Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Bolberitz Károly: Az egészségügyi vízvizsgálatok fejlődése

168 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Dr. Bolberitz K.: Az egészségügyi vizsgálatok Az ötvenes évek elején megalakultak a KÖJÁL-ok. Ezek fokozatosan átvették a különböző vízféleségek higiénés ellenőrzését. Közben megalakult a VITUKI, amelynek laboratóriumai vízügyi kutatásokat is végeznek és később a Vízügyi Igazgatóságok laboratóriumai, amelyek a felszíni vizek ellenőrzésével foglalkoznak. Egyes tervezővállalatok is létesítettek laboratóriumokat a 60-as években, amelyek szintén végeznek víz vizsgálatokat (MÉLYÉPTERV, FTI), ezért az OKI ettől fogva főleg csak egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Az OKI kutatóintézetté alakult. így a Vízügyi Osztály is a tudományos munkára helyezte a súlyt, bár a laboratóriumokkal nem rendelkező KÖJÁL-ok helyett — még a mai napig is — rutin vízvizsgálatokat is kell végeznie, részt vesz továbbá a vízjárványok okainak felderítésében és számos esetben kell szakvéleményt adnia (pl. 1970-ben 136 szakvélemény). Kutató munkát végzett a Vízügyi Osztály az MTA megbízásából a medencés fürdővizek szenynyezettségének megállapítására szolgáló kémiai és bakteriológiai módszerek kidolgozása területén. A három éven át vizsgált 285 fürdőmedence vizsgálata alapján ki lehetett dolgozni olyan módszert, mely jelzőszám alapján mutatta ki a medencevizek szennyezettségét, a fürdőzők számától függően [27, 28, 34, 67, 82]. Ennek alapján készült a Vízügyi Osztályon az első ún. fürdővíz-rendelet, amelyet az Eü. M. és az OVH közösen adott ki, s amely a világon elsőízben szabályozta rendeletileg a medencés fürdők látogatóinak számát a medence nagyságától és a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függően (26/1966. Eü. M—OVF). A továbbiakban az OKI, majd a KÖJÁL-ok ennek alapján ellenőrizték a fürdők terhelését és az új fürdők tervezése is eszerint történt. Az Eü. M. rendelete alapján az ásványvíz vizsgálatok száma is állandóan nőtt. Minthogy az ásványvizek esetében — az egyéb vizekhez képest — több alkatrészt kellett meghatározni és a pontosságot is növelni kellett, e célból Papp Sz. gyűjtött össze és dolgozott ki módszereket. Ugyancsak ő foglalta össze az 1957-ig Magyarországon végzett összes ásványvíz vizsgálat eredményeit, amelyeket megfelelő rendszerbe foglalt [41]. A harmincas években az USA-ban felfedezték, hogy az 1 mg/l körüli fluorid tartalom az ivóvízben csökkenti a gyerekek fogszuvasodását. Ezért az OKI is ellenőrizte a vízművizek fluorid tartalmát 1949-ben [19, 22], Ugyanekkor tisztázódott a nitrát szerepe a methaemoglobinaemia előidézésében a csecsemőknél. Emiatt a vízművekre megállapított régebbi nitrát határértéket 100 mg/l-ről 40 mg/l-re kellett leszállítani. Ugyancsak fontos szerepet kapott a felszíni vizek urán tartalmának vizsgálata [55], valamint az ásványvizek és csapadékvizek radioaktivitásának megállapítása [57]. Később önálló radiológiai laboratórium is létesült az OKIban. A Vízügyi Osztály kezdte meg először Magyarországon a felszíni vizek rendszeres vizsgálatát, amely 122 felszíni víz 136 mintavételi pontjára terjedt ki. Később kiegészítették a vizsgálatokat az anionaktív detergensek és három foszfátféleség meghatározásával [58, 61]. Különleges kutató, feltáró jellegű vizsgálatok folytak a Balatonba engedett szennyvizek hatásainak megállapítására is [44, 46]. Minthogy a tisztítandó szennyvizek száma és mennyisége állandóan nőtt, szükségessé vált ezek egészségügyi szempontból történő ellenőrzése. Elsősorban a tisztítás hatásosságát kellett ellenőrizni, de emellett az újabb tisztítási eljárások alkalmasságával és főleg a kórházi szennyvizek tisztíthatóságával is szükséges volt foglalkozni [42]. A kórházi szennyvíztisztítók kezelői számára az Eü. M. megbízásából az OKI készített szakmai tájékoztatót [42], és végezte vizsgáztatásukat. Kezdetben a Magyar Hidrológiai Társaság felkérésére kezdett az OKI foglalkozni az ipari vízgazdálkodással és az ipari szennyvizek okozta kockázatokkal. Ez nagy munkát jelentett és az itt szerzett tapasztalatok igen lehangolok, de hasznosak voltak, mert rámutattak a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési hibák és felületességek [37, 40, 52, 59, 62, 63, 70, 79] okozta veszélyekre. A legnagyobb kockázatot a cianidok talajvízbe, ill. csatornába jutása jelentette [71], de hasonló problémát okoztak a mind jobban elterjedt szerves oldószerek is, amelyek a vegyipari szennyvizekben gyakran előfordulnak és néha életveszélyesek is lehetnek. Ezek meghatározására akkoriban seholsem állt rendelkezésre megfelelő mérési eljárás, ezért az OKI-ban kellett ilyent kidolgozni, ellenőrzési célból [73]. A módszer alkalmazhatónak bizonyult, de csak tájékoztató értékeket adott. Több mérgezéses baleset is bekövetkezett a helytelen ipari vízgazdálkodás miatt. Ezek nyomán készültek az OVH rendeletei, amelyek ezeket a problémákat megoldani igyekeztek. Midőn a műanyagok szerkezeti anyagként és egyéb célra való felhasználása kezdett elterjedni a vízellátásban, foglalkozni kellett az ezekkel kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel is. Elsőként a Vízügyi Osztály dolgozott ki vizsgálati módszert a nem polimerizált molekulák kioldódásának megállapítására [76, 77]. Ennek alapján adott ki az Egészségügyi Minisztérium rendeletet (3/1971 Eü. M.), amely csak az OKI vizsgálatai alapján törzskönyvezett műanyagok használatát engedélyezi az ivóvízellátás terén. Ehhez számos előkísérletre volt szükség, minthogy a műanyagokat különböző formában és különböző célokra használják fel a vízműveknél és a műanyaggal érintkező vizek sem egyforma jellegűek. 1972-ben 10 szilárd műanyagot, 11 műanyagbevonatot, 5 műanyag-habarcsot, 1 ragasztott homokot és 2 műanyag-ioncserélőt vizsgált az Osztály, ezek közül 20 megfelelt, 9 pedig nem felelt meg a követelményeknek. 1973-ban már javult a helyzet a műanyagok terén, 23 jó volt és 3 nem elégítette ki az igényeket. 1950 után a vízvizsgálati módszerek állandóan fejlődtek, amit nálunk is hasznosítani kellett. Az újabb mérési eljárásokat alkalmazásuk előtt ki kellett próbálni a megbízhatóság megállapítása érdekében. A szabványos eljárások is állandóan korszerűsítésre szorultak és egyeztetni kellett azokat a WHO és KGST előírásokkal. Új szabványos