Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
3. szám - Kovács Dezső: A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon
Kovács D.: A jeges árvizek elleni védekezés Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 129 A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon (MUNKABIZOTTSÁGI JELENTÉS) KOVÁCS DEZSŐ* A Magyar Hidrológiai Társaság Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztályának vezetősége a jeges árvizek elleni védekezés terén — az 1956. évi dunai jegesárvíz óta — elért eredmények vizsgálatára és értékelésére munkabizottságot alakított.** A munkabizottság elemző tanulmányát az érdekelt szakemberek rendelkezésére bocsátották és annak alapján a szerző által készített és előadott összefoglalót 1979. október 18.-án tartott szakosztályi ülésen megvitatták, majd a hozzászólások figyelembevételével határozati javaslatot fogadtak el. A célkitűzésnek megfelelően, az elemzés kiterjed a jeges árvizek elleni teljeskörű védelmi tevékenységre, tehát egyrészt a káros vizek elleni megelőző védelmi tevékenységre, másrészt a levonuló árvíz időszakában történő tényleges védekezésre. Az elemzéseknél felhasználtuk e tevékenységek keretében az 1950-es évek végétől napjainkig elvégzett főbb munkálatok adatait, a megtett intézkedéseket és ezek eredményeit, az utóbbi időben megjelent kiadványokat, tanulmányokat, továbbá az árvízvédelmi, folyószabályozási fejlesztési koncepciókat, terveket. Az összeállítás főbb fejezetei: Célkitűzés. Hidrológiai alapok. Jégképződés, jégjelenségek, — a vízfolyásokon / — a tavakon A folyószabályozás hatása a jéglevonulásra. Az árvízvédelem fejlesztése a jeges árvizek elleni védelem szempontjából. A jég elleni védekezés (jégrombolás) fejlesztése. A vízlépcsők hatása a jégjelenségekre. A hőterhelések hatása a jégjelenségekre. Javaslatok az elvégzendő feladatokra és a fejlesztés főbb célkitűzései. Mellékletek (8 db) 1. Folyóink jégviszonyai Az elemzés alapján megállapítható, hogy a jeges árvizek elleni védekezés nem nélkülözheti a folyók jégjelenségeinek ismeretét. A jégjelenségek alakulásának megfigyelését szolgáló jelenlegi észlelési rendszer azonban csak az állapotot rögzíti és nem ad lehetőséget a jelenségek megbízható előrejelzésére. Ezek a vízmérceészlelők által rögzített adatok az 1900—1970. évekre vonatkozóan a VITUKI „Adatgyűjtemény folyóink jégviszonyairól" c. kiadványában találhatók meg. Hiányoznak tehát a jégjelenségek alakulását leíró hőháztartási egyenletekhez szükséges adatok, amelyek gyűjtéséhez a meglevő észlelőhálózat fejlesztése, illetve kiegészítése elengedhetetlen. Gondoskodni kell ezért * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest ** A munkabizottság tagjai: Kovács Dezső a munkabizottság vezetője, Dr. Csorna János, Károlyi Zoltán, Dr. Starosolszky Ödön, Dr. Szenti János, Töröcsik Gyula, Zsilák Endre. elsősorban megfelelő, a szükséges paraméterek észlelését lehetővé tevő klímaállomások kialakításáról és az esetenkénti légifelvételek készítéséről. Ilyen klímaállomások kiépítése kezdődött meg a Duna 15 szelvényében és épül ki a Tiszán is a kijelölt helyeken, továbbá a légifelvételezéssel kapcsolatosan is történt már kezdeményezés. A jégtorlaszok helyének felderítésére a fotogrammetriai eljárás javasolható. A jégtorlaszok okozta vízszintváltozások észlelésére a Duna Dunaföldvár — déli országhatár közötti szakaszán a vízmérce-hálózatot fejlesztjük. A jégzajlás sűrűségének mérésére a Dunán 9, a Rábán 1 fényképezőgépes észlelő állomás működik, azonban az adatok összegyűjtése és feldolgozása nem történt meg. A jégvastagság mérésére alkalmas radarberendezés beszerzése folyamatban van. A Duna jégjárását az 1. és 2. ábra jellemzi. A Duna-Tisza és az elsőrendű mellékfolyók jégjelenségeit áttekintve megállapítható, hogy az időjárás alakulásától függően, az adott morfológiai és hidrológiai viszonyok között, gyakorlatilag bármely folyón kialakulhat összefüggő jégtakaró, ilA jégzajlás és jégbeóilás gyakorisága A jeges napok idütürtamánok valószínűsége TL m•50180% 99% Az állijeges napoz, ia5türtomának valószínűsége r— 1°/. — 20% — 50% eoxm — — .„Sfl lltl * iall I 1 § co 5 Jí ess 5 | 1 s s? síé Ö <a ci i'll & S —f— I § I 3 ír 1. ábra. A Duna Bratislava—Mohács közötti szakaszának jégjárás,it jellemző adatok Puc. 1. IJaHitbte o nedoeoM peytcuMe yuucmica flyHan BpamucAaea—Moxan