Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Dr. Dobos Irma: Legfontosabb ivó- és hévizeink bromid, jodid és fluorid tartalmának vizsgálata

Dr. Dobos I. .Legfontosabb ivó- és hévizeink Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 83 0,0-0,19 mg/l 0,2 mg/l 0,21 < mg/l Felsőpannonnil idősebb képződmények felszíni elterjedésének hatéra 3. ábra. Pleisztocén és felsőpannon ivóvizek bromidtartalma Abb. 3. Bromidgehalt der pleistozänen und oberpannonischen Trinkwässer az esetben ui. ha a felsőpannon rétegek felső szintjeit tárták fel a hévízkutak (Jászsági süllyedék, Csongrád és környéke) a bromid és jodid igen kis koncentrációban (bromid 0,02 mg/l, jodid 0,03 mg/l) jelentkezik. Ott viszont, ahol elérték vagy megközelítették a kutak az alsó- és felsőpannon határt (Duna-Tisza köze, Nagykunsági és Hajdúsági hátság, Békési süllyedék) a bromid- és jodidtartalom hirtelen megemelkedik és megközelítheti a 13 mg/l mennyiséget is. A dunántúli felsőpannon üledékképződésének menetében eltérés mutatkozik az Alföldhöz viszonyítva. Részben ennek következtében, részben pedig a lényegesen kevesebb hévízkút miatt nehezebb az összefüggések megállapítása. Bizonyos, hogy az alsó-felsőpannon határán vagy annak közelében megemelkedik a jodid- és bromidtartalom, de nem olyan mértékben, mint az Alföldön. A jelentősebb változást itt is az alsópannon összletben lehet észlelni, ahol a bromid 22,0, a jodid 19,0 mg/l-t is elérhet, míg a felsőpannon alsó szintjeinek átlagos jodidtartalma 2,5 mg/l, a bromid 3,0 mg/l. Ahhoz, hogy bromid és jodid szabaduljon fel feloxidáltság szükséges, amely részben már az üledék képződésekor, vagy később a felszínről beszivárgó vizek útján is végbemehetett. Az utóbbi folyamat nemcsak a felszínközeli, hanem esetleg a mélyebb tároló rétegek vizét is érintheti egy rendkívül lassú folyamat eredményeképpen. Bizonyítására kellő adat még nem áll rendelkezésünkre, de a vegyvizsgálatok szerint különböző mennyiségű víztermelés mellett a jodid- és bromidtartalom is megváltozik. Ezt mutatja az egyik algyői hévízkút felsőpliocén és felsőpannon képződményből származó vize: Br~ JKis vízhozamnál 0,05 mg/l 0,33 mg/l Nagyobb vízhozamnál 0,05 mg/l 0,20 mg/l Legnagyobb vízhozamnál 0,10 mg/l 0,21 mg/l A felsőpannon középső és felső szakaszát követően a pleisztocénben a folyóvízi üledékképződés általánossá vált és különösen az Alföldön igen nagy vastagságú és jó vízadóképességű homokrétegek fejlődtek ki. A Dunántúlon viszont a pleisztocén rétegek általában vékonyak, kedvezőtlen kifejlődésűek, s ezért túlnyomóan a felsőpannon 100— 200 m-ig kifejlődött vízadó rétegek vesznek részt az ivóvízellátásban. E rétegvizekben a bromidmennyiség vagy nagyon kicsi, vagy teljesen hiányzik. A néhány kisebb foltban megjelenő nagyobb bromidérték a mélyebb rétegekkel való szerkezeti kapcsolatra utalhat. Ezt a Duna mentén a nagyobb kloridkoncentráció is alátámasztja. A Balaton és a Velencei-hegység környékén hasonló viszonyok tételezhetők fel (3. ábra). Az Alföldön a pleisztocén rétegvizek jodidtartalma meglehetősen ellentmondásosan alakul. Az igen kedvező vízföldtani adottságokkal rendelkező Dél-Alföldön a jodid értéke úgyszólván nulla. Az egyéb területen (hátságokon, süllyedékeken) részben a feloxidáltság, részben szerkezeti vonalak melletti migráció révén növekszik meg. A Dunántúlon a foltokban megjelenő általában optimális vagy a 0,15 mg/l-nél nagyobb jodidtartalom migrációval magyarázható, míg Szombathely környékén a fás barnakőszén előfordulásnak tulajdonítható (4. ábra).