek, az anionok közül pedig a klorid-, ós szulfát ionok viszonylagos feldúsulása jellemzi. Ennek megfelelően a kristályelegyfázisban uralkodnak az anizotrop sebességgel növekedett hullámos felületű gipszlemezek. Elszórtan egv-egy hatszögletű kalcit-kristály látható. Ilyen kifejlődésű kalcitról tesz említést Folk [10], Szerinte a CaC0

3 kristály habitusa a Mg/Ca arány függvényeként vagy elemi romboéder (ha a növekedés nagyon gyors és a Mg/Ca arány nagyon kicsi), vagy csillám-szerű hatszögletű forma, vagy zömök hexagonális oszlop. Folk ezt a szokatlan kalcit formát csak igen alacsony magnézium tartalmú környezetben észlelte, közel felszíni vizekben, ahol Mg/Ca arány 1 : 4-től 1 : 10-ig terjedt. A 4. ábra (G

r75) ladini agyagpala forrásaira jellemző dendrites kifejlődésű kristályosodásról tanúskodik. A kalcium- és magnézium ionok abszolút mennyisége alig tér el az eruptivum forrásvizeinek értékeitől, ellenben az Mg/Ca inolarány annál inkább, 1 : 2,6. Ez természetes is, hiszen a vízadó képződmények eltérő ásvánvokból épülnek fel. Az 5a és 5b. ábrákon (E

7-24) a bonyolultabb összetételű környezetből származó Jávorkúti forrásnak eredményeit szemléltetjük. A kétféle mintavétel azonosan a II. hónapban történt, de egy év eltolódással. Az összes oldott anyagmennyiségbén és a Mg/Ca molarány megoszlásában meglehetősen különböznek, 1 : 8 és 1 : 3. Ez a forrás már karsztjel legű vizet szolgáltat. A nagyobb kalcium tartalom kifejezésre jut a kalciumkarbonát polimorf módosulatainak megjelenésében. Ugyanis a kalciumkarbonát bizonyos kémiai és termodinamikai feltételek mellett háromféle módosulatban képződhet, szelektíven elkülönülve egymástól, vagy komplex-kevert ásványelegvfázisként. Az 5a jelű ábrán aragonit tűk és különböző méretű csillagszerű metastabilis vaterit vázkristályok láthatók. 5a. ábra. E

7—24 minta. Aragonittal társult metastabilis kalciumkarbonát módosulatban gazdag, vaterites kritályelegy-fázis 5b. ábra. E-—-24 minta. Kalcit; aragonit és vaterit jól fejlett kristály egyedei, melyek az 5a. sz. ábrában bemutatottnál magnéziumban gazdagabb anyafázisból képződtek