Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A nyugat-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai
Aujeszky G. —Dr. Scheuer Gy.: A Ny.-bükki karszt. Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 69 4. kép. A kácsi-források zárt medencés foglalása kivitelezés közben (1970) Hűd 4. Quellfassungen in Kács mit geschlossenen Becken während ihrer Ausführung (1970) hőmérsékletű források (14—23 °C) tényleges „vízföldtani viszonyainak felderítésére csak korlátozottan voltak elégségesek. A vízföldtani viszonyokat egyértelműen tisztázták, de a foglaláshoz szükséges részletproblémák teljes felderítésére nem voltak elégségesek. Zárt medencés forrásfoglalás történt olyan formában, hogy a forrásvíz a medence alján tör fel (4. kép). A kivitelezés közben nem várt jelenségek léptek fel, mert a kijelölt fővízfeltörési területen az 1 m vastag agyagréteg eltávolítása után megváltoztak a feltörési helyek. A medence alapozásánál is nehézségek voltak, mert az alapok különböző teherbírású rétegekre kerültek. E körülmények nehezítették a kivitelezést és a határidőre történő befejezést. A foglalásokkal lényegében a forrásterület vízkészletének kb. 40%-a kerül csak hasznosításra, továbbá a fogyasztók részére mindenkor csak az adott vízhozam áll a rendelkezésre. 12. Sályi Vízfő forrás. A forrás a Bükk-hegység D-i lábánál Sálytól É-ra Lator úti településtől ÉNy-ra kb. 1 km-re felső eocén mészkőből álló sziklafalból tör fel kb. 50 m hosszúságban É—D-i vonal mentén. A feltörési vonal egy vető, amely mentén érintkezik a mészkő az oligocén vízzáró képződményekkel. A forrás vízhőmérséklete 14 °C. A forrást 50 m hosszú járható fedett galériával foglalták 1973-ban (5. kép). A kivitelezés során itt is számos nehézség jelentkezett abból kifolyólag, hogy az eredeti feltörési helyek módosultak és új járatok nyíltak meg. A forrásnál kisebb küszöbsüllyesztés történt. E foglalási móddal csak a mindenkori forráshozam áll a regionális vízmű rendelkezésére, az egyenlőtlen forráshozam nem egyenlíthető ki. Az előzőekben ismertetett és felsorolt források lényegében felölelik a Ny-i Bükk valamennyi jelentős és nagy vízhozamú forrását. Ezért ma már szabad, nem foglalt források a Ny-i Bükkben lényegében nincsenek. A még nem foglalt forrásoknál a feltárások megtörténtek, a tervek elkészültek és a kivitelezési munkálatok is jelenleg a legtöbb helyen megindultak. 4. Megállapítások — Következtetések A Ny-i Bükkben 1950 óta az FTI által kisebbnagyobb megszakításokkal folyó karsztvízföldtani vizsgálatok és kutatások, forrásfoglalási munkálatok gazdagították az egész hegységre vonatkozó ismereteket, mind földtani, mind pedig vízföldtani-hidrológiai szempontból. Részben bebizonyították a korábbi feltevéseket — pontosítva azokat, részben pedig új eredményeket szolgáltattak mint pl. a DNy-Bükk-i palával elfedett karsztos terület kimutatása. Ezeken túlmenően olyan tapasztalax tokát is adtak, amelyek hazai vonatkozásban általánosíthatók földtani-vízföldtani-hidrológiai szempontból és a forrásfoglalásokkal kapcsolatosan. 4.1. A forrásfoglalásoknál tapasztalható problémák néhány oka A forrásfoglalásoknál tapasztalt problémák és egyes forrásoknál kimutatott üzemelési nehézségek több körülményre vezethetők vissza. Ezek a következők : 4.1.1. Vízföldtani és hidrológiai viszonyok ismeretének korlátozottsága. Rendszerint a gyors és sürgős kívánalmak és kötelezettségek miatt nem áll elegendő idő és anyagi eszköz arra, hogy széles körű és megbízható vizsgálatok történjenek. Továbbá, főleg a kezdeti időszakban — az 50-es években — hiányoztak azok az általános karsztvízföldtani ismeretek az egész hegységre vonatkozóan, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy-egy adott forrásnál kiindulási alapot biztosítottak volna. Nem voltak tisztázottak a források szűk és távolabbi környezetének viszonyai, a források genetikája, továbbá hiányoztak a megbízható és hosszabb időre kiterjedő hozammérések, a minimális és maximális vízhozamok, valamint a vízkészletszámításhoz szükséges adatok és feltételek. Több esetben előfordult, hogy az irodalomban leírt és publikált adatok, amelyek kiindulási alapot szolgáltattak a vizsgálatokhoz, teljesen tévesnek bizonyultak már a kutatás kezdetén, ezért az előirányzott feltárási munkálatokat módosítani kellett. 5. kép. A Sályi Vizfő galériás foglalása a kivitelezés első szakaszában a fő vízszállító repedésekkel Bild 5. Galerieartige Fassung des Wasserhaupts in Sály im ersten Abschnitt der Ausführung mit den wichtigsten wasserfördernden Spalten
