Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

192 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Hozzászólások dr. Kovács Gy. tanulmányához Érdekes gondolat az alapvető stratégiaként emlegetett lefolyás szabályozás szükségessége. Valóban ennek a vízminőségre gyakorolt hatása, illetőleg a vízminőség időszakos romlásának kiküszöbölése így érhető el megnyugtató módon. Tulajdonképpen ez a feladat a víztározás területén oldandó meg, nyilvánvaló viszont az is, hogy hazánkban a szennyvíztisztítás fokozása, technológiák tökéletesítése nem hanyagolható el emellett. A fogyasztói vízbekötések feltételekhez kötése, mint pld. a csatornázottság, belső vízrendezés, mai viszonyaink közepette — a sajnos már tapasztalt talaj és talajvíz magas szennvezettségi fokára tekintettel — már bizony nem kis területen nem kecsegtetne eredménnyel. Egyértelmű példa erre a legutóbbi országos felmérések eredményeként mutatkozó közegészséügyileg veszélyeztetett települések nagy száma, ahol a helyi vízellátás már nem oldható meg, viszont záros határidőn belül gondoskodni kell megfelelő ivóvízminőségű vízszolgáltatásról. Ezeken a településeken a meglévő szennvezettségi állapotokon már — legalábbis rövid időn belül — segíteni nem lehet. Eddigi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a lakosság fekális eredetű talajvíz szennyezése kisebb a mezőgazdaság kemizálási szennyezésénél. Nyilvánvaló megoldásként mutatkozik itt, sőt kényszerpályaként a regionális vízellátó rendszerekből való ivóvíz biztosítása. Dr. Karácsonyi Sándor (ETI): A vízellátás tipikusan olyan tevékenység, amelynél a kicsiből haladunk a nagyobb felé. Ez a vízellátási rendszer felépítés felel meg leginkább a vízigények folyamatos növekedésének és az erre fordítható anyagi feltételeknek. A folyamatos bővítés eddigiekben akkor váltott szakaszos vagy lépcsős jellegűre, ha a vízkészletek felhasználásában határhelyzet állott elő. A vízigények prognosztizálójából következően ez a váltás egyre gyakoribb és elkerülhetetlen lesz, és ebből következik, hogy a mozaikok spontán összeállítását olyan rendező elvekkel kell helyettesíteni, amely az igények és adottságok között egy jól előkészített teljes rendszer kialakítására vezet. Mivel a vízgazdálkodás egy komplex több ágú és célú feladat, a vízellátás fejlődésének ebbe a körbe kell illeszkednie, annak teljességét kell szolgálnia. Természetesen a rendező elvek között több célú hasznosítás körébe a minőség feltétlen fontos meghatározó és az ágazati optimum-határ esetét képezheti. A nagy távlati koncepciók ismerete tudatosítsa, azért is nagyon fontos, mivel ezek kialakítását, mielőbbi megvalósulását az irányába mutató köztes megoldással nagyban elősegíthetjük, a gazdaságosság feltételét megteremthetjük. Természetes a felvázolt koncepció nem egységes és teljesen más része később is módosultan alakulhat ki. Még két megjegyzés: A lakossági 90%-os felszínalatti vízszerzés arányának szükségszerű módosulása mellett is a felszínalatti vizek igénybevétele hosszi'i időre, egyes területeken a jelenlegi kihasználáson felül is szükségesnek látunk. így feltétlen célszerű volna a természetes körülmények között minőségi vízzé váló, vagy váltható felszínalatti vizeink mennyiségének és a hatékonyabb kihasználás lehetőségének és feltételének folyamatosabb vizsgálata, elemzése. A felvázolt megoldások kritikus pontja a megjelölt tározási lehetőségek megbízható ismerete, különösen a Bikoli tározónál sürgős volna. A terület műszaki földtani, mérnökgeológiai vizsgálatok, mivel az erre vonatkozó ismeretes megbízhatóság egyenlőre nincs arányban az egyéb mérlegelt (hidrológiai stb.) körülményekkel. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István A Vízépítőipari Szakosztály a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottság Vízépítési Albizottságával közösen 1979. október 23-án előadó ülést rendezett, amelyen Szilágyi László a korszerű műanyag szerkezetek vízépítési alkalmazásait mutatta be előadásában. Javaslatot tett a kísérleti és gyakorlati tapasztalatok alapján az alkalmazások tovább fejlesztésére. A Borsodi Területi Szervezet Közgazdasági Szakcsoportja 1979. október 25-én Kazincbarcikán előadó ülést rendezett, amelyen dr. Csanádi Lajosné az Országos Vízügyi Hivatal VI. ötéves tervben szándékolt keresetés bérszabályozásáról adott elő. A Középdunántúli Területi Szervezet 1979. október 25-i, Székesfehérvárott megtartott előadó ülésén Érckövi (íyulálló a Séd-Nádor csatorna regionális vizminőségvédelmi terv végrehajtásának tapasztalatairól számolt be. A Heves megyei Területi Szervezet 1979. október 25-én Nagyrédén, a tározó kezelőtelepén tartott élménybeszámolóján Kun Ferenc a Magyar Hidrológiai Társaság romániai, bulgáriai és jugoszláviai tanulmánywíjának emlékeit elevenítette fel. A Nyugatdunántúli Területi Szervezet 1979. október 30-i, Szombathelyen megtartott előadó ülésén dr. Csanádi Lajosné megismételte több helyen elhangzott előadását a vízügyi bér- és keresetszabályozás új rendszeréről. A Somogy megyei Területi Szervezet 1979. október 4—6 között tanulmányutat rendezett az Északmagyar országi Regionális Vízmű területére, a rakacai és a lázbérci tározók megtekintésére. A Szentesi Körzeti Csoport 1979. október 5-én előadó ülést rendezett, amelyen Lóczi János a hévizek Szentes térségi mezőgazdasági hasznosításáról tartott előadást. Hozzászólt: Balogh Sz. Sándor. Az előadás után a résztvevők üzemlátogatáson vettek részt az Árpád tsz. új hőközpontjának és üvegházainak megtekintésére. V.I.