Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Nagy Lajos–Zsuffa István: Adathiány-pótlás vízgyűjtő feltárással

180 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Nagy L.—Zsuffa I.: Adathiány-pótlás 0. ábra. Árvízi hidrológiai hossz-szelvény a Kemenceatakon, a Todorovic eljárással számított valószínűségi 10. patakon, vízhozamok, az 1976. július 22-i árvízi tetőző vízhozam hossz-szelvény és a Csermák—Myer elv alapján Abb. 10. Hydrologisches, Hochwasser-Lángsprofil am Kemence-Bach auf grund der mit dem Todorovic-Verfahren berechneten wahrscheinlichen Abflüsse, das Langsprofil des kulminierenden Hocliwasserabflusses am 22. Juli 1976 nach dem Prinzip von Csermák—Myer — bakonynánai adatokkal parciális korrelációszámítással meghatározott —- „megelőző csapadékindexeket" elfogadtuk a talajállapot jellemzésére. A vízgyűjtő terület talajának két legfőbb mutatóját, a holt víztartalmat és a természetes vízkapacitást a terepen könnyen kimérhető Kuronféle higroszkóposságból lehet becsülni. A talajnedvesség és az így számított megelőző csapadékindex közötti kapcsolatot a 8. ábrának jobb oldali mezőjén látható görbével közelítettük. A beszivárgás intenzitása helyett a teljes beszivárgó vízmennyiség becslése spekulatív úton egyszerűbbnek látszik. A helyszíni vizsgálatok szerint mintegy 40 cm-es fedőréteg maximális vízbefogadóképessége 75—80 mm. A két csapadék inten11. ábra. A felszín alatti lefolyás — az alapvízhozam — árhullám ideje alatti növekedésének becslése a talajnedés az árhullámot kiváltó csapadékösszeg alapján Abb. 11. Schatzung der Erhöhung des unterirdischen Abflusses — Grundabfluss — wáhrend der Zeit der Hochwasserwelle auf grund der Bodenfeuchtigkeit und der die Hochwasserwellen hervorrufenden Niederschlagszitás és a víztartalom két határértéke alapján a beszivárgás mennyisége a csapadékintenzitás és a talaj nedvessége között a 8. ábra bal oldali mezőjén látható kapcsolatot rajzoltuk föl. A 8. ábra kapcsolatát numerikusan gépbe táplálva most már lehetőségünk van arra, hogy a csapadékadatsor ismeretében a pontszerű lefolyásokat, a pontszerű lefolyásokból és az egységárhullámképből a felszíni lefolyások idősorát előállítsuk. Ehhez a számításhoz a miskolci csapadékíró 18 éves adatsorát használtuk fel. Bár az adatok előkészítése a digitalizátor segítségével a csapadékszalagokról magukról is elképzelhető, ebben az esetben a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszékén végzett adatfeldolgozói munka eredményét, az 1 órás csapadékok idősorát, tápláltuk a gépbe. [1] A gép előbb a napi csapadékösszegeket határozta meg és minden egyes napra kiszámolta a megelőző 20 nap adatából a megelőző csapadékindexet. A csapadékindexből a 8. ábrát leíró összefüggés alapján számította az egyes napokra a beszivárgást, és így azoknak a napoknak a pontszerű beszivárgását is, amelyeknek csapadékösszege a beszivárgásnál nagyobb volt. Ezután ezekre a napokra kiszámította a csapadékhullám időtartamának megfelelő átlagos beszivárgást és ezt levonva a csapadékból, megkapta a felszíni lefolyást -okozó intenzitás értékek idősorát. Ezeket az értékeket az egységárhullám korábban számított értékeivel, a lineáris konvolúciónak megfelelően szorozva és öszszegezve megkaptuk a felszíni lefolyások idősorát. A miskolci csapadékíró csak a nyári félévben működik, és ezért a generált adatsor csak a nyári árhullámokat szolgáltatja. 7. Az árvízszámítás Az árvízi tetőzések szempontjából a felszín alatti vízkészletből származó vízhozam, legalábbis az árvízszámítás szempontjából érdekes árhullámok esetében, elhanyagolhatóan kicsi. A 18 évre számított nyári felszíni lefolyások idősora tehát statisztikai árvízszámításhoz megfelelő adatsort biztosít. Az árvízszámítások előírásai szerint [10] 20 évnél rövidebb idősornál a nyári maximumok eloszlásfüggvényét már az összes árhullám feldolgozásából kell becsülni. A feldolgozást tehát ennek megfelelően az ún. Todorovic-féle árvízszámítási módszer számítógépre alkalmazott változatával végeztük el. [8] Az árvízszámítások végeredményét, a nyári nagyvizek eloszlásfüggvényét a 9. ábra mutatja. A vízfolyás árvízi hidrológiai hossz-szelvényének szerkesztésénél a számított értékből kiindulva, egyrészt a Csermák—Myer-féle alapelv [3] Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság által módosított változatát, másrészt a méréssorozat alatt mért nyommérések hossz-szelvényét használtuk föl. (10. ábra). A generált adatsorból számított kis valószínűségű vízhozamértékek országos összehasonlításban eléggé magas értékek. A kérdéses vízgyűjtőterület azonban hegyvidék jellegű, a terepesés, a völgyek esése igen nagy, a talaj teljesen vízzáró. Pirinyó forrás úrdög-völgy 17 11 n , Távolság' a torkolattol. I [km] Vajda-völgy 10 0 5 10 15 20 25 30 35 W tf A felszínalatti lefolyás - az olapvizhozam - növekedése az árhullám ideje alatt, iO. [t/s] 1 f> 16 A« § # % 13