Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Dr. Bognár Győző–dr. Vermes László: A szennyvizek és hulladékok mezőgazdasági elhelyezésének, ill. hasznosításának hatása a mezőgazdasági vízgazdálkodásra

Dr. Bognár Gy.—dr. Vermes L.: A szennyvizek és hulladékok Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. 153 hozni, sőt lehetőség szerint komplex módon együtt kell tervezni a fogadó terület teljes vízrendezésével. A kétféle igény csaknem párhuzamos, egyidőbeni jelentkezése, egybeesése — helyes megközelítés esetében — szerencsés műszaki és agronómiai — üzemszervezési koncepciók kialakítását eredmé­nyezheti. Külön kezelésük és kielégítésük viszont nemcsak ellentmondásokhoz, hanem valóban a táblát, a termő talajt esetleg helyrehozhatatlanul károsító, tönkretevő eljárásokhoz, végső soron ellehetetlenüléshez is vezethet. Ezért a korszerű, nagy táblás, nehézgépes gazdálkodás műszaki feltételeinek megteremtése, az üzemelési és a melioráció tervek készítése során — amennyiben egyáltalán várható az adott területen szennyvíz, iszap, vagy hígtrágya elhelyezési feladat jelent­kezése is — ezekre is figyelemmel kell lenni, ezeket is bele kell illeszteni a növénytermelő táblák víz­és tápanyaggazdálkodási rendjébe. Ilyen üzemek tervezésében tehát a két szakág szoros és kölcsönös együttműködése alapfeltétele a helyes koncepciók kialakításának. Ezen kölcsönhatásban értelem­szerűen a fogadó terület fizikai-talajtani tulaj­donságai, a teljes művelési mód — beleértve a művelő üzem technikai feltételeit és szervezeti rendjét is — játszák a meghatározó szerepet, amennyiben ezek színvonala kellően korszerűnek ítélhető, egyben az ezen feltételrendszernek eleget tevő műszaki megoldások tervezése és bevezetése nem ütközhet akadályba az elhelyezés oldaláról. Vállalatunk, a Mélyépítési Tervező Vállalat a maga részéről igyekszik megbízói, az egyes mező­gazdasági üzemek számára egyrészt a legmegfe­lelőbb, korszerű és a jelen agronómiai-technikai igényszintet kielégítő üzemi meliorációs terveket biztosítani, másrészt viszont az egyes vízrendezési, szennyvíz- iszap- és trágyaelhelyezési létesítmé­nyek, ill. berendezések műszaki tervezése során ezen mezőgazdasági követelményeket gazdaságo­san, biztonságosan teljesítő rendszereket kiala­kítani. OBJIHflHHH CejIbCK0X03flHCTBeHH0r0 pa3MemeHHH) H yTH­JIH3ailHM CTOHHblX BOA " 0TX0A0B Ha B0A0II0Jlb30BaHHe B CejIbCKOM X03«ÍÍCTBe JJ-p Boznap, JJ.—d-p Bepjueui, Jl. ABTOPU yi<a3biBai0T Ha TO, HTO KOJIHHCCTBO CTOMHHX BOA, OTXOflOB OT 0MHCTKH CTOMHblX BOA H >KHAKOrO HaB03a nocTötfHHo B03pacTaeT. PA3MEMEHHE HX B NOMBE AHK­TyeTca B nepByio oiepeAb npéAnHcaHiwMH oxpaHbi OK­pyjKaromeii CPEABI H KAWCTBA BOA, 0AHAK0 STO HeH3­ÖOKHO CBfl3aH0 C Ce.JIbCK0X03JIHCTBeHHbIM ripOH3BOACTBOM H nocpeACTBOM nocjieAHero — c BOAonojib30BaHHeM cejib­CKoro xo3fliícTBa. Pa3MemeHHe OTXOAOB B NO^BEHHBIX CHCTe.Max no cyrn p,ena HaHÖonee TecHO CBJI3AHBI c MCJIHO­paaneü, opomaeMbiM 3eMJieAeJiHeM H ÖJiaroyerpoHCTBOM CeiIbCK0X03HÍÍCTBeHHblX TeppHTOpHH. PaÖOTa AeTaJlbHO PACCMATPBIBAET YKA3AHHBIE B3ANM00TH0MEHIIÍI, AHAJIH3II­pyeT HX nojio>KHTenbHbie H OTpHqaTejibHbie AeftCTBuji. YHHTbiBaíi AOCTHrHyTbiií ypoBeHb pa3BHTHH HapoAHoro xo3«iícTBa CTpaHbi B03HHKaeT nepBOCTeneHHbiH 06­meCTBeHHblií HHTepeC B TÓM, MTOÖbl CTOHHblÖ BOAbI, OTXOAbI H JKHAKHC HaB03bi, COOTBETCTBYIOMHE no KAIECTBY B nep­Byio onepeAb pa3MemajiHCb B NOIBE Ha oöpaSaTbiBaeivibix 3eMJi)IX. ripn STOM HEOŐXOAHMŰ, WOOBI pa3iwemeHHe He Memajio a B MaKcwviaJibHOH CTeneHH cnocoöcTBOBajio cejib­CK0X0351HCTBeHH0My np0H3B0ACTBy. HeAOnyCTHMO, MTOŰbl pasMemaeMbie MaTepnajibi BBHAY HX TOKCHMHOCTH HJIH 3apa3HTejibHbix CBOHCTB 0Ka3biBajin HeöjieronpHHTHoe BosAeficTBHe Ha 3AopoBi>e HenoBeKa HJIH Ha npHHHMaio­IUHIO 3K0CHCTeMy. Il03T0My HeOÖXOAHMO BbinOJIHHTb cor­JiacoBaHHbie arpoTexHHqecKHe, TexHHMecKHe H SKOHOMH­MecKHe npopaöoTKH c npHBneHeHHeM enei;HajiHCTOB nepe­MHCJieHHbix HanpaBJieHHH. Pa6oTa cHCTeMaTH3HpyeT Haw­öojiee BawHbie 3aAaiH BO Bcex (JJA3AX pa3MemeHHji 3aTeM — B KanecTBe npaKTimecKoro npHMepa — npeACTaBJweT CACTEMY PA3MEMEHHJJ H YRHJIH3AIUIH CTOMHHX BOA ropoAa KeweiweT, KaK OAHy H3 HaiiSoJiee HHTepecHbix (JtyHKuno­HHpyromHX CTaHqHH TaKoro HasHaMeHHH. Beeinflussuni* der landwirtschaftlichen Wasserwirtseliaft durcli Unterbringung bzvr. Nutzung von Abwassern und Abfallstoffen in der Landwirtschaft Dr. Bognár, Gy.—Dr. Vermes, L. Kandidat der landwirtschaftlichen Wissenschaften Die Verfasser weisen darauf hin, dass vor allém Um­welt- und Gewásserschutzaspekte naeh einer Unter­bringung im Boden der tag-táglich jn immer grösseren Mengen anfallenden Abwásser und Güllen, sowie der Abwasserschlamme drángen, die Lösung jedoch un­vermeidlieh mit den landwirtschaftlichen Fláchen, mit der lanwirtschaftlichen Produktion und iiber diese auch mit der lanswirtschaftlichen Wasserwirtschaft verbunden ist. Die Abfallstoffunterbringung steht ihrem Charakter gemáss zumeist mit Melioration, Bewasserungswirtschaft und Wasserregulierung in en­ger Verbindung. Diese Zusammenhange werden ein­gehend bescprochen und sowohl die günstigen als auch die ungünstigen Einflüsse analysiert. Im lieutigen Entwicklungsniveau unseres Landes ist es von volkswirtschaftlichem Interesse, dass die quali­tatív geeigneten Abwásser, Schlámme und Güllen in erster Reihe in Böden, auf landwirtschaftlich bestellten Fláchen untergebracht werden. Es ist auch Belang, dass diese Unterbringung die landwirtschaftliche Pro­duktion in maximalem Mass fördert und nicht behindert. Ein unerlássliches Fordernis ist, dass der Gehalt an toxisehen und infizierenden Stoffen des verrieselten Wassers, weder dem Menschen noch dem aufnehmenden Ökosystem schadet. Deshalb ist eine gut abgestimmte agrotechnische, technische und volkswirtschaftliche For­schungsentwicklungsarbeit zwischen den Vertretern der interessierten Fachbereicho erforderlich. Angeführt werden die zu lösenden wichtigsten Aufgaben auf samtliche Phasen der Unterbringung und das Wasser­unterbringungs- und Nutzungssystem der Stadt Kecs­kemét, als eine der grösstes Interesse erregenden funktionierenden landwirtschaftlichen Abwassernut­zungsanlagen —- anhand von Bildern — kurz erörtert.

Next

/
Thumbnails
Contents