Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Horváth Erzsébet–dr. Oroszlány István: Felszíni vizek keletkezése áteresztő fedőrétegű öbözetekben

Horváth E.—Dr. Oroszlány I.: Felszíni vizek keletkezése Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 105 Az irányelvek indokolásául összefoglaljuk vizsgálataink végeredményét: a) Bizonyítottnak fogadjuk el, hogy a lefolyás napi csúcsértékeit (napi átlagos vízhozam) a magas talajvízzel járó fakadóvíz és a nagyobb csapadékok (gyors olvadás) hatására keletkező felszíni lefolyás együttes hatása adja. Mivel mindkettő a semlyékterületek kiterjedésével szoros kapcsolatban van, a mértékadó lefolyások öblözetenként a semlyékterületek alapulvételével számíthatók, azzal arányosak. b) A homokhátsági területeken a szükséges csatornasűrűséget már korábbi elemzések [3] is 1,2 km/km

2-ben állapították meg, mondván, hogy az előforduló talajhibák miatt keletkező felszíni vizek elhárítására ez a sűrűség még ültetvényekben is elegendő. A gyakorlat ezt az értéket az utóbbi 6 év tapasztalatai alapján igazolta. Az irányelvekben'közölt fajlagos lefolyásokat már ilyen csatornasűrűségre végzett korrekció alapján közöltük, így a tervezés során ilyen célú korrekcióra már nincs szükség. c) A térség vízgazdálkodásának fejlesztése igényli a terület talajvíz játékának csökkentését. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy magas talajvíz esetén a felszíni vizek keletkezésük ütemében levonuljanak, s a talajvízszint mielőbb az átlagoshoz közeli értékre állhasson be. Mély talajvíznél viszont lehetőleg minden vizet vissza kell tartani a semlyékekben, hogy a talajvíz leszívása minél lasabban érvényesüljön, s az ne vegyen fel károsan alacsony értékeket. A csatornahálózatot olyan sűrűn kell záró műtárgyakkal (felső vízszint tartó zsilipekkel) ellátni, hogy minden ideiglenes tározóként szóbakerülő semlyék kifolyási szelvényében a szabályozás végrehajtható legyen. Egy ilyen üzemrendet a korábbi gyakorlat már igazolt. d) A semlyékek gyepének hasznosítása megkívánja, hogy víztelenítésük — szükség esetén — viszonylag gyorsan megtörténhessen. Ez a semlyéken belüli árokhálózat sűrítésével elérhető. Ezzel szemben drénezésüket nem javasoljuk, mert az a környező területek talajvizének túlzott leszívását okozhatná. Vizsgálataink eredményét azzal a reménységgel mutattuk be, hogy a vizsgált térségben, az üzemi vízrendezés fejlesztésében felhasználható új ismeretekre tettünk szert, s annak mások is hasznát vehetik. Az ismeretek további bővítésének azonban még sok további lehetősége van. IRODALOM [1] Agrártudományi Egyetem, Vízgazd. és Meliorációs Tanszék: Csongrád megye vízrendezési koncepciótervének hidrológiai alapozó tanulmánya. Kézirat. Gödöllő, 1976. [2] Agrártudományi Egyetem, Vízgazd. és Meliorációs Tanszék: Agronómiai ós hidrológiai tanulmány a Bács-Kiskun megye ATIVIZIG területére eső része vízrendezésének koncepciójához. Kézirat. Gödöllő, 1978. [3] AGROBEK: A homokhátság meliorációs terve. Kézirat, Budapest, 1972. [4] ATIVIZIG: Tanulmány a Duna—Tisza közi Hátság keleti lejtője semlyékeinek belvízhasznosítási lehetőségeiről. Kézirat. Szeged, 1964. [5] Molnár György: Síkvidéki vízáteresztő fedőrétegű területek lefolyási folyamatainak rondszervizsgálata. Doktori értekezés. Kézirat. Műszaki Egyetem, Budapest, 1975. [6] Molnár György: Vízáteresztő fedőrótegű síkvidéki öblözetek vízrendezésének korszerű módszere. MIIT VI. Ifjúsági napok, Szekszárd, 1977. [7] Oroszlány István: Üzemi belvizek keletkezésének dinamikája. Hidrológiai Közlöny, 1976. 3. [8] Oroszlány István: A csapadékból származó lefolyás számításának új módszere. Hidrológiai Közlöny, 1978. 2. [9] VITUKI (szerk.: Dr. Kienitz Gábor): Data of representative and experimentál basins I. FehértóMajsa experimentál catchment. Kézirat, sokszorosítva, Budapest, 1974. [10] VITUKI (szerk.: Dr. Kienitz Gábor): A magyarországi tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők katalógusa. Kézirat, sokszorosítva. Budapest, 1978. [11] VITUKI (témafelelős: Dr. Molnár György): Adatok a vízáteresztő fedőrétegű síkvidéki területek belvízrendezésének tervezéséhez. Kézirat, kutatási jelentés. Budapest, 1976. Entstchung von Oborflachemvasser in Poldergobieten mit riurchlassigcr Deckscliicht Frau Horváth, E.—Dr. Oroszlány, I. Doktor der Iandwirtschaftlichen Wissenschaften Die Verfasser machten in ihren fríiheren Veröffentlichungen (7, 8) — über Aufarbeitung ihrer Messdaten von, Muster-Poldergebieten Vorsehláge für die Entwicklungsmöglichkeiten der Projektierungsrichtlinien des Schutzwasserbaues im Flachland. ín diesen Studien erfassten sie in erster Reihe die an den das Wasser langsam durchlassenden Böden entstehenden Oberfláchen wasser. An dieser Stelle werden die hydrologischen Beziehungen der in den Flachland-Poldergebieten mit wasserdurchlássiger Deckschicht entstehenden Oberfláchenwásser analysiert. Als Grundlage der Untersuchungen dienten die Beobachtungen des in der Náhe der Stadt Szeged liegenden Muster-Poldergebiets Fehértó—Majsa. Festgestellt wird, dass die in den Műiden des Sandrückens entstehenden Oberfláchenwasser aus zwei Quellén stammen. Einerseits quoll das durch Niederschláge steigende Grundwasser auf, andererseits verursachten Niederschláge bzw. Schmelzwasser in den Műiden auf sodahaltigen mit Steinbánken versetzten wasserdichten Schichten, auf Fláchen mit hohem Grundwasser, eine Wasserbedeckung. Die vom Poldergebiet abfliessenden durchschnittlichen táglichen Abflussmengen sind der Ausdehnung dieser tiefliegenden Gebiete mit wasserdiehtem Untergrund proportional und kőimen auf dieser Grundlage auch im Raume der übrigen Poldergebiete berechnet werden. Als Bestátigung der als Entwurfsrichtlinien vorgeschlagenen Lösung wird über jene Untersuchungsergebnisse berichtet, zu denen die Verfasser im Laufe einer Analyse der Beobachtungsdaten des Muster-Poldergebiets gelangten. An zwei Beispielen werden Entstehung der Oberfláchengewásser unter graphischer Angabe der auf diese wirkenden Faktorén bekanntgegeben (Abb. 5, 7). Schliesslich werden die vorgeschlagenen Projektierungmethoden eingehend besprochen.