Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon

138 Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. Kovács D.: A jeges árvizek elleni védekezés DUNAREMETE 4. ábra. A jégjelenségek várható változása a Dunakilitiitározóban Puc. 4. OxcudaeMbic u3MeHenun e AedoeoM peMcuMe JJyHaa e eepxneM öbecjie eodoxpaHUAutifa HynaKiiAumu 5. ábra. A jégjelenségek várható változása a Nagymarosi Vízlépcső hatására Puc. 5. OjicudaeMbie u3MeHeHua e AedoeoM pexcuMe JJyHan nod deücmeueM eudpoy3Aa HadbMapom időszakban alacsonyabb, a mederben maradó duzzasztást tartanak. így a hullámtéren számottevő jégképződés nincs. Jéglevonuláskor a duzzasztást az árvíz levonulásával összhangban szüntetik meg. A téli üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat részben az üzemelési szabályzatok, részben a közelmúltban kiadott jégvédelmi „Irányelvek" tartalmazzák. A tapasztalatok alapján szükséges ennek felülvizsgálata, korszerűsítése, tekintette] a tervezett csongrádi vízlépcső üzemének várható hatására is. Folyóink jégviszonyainak alakulását a hőterhelések is befolyásolják. Hatásukról azonban csupán minőségi megállapításokat ismerünk. Az elkészült hőterhelési kataszter alapján tudjuk, hogy pl. a / Dunát 77, mellékfolyóit 62 helyen, a Tiszát 25, a mellékfolyóit 29 helyen éri különböző mennyiségű és hőmérsékletű terhelés. Ez a terhelés a jövőben jelentősen növekedni fog elsősorban a hőerőművek, a paksi atomerőmű, stb. hőszennyezésének függvényében. Hiányoznak azonban azok az alapkutatások, amelyek —- a hőszennyezés kémiai és biológiai hatásának vizsgálatához hasonlóan — választ adnának arra, hogyan változik a folyók hőháztartása a téli időszakban a hőterhelés hatására, hogyan lehet a hőterhelések jégjárásra gyakorolt hatását a folyó hossza mentén előrejelezni. Ehhez első lépésként a folyók természetes hőháztartását, továbbá az elkeveredés folyamatát kell ismerni, illetve leírni, enélkül a hőszennyezések hatásának vizsgálata sem végezhető el. Az utóbbi időben nyilvánosságra került előrejelzések a Duna vizének várható melegedésével számolnak, sőt az utóbbi évek jégjelenségeinek csökkenését összefüggésbe hozzák a vízhőfok emelkedésével. A kérdés vizsgálatára tanulmány készült, amely összefüggéseket keresett a jégjárás változása, valamint a lég- és vízhőmérsékletek alakulása, a folyószabályozási és jégrombolási tevékenység hatása között. A tanulmányban megállapították, hogy az 1936—1956 és az 1956—1976 közötti két húszéves ciklus során az állójeges évek száma szignifikánsan csökkent, de a csökkenés nem kizárólag az időjárás alakulásának a következménye, hanem a céltudatos és következetes folyamszabályozási tevékenységnek is köszönhető, az állójeges napok számának csökkenése pedig a jégtörési tevékenységnek is tulajdonítható. Végül arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az ismertetett fejlesztési munkálatok mellett fontos a jeges árvizek elleni védekezésre való rendszeres felkészülés is. Ennek során évenként, a jeges időszakot megelőzően, felül kell vizsgálni a védműveket, a védekezési anyagokat és eszközöket (pl. jégtörőhajókat, jégrobbantó eszközöket, stb.), valamint a jégmegfigyelő és jelentő szolgálat, a védelmi osztagok felkészülését, szervezetét. 6. Javaslatok és főbb célkitűzések Az elvégzendő feladatokra vonatkozó javaslatok és a fejlesztés főbb célkitűzéseinek a lényege a következőkben foglalható össze: a) A védművek fejlesztését az elfogadott fejlesztési tervek alapján kiemelt feladatként gyorsabb ütemben és komplex szemlélettel kell továbbra is folytatni a népgazdaság teherbíró képessége által megszabott lehetőségek szerint. b) A folyószabályozás a jeges árvizek elleni megelőző védelem leghatékonyabb eszköze, ezért a már kidolgozott és jóváhagyott koncepciók, illetve szabályozási tervek alapján a munkálatokat tovább kell folytatni, lehetőleg gyorsított ütemben. c) Folytatni kell a folyami — elsősorban a dunai és a tiszai jéghelyzet tanulmányozásához szükséges klímaállomások kiépítését, fejleszteni kell a hidrológiai környezeti tényezőkre vonatkozó adatgyűjtést, a nemzetközi együttműködés során az adatok cseréjét, gondoskodni kell az adatok feldolgozásáról, értékeléséről és törekedni kell a jégelőrejelzés pontosítására. El kell kezdeni a balatoni, Velencei-tavi és a Fertő tavi kutatóállomásokon is a jégjelenségek rendszeres adatgyűjtését, a kidolgozandó közös tematika szerint. d) A hazai és külföldi tapasztalatok alapján műszaki irányelveket kell kidolgozni a folyami nagyműtárgyak jég elleni védelmére. A tiszai jégvédelmi ,,Irányelvek"-et mielőbb véglegesíteni kell. Sürgősen tisztázni kell a dunakilitiia gabcikovói és a nagymarosi vízlépcsők jégle-