Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A nyugat-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai
Aujeszky G.— Dr. Scheuer Gy.: A Ny.-bükki karszt. források vize a Bükk-fennsíkról származik és a Bélko és a kis mészkőrög között a pala alatt elfedve vízvezető mészkő van, és ez a lefedett karszt csatlakozik, ill. szerves része a DNy-i Bükkben fúrásokkal is igazoltan kimutatott palával lefedett hatalmas karsztos mészkőterületnek. A forrásfoglalással nem hasznosítható a karsztrendszer sokévi átlagának hozama, mert az akna talppontjának közelében kialakított üzemi vízszint mellett sem apadnak ki a szökevény források. 6. Bervai karsztakna. A bervai mészkőrög U-i elvégződésénél egy időszakos forrás fakadt. Erre először egy 3 m mélységű aknát létesítettek, amelynek vízadóképessége 3 év múlva megszűnt. Több egyéb próbálkozás után 1962-ben egy 3 m 0-jű és 16 m mélységű karsztaknát létesítettek a forrás helyén. Már 1964-ben vízellátási zavarok keletkeztek, mert az üzemi vízszint az akna fenékszintje felett 1 m-rel állt be erősen korlátozott vízkivétel mellett. A vízszintcsökkenésből adódó vízhozamcsökkenés megismétlődésének elkerülése érdekében kutatófúrások mélyültek 1967—68-ban. A kutatófúrások feltárták a mészkőben a karsztos járatokat, bizonyítva ezzel a nagymennyiségű karsztvíz földalatti tározódását és készletét, valamint azokat a vetőket, amelyek mentén a tárkányi patak völgye felé a mészkő a mélybe levetődött. Egy ilyen feltárt vetőrendszerre kiépített nagyátmérőjű csőkúttal a karszt utánpótlódásból eredő nagymértékű hozamingadozások kiegyenlíthetők. Az üzemi vízszintingadozás nagyságrendje több, mint 20 m-es. Korábban ilyen nagymértékű vízszint ingadozások — vízjáték — nem volt ismeretes a Ny-i Bükkben, ezért a karsztakna tervezői a forrásfoglalási koncepció kialakítása során ezt nem is vehették figyelembe. 7. Felsőtárkányi Szikla forrás. A forrás a DNyBükk egyik legjelentősebb völgyének, a Lökvölgynek, amely ÉK-i irányban mélyen egészen a fennsík lábáig felhatol, legutolsó mészkőrögéből fakad. A kibukkanó mészkőrög nagysága 0,12 km 2. A forrás kitermelhető karsztvízkészlete 4000 m 3/n 1. kép. A mónosbéli Vízfő táróval kombinált aknás forrásfoglalása. Háttérben a kis felszíni élterjedésű mészkőrög, amelyből a források fakadnak Bild 1. Quellfassung mit Schacht des mit Stollen kombinierten Wasserhaupts in Monosbél. In Hintergrund die Karststeinschollen kleiner Oberfläche, aus der die Quellen entspringen Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 67 2. kép. Az egri sportuszodai forrásoknál közvetlenül a karsztos kőzet forrásjárataira telepített próbafúrás feltörő vízzel Bild 2. Die bei den Sportschwimmbadquellen in Eger unmittelbar auf die Quellengänge des Karststeins abgeteuften Probebohrungen mit aufsteigendem Wasser a vizsgálatok szerint és Eger város kívánja 1980 körül hasznosítani. A forrás vizének származását, eredetét, sokáig homály fedte, mert a nagy karsztvízmennyiség nem származhatott a kis mészkőrögből. Ellentmondás volt a földtani és hidrológiai viszonyok között, mert a földtani irodalom a Lökvölgyi mészkőrögöket a palába begyűrt gyökértelen mészköveknek írta le (Balogh K. 1964). A forrás foglalása és a teljes karsztvízkészlet hasznosítása érdekében vizsgálatok és feltárások történtek. Nyomjelzős — sóoldatos — összefüggés vizsgálatok és a fúrások bebizonyították, hogy a mészkőrög a szericites agyagpala alól bukkan ki, a palaösszlet alatt hatalmas, eddig nem ismert, elfedett mészkő karszt van, amely kb. a Hórvölgynél kezdődik, É-i határa a fennsík, Ny-i határa még ismeretlen. Az eddig ismert nagysága meghaladja a 100 km 2-t. A DNy-Bükkben a palaterületen kibukkanó mészkőrögök ennek felszíni tartozékai. A forrás vízkészletét a forrástól ÉK -re levő ún. Barátréten telepített 100—-200 m mélységű kutakkal búvárszivattyús vízkivétellel célszerű hasznosítani, felkészülve már előre a 20—30 m-es karsztvízszint ingadozásból eredő mély üzemi szintekre. 8. Egri langyos források. Az egri források a langyos vizek csoportjába tartoznak, mert vízhőmérsékletük 28—32 °C-os. Bővízhozamúak és kb.
