Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

1. szám - Dr. Dulovics Dezső: Áramlási folyamatok vizsgálata és értékelése a biológiai csepegtetőtestekben

20 Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. Dr. Dulovics D.: Áramlási folyamatok) A lebontási folyamatok modelljei [27] 1. táblázat I. Csak szorpciós kötés lebontás nélkül Szorpció jelII. legű folyamatok Kezdődő lebontás (exoenzim) Lebontás Szorpció jelIII. legű folyamatok Kezdődő lebontás (exoenzim) Lebontás Szorpció jelIV. legű folyamatok Kezdődő adaptáció (legtöbbször csak Kezdődő i l | 1 .. IVCAUUUU r í akkor, ha a könnyen , , . , Lebon• ü i lebontás , , asszimilalhato anyagok f-n i ) a szennyvízből már eltűntek.) Szorpció jelV. legű folyamatok Kezdődő Adaptáció lebontás (exoenzim) Lebontás Csak szorpciós kötés Adaptáció nélkül Lebontás nélkül Szorpció jelVI. legű folyamatok Kezdődő adaptáció (legtöbbször csak akkor, Kezdődő ha a könnyen asszimi- lebontás Lebonlálható anyagok a 1 ' \ szennyvízből már eltűn- ' * tek.) Szorpció jellegű folyamatok Kezdődő lebontás (exoenzim) Lebontás Vizsgálataink során az alábbi módszert követtük. A csepegtetőtestet egy rendszernek tekintettük és valamilyen „ingert" alkalmazva rögzítettük a válaszfüggvényt. Az inger a jelzőanyag adagolása, a válasz a jelzőanyag megjelenése és kiürülése a csepegtetősestből. Ezeket az alapelveket láthatjuk a 7. ábrán. A jelzőanyaggal történő méréssel szemben a következő követelményeket állítjuk: — már kis koncentrációban is egyszerűen és jól mérhető legyen, — ne zavarja meg a rendszer működését (jelzőanyag adagolása esetén ne változzanak meg az áramlási viszonyok). A jelzőanyag adagolása elvileg tetszőleges lehet, de a mérések kísértókelóse gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha vagy — pillanatszerűen adagolunk (egysógimpulzus, Diracdelta), vagy — egy lépcsős függvényt alkalmazunk bemenetként, azaz ugrásszerűen megnöveljük a jelzőanyagkoncentrációt és azt folyamatosan, azonos intenzitással adagoljuk (egységugrás bemeneti függvény). Az első esetben átfolyási hullámot, a második esetben átfolyási görbét kapunk eredményül. A jelzőanyag kiválasztásánál a mérési követelményeken túlmenően az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: — a jelzőanyag veszteségei (a szennyvízben, illetve a töltőanyagfelületen létrejövő adszorpció miatt) minél kisebbek legyenek, — a jelzőanyag könnyen beszerezhető, olcsó, ugyanakkor egyszerű esz;k5zökkel észlelhető legyen, — a jelzőanyagot különleges munkavédelmi előírások nélkül is lehessen biztonságosan alkalmazni. A jelzőanyagok — szervetlenek: NaCl, litiuin vegyületek, NaNO,, MnS0

4, Na

2CI

20„ H

2S0

4, — festékek: anilin, methilen kék, fluoresceins nátrium, stb., — rádióaktív izotópok: Co-58, Br-82, Na-24, Rb-86, K-42 lehetnek. Méréseink során először kénsavval történő impulzuskeltést alkalmaztunk. Ez a módszer azonban veszélyessége mellett sok hibalehetőséget is rejt magában, ezért áttértünk a konyhasóval való impulzuskeltósre. Az átfolyási vizsgálatok eredményeinek fe dolgozásából különböző jellemző idők számíthatók az első jel megjelenésének időpontja (t

e), a maximum elérésének időpontja (t

m), a jelzőanyag kiürülésének 50%-ához tartozó időpont (t

5

0), az átfolyási görbe alatti terület súlypontjának idők orh*(t) At , t EGYSEG IMPULZUS EGYSEG UGRÁS 7. ábra. A rendszervizsgálat alapjai Puc. 7. OcHoeu cucmeMHozo aHam3a Abb. 7. Qrundsatze der Systemuntersuchung