Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

170 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Dr. Bolberitz K.: Az egészségügyi vizsgálatok [43] Bolberitz K.: Száinolókorong a kémiai egyenérték számítások végzésére. Hidr. Közi., 38 (1958) 78—• 80. [44] Papp Sz. és mások: A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. OKI évkönyv, (1958). [45] Papp Sz.: Fúrott kutak korrózió elleni védelme. Vízügyi Közi., (1958) 96—106. [46] Papp Sz. és mások: A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. Hidr. Közi., 40 (1960) 304—315. [47] Bolberitz K.: Vágóhídi szennyvizek tisztítása, különleges tekintettel a keszthelyi vágóhíd tisztító berendezésére. Húsipar, 9 (1960) 135—141. [48] Bolberitz K.—Hegyessy L.: Eljárások a vizek összes szervesanyag tartalom meghatározására. OKI Működése az 1960. évben, 263—278. [49] Bolberitz K.: Felszíni vizeink minőségének szerepe az ipari vízgazdálkodásban. Hidr. Közi., 41 (1961) 234—241. [50] Bolberitz K.. A helyesen megépített ásott kút. Medicina, Bp., (1961) 44. old. [51] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidr. Közi., 41 (1961) 188—208. [52] Bolberitz K. : ipari üzemek vízháztartása. Mérn. Továbbképző Int., 63. old. [53] Bolberitz K.—Csanády M.: Gyors közvetett módszer természetes vizek szulfáttartalmának meghatározására. Hidr. Közi., 42 (1962) 524—528. [54] Bolberitz K.: A víz, az ember és az egészség. Hidr. Tájékoztató, (1962) 81—83. [55] Scliiefner K.—Csanády M.: Felszíni vizeink urántartalmának vizsgálata. Hidr. Közi., 42 (1962) 255—257. [56] Bolberitz K.—Hegyessy L.: A vizek összes szerves anyagának meghatározása. Hidr. Közi., 42 (1962), 258—266. [51] Papp Sz.: A csapadékvizek radioaktivitása. OKI működése 1963. évben, 219—229. [58] Papp Sz.: Felszíni vizeink mennyiségének minőségi megoszlása. Hidr. Közi.,"43 (1963) 428—433. [59] Bolberitz K.: Ipari üzemek vízgazdálkodása. A települések és ipartelepek vízgazdálkodása, üzemi és regionális vízgazdálkodás. M. Hidr. Társ. és OVF, (1963) I. kötet, 1—43. [60] Bolberitz K.: A szennyvizek közegészségügyi kihatásai. OKI működése 1964. évben, 219—231. [61] Bolberitz K. : A mesterséges mosószerek szóles körű elterjedésének hatása a talajvízre, felszíni vizekre és a szennyvíztisztításra. Köjál Tájékoztató, (1964) 4. sz., 36—52. [62] Bolberitz K.: Ipartelepek vízgazdálkodásának hibái. Hidr. Közi, 44 (1964) 38—42. [63] Bolberitz K.: Ipari üzemek vízgazdálkodása. Vízügyi Közi, 46 (1964) 1. sz., 37—58. Francia hé vízhasznosítási eredmények ( André Clot összeállítása alapján) Francia geotermikus ismertetés, 1978 Franciaország elég jól el van látva alacsony energiájú hó vízforrásokkal, azaz 150 °C-nál alacsonyabb földalatti meleg vízzel. Ezek egyrészének kataszterét már elkészítették, a többi vidék felmérése folyamatban van. Az eddigi tapasztalatok szerint a geotermikus energia fűtés céljára történő hasznosítása lényeges energia-megtakarítást tesz lehetővé. Az átlag megtakarítás lakásegyenértékenként 1,5—2,0 tonna kőolajegyenórték, és az átlagos beruházási költség 2000 lakásra 8—10 millió. Az állam azzal támogatja a hévízhasznosítást, hogy magára vállalja a kutatási kockázatot olymódon, hogy siker esetén visszafizetendő előleget ad, melynek a kamatlába igen alacsony. Ez az előleg megközelítően fedezi az első fúrás költségeit. Határozat született 20 000 lakás hévizes fűtéssel való ellátására. Azonban bármily jeJentősek is a hévízhasznosítási munkálatok, ütemüket eddig három elem is fékezte: 1. a hagyományos energiák konkurrenciája, 2. a beruházási programok módosulása, 3. a geotermikus energia hasznosításánál jelentkező nehézségek. Az utóbbi időkben ezek negatív [64] Csanády M.—Gregács M.: A halastavak szennyvíztisztításának közegészségügyi kérdései. Hidr. Közi. 45 (1965) 179—186. [65] Csanády M.—Gregács M.: Szennyvíziszap aerob lebontása Budakeszin. Egészségtudomány, 9 (1965) 168—171. [66] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidr. Közi, 45 (1965) 30—36. [67] Papp Sz.: Hévizeink csoportosítása vegyi jelleg, agresszivitás és sókiválás szempontjából. Magyarország Hévizkútjai. Szerk. Bélteky L., VITUKI, (1965) 23—56, 166—244. [68] Bolberitz K.: Felszíni vizek íz- és szaganyagainak problémái. Hidr. Közi, 45 (1965) 26—29. [69] Bolberitz K.: A vízminőség jelentősége a hűtővízgazdálkodásban. Ipari Hűtővizek Minőségi Kérdései Ankét. Bp., (1966) 6—18. [70] Bolberitz K.: Ipari víz. Műsz. Gazd. Tájékoztató MDK, 7 (1966) 6. sz. 1000—1026. [71] Csanády M.: Nehézfém ós cián terjedése a talaj vízben.'MTA Orv. Oszt. Közi, 18 (1967) 481—493. [72] Bolberitz K.: A felszíni vizeket terhelő anyagok és mérgező határértékeik. Hidr. Közi., 47 (1967) 131—138. [73] Bolberitz K.: Illó szerves oldószerek mérése ipari szennyvizekben. Hidr. Közi, 47 (1967) 321—324. [74] Papp Sz.: Vízkémia. Tankönyvkiadó, Bp., (1968) 95. old. [75] Csanády M.: A gyógyintézeti szennyvizek antibiotikumtartalmának hatása a csepegtetőtest működésére. Hidr. Közi, 49 (1969) 516—523. [76] Bolberitz K.: Műanyagok szerepe a vízellátásban. Hidr. Közi, 50 (1970) 112—121. [77] Bolberitz K.: Műanyagok elterjedése a vízellátásban. Népegészségügy, (1970) 343—346. [78] Papp Sz. és mások: Szennyvíztisztítók vizének szennyező hatása a Balatonra. Hidr. Közi, 52 (1972) 428—432. [79] Bolberitz K.: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítása, környezetvédelem. Éleim. Ipar, 27 (1973) 1. sz. 1—6. [80] Bolberitz, K.: Wasseruntersuchungen mit der CCE (Carbon-Chloroform-Extrakt) Methode. Fortscliritte der Wasserchemie. (1973) Heft 15., 43—53. [81] Bolberitz K. : Vízkémiai ós vízbiológiai folyamatok a szemcsés közegekben. Hidr. Közi., 54 (1974) 492—493. [82] Bolberitz K.: A fürdők közegészségügyi problémái és ezek megoldására irányuló törekvések. Egészségtudomány, 18 (1974) 64—75. [83] Bolberitz K.: A biokémiai oxigén-igény meghatározásának problémái. Hidr. Közi., 55 (1975) 21—26. [84] Bolberitz K.: A biokémiai oxigén-igény meghatározásának újabb módja. Hidr. Közi., 55 (1975) 487—493. hatása módosult, ugyanis a hagyományos energiák árának növekedése egyre inkább előtérbe helyezi a hóvizes fűtést, ós hasonlóképpen az olcsóbb fűtési eljárások kerülnek előtérbe a gazdasági nehézségek következtében történő beruházási program módosulások (csökkenések) következtében is. A hévízkutatások mellett pedig eredményesen folynak a különleges műszaki problémák megoldására végzett egyéb kutatások is. Tervbe vették a hévizek felhasználását elektromos áramot termelő termodinamikai rendszerek működtetésére is. Kétségtelen, hogy egy ilyen rendszer csak az energiahálózattól távol eső körzetekben kifizetődő. Miután Franciaországban igen előrehaladottak a termodinamikai kutatások, az új energiákkal foglalkozó bizottság úgy döntött, hogy mintapéldányként el kell készíteni egy ilyen rendszer prototípusát. Elhatározták, hogy ezt a technikát termál elektromosságnak nevezik, hogy megkülönböztessék az eddig egyedül ismert „magas energiájú" geotermikus elektromos energiatermeléstől . A tervek szerint 1980-tól, 10 éven át, évi mintegy 50—60 000 lakás egyenértéknek megfelelő lakás termálfűtéssel történő felszerelésével számolnak. Az ütem ezután fokozatosan csökken, r .