Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
3. szám - Dr. Koltay József: A társulatok szerepe a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztésében
Dr. Koltay J.: A társulatok szerepe " Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 113 A társulatok szerepe a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztésében DB. KOLTAY JÓZSEF* A vízgazdálkodás nagytérségi összefüggő egységet alkotó rendszerébe illeszkedve a helyi vízgazi dálkodási igények kielégítésében — a tanácsok vízgazdálkodási tevékenysége mellett — egyre nagyobb szerepet töltenek be a vízgazdálkodási társulatok. Az elmúlt időszakban az országban több helyen emlékeztek meg a felszabadulást követően újjászervezett társulati mozgalom 20 éves tevékenységének jelentőségéről, az elért számottevő eredményekről. A két évtized tapasztalatait értékelve megállapítható, hogy a helyi jelentőségű közcélú létesítményeknek az állami főművekkel összehangolt megvalósítása és a községek, valamint az üdülőterületek közművesítése legeredményesebben társulatok útján hajtható végre. Különösen az elmúlt 10 évben vált nyilvánvalóvá, hogy mind a vízitársulatok, mind a vízmű- és csatornamű társulatok a vízgazdálkodás egységes rendszerének fontos láncszemei, nélkülözhetetlen alkotórészei. 1. A vízgazdálkodási társulatok működése és jelentősége 1.1 Történelmi visszatekintés A társulatok működésének jogi-szervezeti feltételeit az 1807. XVlI.tc. teremtette meg. A társulatok közül az első még nem szorosabb értelemben vett vízitársulatot 1792-ben hozták létre. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. A második, és\ már mai értelemben vett vízszabályozási társulat az 1810-ben létrehozott SárvizNádor-Csatorna Társulat volt. Beszédes József irányításával 1818—1825 között befejezett eredményes komplex vízrendezési munka, mely lecsapolásra, patakszabályozásra és vízerőhasznosításra egyaránt kiterjedt, országos érdeklődést ébresztett mind a vízimunkálatokban rejlő gazdasági lehetőségek, mind az erre legalkalmasabbnak bizonyuló társulati forma iránt. így jött létre 1846-ban — több kisebb helyi jelentőségű társulatalapítás után Széchenyi István kezdeményezésére — a Tiszavölgy rendezésében új korszakot nyitó, országos érdekűvé vált „Tiszavölgyi Társulat". További jelentős eredménynek tekinthető, hogy 1909-ben létrehozták a Dunavölgyi Vízitársulatok Szövetségét, továbbá 1924-ben létrejött a Tisza-Dunavölgyi Társulatok Szövetsége. 1913-ban összesen 78 ármentesítő társulat működött 2654 ezer kh területen. A lecsapoló-, öntöző- és ipari vízhasználati társulatok száma összesen 127 volt, s működésük összesen 666 ezer kh területre terjedt ki. A társulatok tevékenységéhez fűződik a vízügyi szolgálat több kiváló egyéniségének közvetlen irányításával megvalósult néhány Európa-szerte is elismert vízilétesítmény. 1.2 Az újtípusú vízgazdálkodási társulatok A vízügyi szervek 1948-as átszervezésével együtt a hagyományos múltra visszatekintő vízitársulatokat államosították s feladatuk állami feladattá vált. A vízügyi szolgálat érdeme, hogy az 1948-ban államosított vízgazdálkodási társulatokat 19585353 millió Ft m millió Ft Csatvmomúvek beruházási költsége AZ 0RSZAGBAN ÖSSZESEN 1. ábra. Társulati úton épült víziközmű beruházások megyénkénti alakulása az V. ötéves tervidőszak kezdetéig (1958— 1975) Abb. 1. Gestaltung der Investitionen der durch die Verbande errichteten öffentlichen Wasserwerke in den einzelnen Komitaten bis zu Beginn des V. Fünfjahrplanperiode (1958—1976)
