Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
4. szám - Dr. Bognár Győző–dr. Vermes László: A szennyvizek és hulladékok mezőgazdasági elhelyezésének, ill. hasznosításának hatása a mezőgazdasági vízgazdálkodásra
148 Hidrológiai Közlöny 198(T: 4. sz. Dr. Bognár Gy.—dr. Vermes L.: A szennyvizek és hulladékok BELTERÜLET [öö] Mechanikai — tisztitomii Szociális épüiet m o Nuomásközpont „MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG" MGTSZ VÁROSFÖLDI TERÜLETE / 3 II. sz. tározó Kísérleti telep Út •3*3* "3^ ELKESZULT LÉTESÍTMSNY ' = Ac. nyomávezeték y Öntözhető terület Szürőmezö ^ Biztonsági erü,ő TERVEZETT ^ • 3 II.sz. tározó \ LÉTESÍTMÉNY W A Öntözhető terület pTTT ] II.sz. szürőmezö Q Biztonsági erdő 2. ábra. A Kecskeméti „Magyar—Szovjet Barátság" Mg. Tsz. Városföldi Területe A térkép közepén a védőerdősávval körülhatárolt Városi Szennyvizeihelyező és Hasznosító Rendszer öntözőtelepével Puc. 2. ÜAaH-cxeMa ytacmKa BapouufiéAd e ceAbCK0X03nücmeeHH0M Koonepamuee UM. CoeemcKomcmKO—BempcKoü dpyoKöbi 6 e. KeiKeMem e qenmpe cxeMbi euőeAeu ytacmoK, OKpyMceiinbiü 3auiumHoíí Aecnoü noAocoü, ede pa3Meu)ena cucmeMa opouiemin cmonHbiMU eodaMU Abb. 2. Das Oebiet in Városföld der Kecskeméter Landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaft ,,Ungarisch— Sowjetische Freundschaft". In der Mitte der Karte: die Bewásserungsanlage des mit Schutzwaldstreifen umgrenzte Stadtische Abwasserunterbringungs und Nutzungsystems kétségtelenül a saját termelési tevékenységük révén keletkező hígtrágya elhelyezése és hasznosítása érdekli. Nemcsak azért, mert a mezőgazdasági hasznosítás eredményezi a leggazdaságosabb „megszabadulást" ettől a mellékterméktől, és így kerülhető el a gazdaság egésze szempontjából a legkisebb áldozat árán a víz- és környezetszennyezés, hanem azért is, mert ennek az anyagnak az összetétele a leginkább ismert, legjobban kézben tartott, ellenőrizhető, sőt szabályozható is az üzem részéről, és hasznosulásának, talajban való lebomlásának folyamatai is a legjobban ismertek. Gondot elsősorban a trágya új, folyékony formában és nagyobb mennyiségben való megjelenése okozott, de ma már mind a kijuttatás és elosztás, mind a felhasználás és az agrotechnika nagyüzemi módszerei kialakultak a hatékony és veszélytelen hígtrágya elhelyezés számára. A szennyvizek közül elsősorban az élelmiszeripari szennyvizek azok, amelyek felhasználásában a mezőgazdaság érdekelt lehet, főként az élelmiszertermelés és -feldolgozás egységes szervezetében érvényesülő közös érdekek miatt, amelyek hasonlóak a hígtrágyáknál említettekkel. Különösen akkor könnyebben megoldható az élelmiszeripari üzemek szennyvizének mezőgazdasági elhelyezése, ha az nem tartalmazza az üzem fekáliás eredetű szennyvizeit, mert ilyen esetben az ipari szennyvíz egészségügyi korlátozások nélkül elöntözhető. A települési és egy éh ipari szennyvizek esetéhen már fölmerülhetnek a szennyvízbe kerülő káros anyagok kedvezőtlen hatásai és a felhasználást korlátozó egészségvédelmi követelmények. Ezért ezek elhelyezésében és hasznosításában a mezőgazdaság csak akkor érdekelt, ha a termelés fejlesztéséhez szükséges vízigénye másképpen nem elégíthető ki, és ha a szennyvíz felhasználása következtében biztosan nem kell tartani a talaj leromlásától, vagy egyéb káros hatásoktól. Ilyen szennyvizek elhelyezése talajrendszerekben elsősorban népgazdasági érdek, amelynek érvényesítéséhez a mezőgazdasági üzem közreműködésére is nélkülözhetetlen szükség van, de ami az eredeti termelési szerkezet több-kevesebb módosításával jár, és ezt a szennyvízelhelyező felé megfelelően kompenzálni kell, ill. az elhelyezésben való érdekeltséget meg kell teremteni. Bebizonyosodott ugyanis, hogy pusztán a hasznosításra alpozva nem valósítható meg a települési szennyvizek mezőgazdasági elhelyezése. Az utóbb említetteket különösen a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésekor kell érvé-
