Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Aujeszky Géza–Dr. Karácsonyi Sándor: Partiszűrésű kút vízminőségét befolyásoló belépési sebesség és tartózkodási idő elemzése

162 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: Partiszűrésű kút o!ÖÖ ÖiÖÍ 002 Ö!O3 ~im 0,00 0,03 0,06 0,09 0,0 0,2 OA 0,6 7. ábra. A B=k/n

0 összevont rétegjellemző adott (normáleloszlású) értéktartományához tartozó belépési sebesség (vtb), illetve tartózkodási idő fíkutj értéktartományok Számítási alapadatok: £ = 310—380 m/nap; m = 3,0 m; h = 3,5 m;e = 0,2 m; továbbá számítása esetén ff = 5,0 in és 1 = 25 m, illetve ^kut számítása esetén ff = 6,0 m és ? = 125 m Puc. 7. Hnmepeam no (vtb) u (tkut), omHocmifueca K 3adannoMy uHmepeany ceoönozo napaMempa CAOH B=k/n Abb. 7. Die zum gegebenen (normalverteilten) Wertbereich der zusammengezogenen Schichtenkennziffer B = — k/n

0 gehörende Eintrittsgeschwindigkeit (vtb) bzw. die Wertbereiclie der Verweilzeit ('íkutj Bereshnungsgrunddaten: B = 310—380 m/Tag; m — 3,0 m; h — 3,5 m; g = 0,2 m; weiters im Falle der Bereehnung von vtl ff = 5,0 m und í = 25 m, bzw. im Falle von Bereehnung des íjj

Ut H = 6,0 m und í = 125m (hút ~ tkút) (Vtb'W szabb a körívalaku áramvonal (azaz minél nagyobb j), annál kisebb — a (38) és (40) jelű összefüggéseknek megfelelően — a belépési sebesség, illetve annál nagyobb — az (51) jelű összefüggésnek megfelelően — a tartózkodási idő. A d. ill. az 5. ábra a kút vízparttól mért távolságának (l) és a vízadó réteg k szivárgási tényezőjének, illetve n

0 szabad (gravitációs) hézagtér fogatának a belépési sebességre, tartózkodási időre való hatását szemlélteti. Az ábrákon a belépési sebesség, tartózkodási idő vízhozam szerint súlyozott (3. 7. fejezet) átlagértékei szerepelnek. Az (57), ill. (58) jelű összefüggések szerinti átlagolást az y

0i = =0—y

0

2 = 2l tartományba eső áram vonalakhoz tartozó belépési sebességekre, illetve tartózkodási időkre végeztük el. Ez a kútba érkező teljes vízhozam vízfolyás felől érkező 70%-os vízhozamhányadára átlagolt értékeket jelenti. A fennmaradó 30% esetén a víz az igen hosszú körpályákra kiterjedő szivárgási hossz során a réteggel való érintkezés folytán fellépő kémiai kölcsönhatások miatt elméletileg is veszít közvetlen partiszűrésű jellegű vízminőségéből, a gyakorlatban pedig a nem partiszűrésű jellegű, ún. „háttér" vízutánpótlódások bekapcsolódása ebben a vízhozamhányadban már nagyobb valószínűségű. Mindezekre való tekintettel választottuk a közölt számpéldák esetében a partiszűrésű vízminőségi jelleget közvetlenebbül tükröző 70%-os vízhozamhányadra átlagolt belépési sebességet, ill. tartózkodási időt, a teljes kútvízhozamra átlagolt értékek helyett. A 6. ábra a folyóvízállás (H') belépési sebességre, tartózkodási időre gyakorolt hatását mutatja be. Itt szintén a 70%-os vízhozamhányadra átlagolt értékek szerepelnek. A rétegjellemzőkből (k, n

0) képzett tényezőt a rétegadottságok változatosságára való tekintettel célszerű valószínűségi változóként kezelni. Ez esetben B adott B

m;

n—B

ma

x tartományban normáleloszlással várható értékei esetén a belépési sebességre, tartózkodási időre —- a számításukra vonatkozó összefüggéseket stochasztikus kapcsolatokként kezelve — az ábrán bejelölt tartományokba eső (a tartózkodási idő esetében kissé aszszimetrikus eloszlással várható) értékek adódnak (7. ábra) 5. Összefoglalás A tapasztalat szerint a gazdasági tevékenység velejárójaként környezetünk és vele együtt vizeink szennyeződési veszélyeztetettsége egyre nő. A csapadék lefolyó része bemoshatja a szennyeződéseket a felszíni vizekbe. Ugyanakkor a használt vizeket, a különféle hulladékvizeket, többé-kevésbé jól megtisztított szennyvizeinket magunk is vízfolyásainkba, tavainkba vezetjük. Mindez azután vízminőségi szempontból fokozott óvatosságra int, ha a felszíni eredetű vizeink ivóvízellátási célú hasznosítását irányozzuk elő, akár közvetlen vízkivétellel, akár partiszűrésű igénybevétel révén. Partiszűrés esetén a vízfolyás és a kút közötti vízvezető réteg természetes szűrőközegként viselkedik. Bár a folyóból a rétegbe belépő nyersvíz minőségének meghatározó jellege van a partiszűrésű kútból termelhető víz minőségére, a természetes szűtési folyamat eredményességének is döntő szerepe van. Ez utóbbi szempontjából viszont lényeges, hogy a szűrőközegben milyen sebességgel mozogva, mennyi