Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Bolberitz Károly: Az egészségügyi vízvizsgálatok fejlődése

168 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Dr. Bolberitz K.: Az egészségügyi vizsgálatok Az ötvenes évek elején megalakultak a KÖJÁL-ok. Ezek fokozatosan átvették a különböző vízfélesé­gek higiénés ellenőrzését. Közben megalakult a VITUKI, amelynek laboratóriumai vízügyi kuta­tásokat is végeznek és később a Vízügyi Igazgató­ságok laboratóriumai, amelyek a felszíni vizek el­lenőrzésével foglalkoznak. Egyes tervezővállala­tok is létesítettek laboratóriumokat a 60-as évek­ben, amelyek szintén végeznek víz vizsgálatokat (MÉLYÉPTERV, FTI), ezért az OKI ettől fogva főleg csak egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Az OKI kutatóintézetté alakult. így a Vízügyi Osztály is a tudományos munkára helyezte a súlyt, bár a laboratóriumokkal nem rendelkező KÖ­JÁL-ok helyett — még a mai napig is — rutin víz­vizsgálatokat is kell végeznie, részt vesz továbbá a vízjárványok okainak felderítésében és számos esetben kell szakvéleményt adnia (pl. 1970-ben 136 szakvélemény). Kutató munkát végzett a Vízügyi Osztály az MTA megbízásából a medencés fürdővizek szeny­nyezettségének megállapítására szolgáló kémiai és bakteriológiai módszerek kidolgozása területén. A három éven át vizsgált 285 fürdőmedence vizs­gálata alapján ki lehetett dolgozni olyan mód­szert, mely jelzőszám alapján mutatta ki a meden­cevizek szennyezettségét, a fürdőzők számától füg­gően [27, 28, 34, 67, 82]. Ennek alapján készült a Vízügyi Osztályon az első ún. fürdővíz-rendelet, amelyet az Eü. M. és az OVH közösen adott ki, s amely a világon elsőízben szabályozta rendeletileg a medencés fürdők látogatóinak számát a medence nagyságától és a rendelkezésre álló vízmennyiség­től függően (26/1966. Eü. M—OVF). A továbbiak­ban az OKI, majd a KÖJÁL-ok ennek alapján el­lenőrizték a fürdők terhelését és az új fürdők ter­vezése is eszerint történt. Az Eü. M. rendelete alapján az ásványvíz vizs­gálatok száma is állandóan nőtt. Minthogy az ás­ványvizek esetében — az egyéb vizekhez képest — több alkatrészt kellett meghatározni és a pontos­ságot is növelni kellett, e célból Papp Sz. gyűjtött össze és dolgozott ki módszereket. Ugyancsak ő foglalta össze az 1957-ig Magyarországon végzett összes ásványvíz vizsgálat eredményeit, amelyeket megfelelő rendszerbe foglalt [41]. A harmincas években az USA-ban felfedezték, hogy az 1 mg/l körüli fluorid tartalom az ivóvízben csökkenti a gyerekek fogszuvasodását. Ezért az OKI is ellenőrizte a vízművizek fluorid tartalmát 1949-ben [19, 22], Ugyanekkor tisztázódott a nit­rát szerepe a methaemoglobinaemia előidézésében a csecsemőknél. Emiatt a vízművekre megállapított régebbi nitrát határértéket 100 mg/l-ről 40 mg/l-re kellett leszállítani. Ugyancsak fontos szerepet ka­pott a felszíni vizek urán tartalmának vizsgá­lata [55], valamint az ásványvizek és csapadékvi­zek radioaktivitásának megállapítása [57]. Később önálló radiológiai laboratórium is létesült az OKI­ban. A Vízügyi Osztály kezdte meg először Magyar­országon a felszíni vizek rendszeres vizsgálatát, amely 122 felszíni víz 136 mintavételi pontjára ter­jedt ki. Később kiegészítették a vizsgálatokat az anionaktív detergensek és három foszfátféleség meghatározásával [58, 61]. Különleges kutató, fel­táró jellegű vizsgálatok folytak a Balatonba enge­dett szennyvizek hatásainak megállapítására is [44, 46]. Minthogy a tisztítandó szennyvizek száma és mennyisége állandóan nőtt, szükségessé vált ezek egészségügyi szempontból történő ellenőrzése. Elsősorban a tisztítás hatásosságát kellett ellenő­rizni, de emellett az újabb tisztítási eljárások al­kalmasságával és főleg a kórházi szennyvizek tisz­títhatóságával is szükséges volt foglalkozni [42]. A kórházi szennyvíztisztítók kezelői számára az Eü. M. megbízásából az OKI készített szakmai tá­jékoztatót [42], és végezte vizsgáztatásukat. Kez­detben a Magyar Hidrológiai Társaság felkérésére kezdett az OKI foglalkozni az ipari vízgazdálko­dással és az ipari szennyvizek okozta kockázatok­kal. Ez nagy munkát jelentett és az itt szerzett ta­pasztalatok igen lehangolok, de hasznosak voltak, mert rámutattak a tervezési, kivitelezési és üze­meltetési hibák és felületességek [37, 40, 52, 59, 62, 63, 70, 79] okozta veszélyekre. A legnagyobb kockázatot a cianidok talajvízbe, ill. csatornába jutása jelentette [71], de hasonló problémát okoz­tak a mind jobban elterjedt szerves oldószerek is, amelyek a vegyipari szennyvizekben gyakran elő­fordulnak és néha életveszélyesek is lehetnek. Ezek meghatározására akkoriban seholsem állt rendel­kezésre megfelelő mérési eljárás, ezért az OKI-ban kellett ilyent kidolgozni, ellenőrzési célból [73]. A módszer alkalmazhatónak bizonyult, de csak tá­jékoztató értékeket adott. Több mérgezéses bal­eset is bekövetkezett a helytelen ipari vízgazdál­kodás miatt. Ezek nyomán készültek az OVH ren­deletei, amelyek ezeket a problémákat megoldani igyekeztek. Midőn a műanyagok szerkezeti anyagként és egyéb célra való felhasználása kezdett elterjedni a vízellátásban, foglalkozni kellett az ezekkel kap­csolatos egészségügyi kérdésekkel is. Elsőként a Vízügyi Osztály dolgozott ki vizsgálati módszert a nem polimerizált molekulák kioldódásának meg­állapítására [76, 77]. Ennek alapján adott ki az Egészségügyi Minisztérium rendeletet (3/1971 Eü. M.), amely csak az OKI vizsgálatai alapján törzs­könyvezett műanyagok használatát engedélyezi az ivóvízellátás terén. Ehhez számos előkísérletre volt szükség, minthogy a műanyagokat különböző formában és különböző célokra használják fel a vízműveknél és a műanyaggal érintkező vizek sem egyforma jellegűek. 1972-ben 10 szilárd műanya­got, 11 műanyagbevonatot, 5 műanyag-habarcsot, 1 ragasztott homokot és 2 műanyag-ioncserélőt vizsgált az Osztály, ezek közül 20 megfelelt, 9 pe­dig nem felelt meg a követelményeknek. 1973-ban már javult a helyzet a műanyagok terén, 23 jó volt és 3 nem elégítette ki az igényeket. 1950 után a vízvizsgálati módszerek állandóan fejlődtek, amit nálunk is hasznosítani kellett. Az újabb mérési eljárásokat alkalmazásuk előtt ki kellett próbálni a megbízhatóság megállapítása érdekében. A szabványos eljárások is állandóan korszerűsítésre szorultak és egyeztetni kellett azo­kat a WHO és KGST előírásokkal. Új szabványos

Next

/
Thumbnails
Contents