Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

56 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sZ. Oláh J.—El Samra M. I.—Tóth L.: Nitrogénkötés helyi öbölben május elejétől november végéig óvatos alulbecsléssel hektáronként 35,8 kg nitrogén került a vízbe biológiai nitrogénkötéssel. Évente a befolyó vizekkel 26,1 kg, a légköri szennyezéssel 17,6 kg nitrogén kerül hektáronként a tóba. IRODALOM [1] Brezonik P. L. and C. L. Harper (1969): Nitrogen fixation in anoxic lacustrine environments. Science 164: 1277—1279. [2] Chen R. L. and D. R. Keeney (1973): Nitrogen transformations in sediments as affected by chemical amendments. Water Resour. Bull. A. Water Resour. Assoc. 9: 1136—1144. [3] Dilworth M. J. (1966): Acetylene reduction by nitrogen-fixing preparations from Clostridium pasteurianum. Biochim. biophys. Acta, 127: 285—294. [4] Dobolyi E. (1977): Légkörből közvetlenül a Balatonba jutó szervetlen növényi tápanyag mennyiségének (P, N) vizsgálata. VITUKI Témabeszámoló 7631/3/73: 56—65. [5] Dugdale V. A. and R. C. Dugdale (1962): Nitrogén metabolism in lakes II. Role of nitrogen fixation in Sanctuary Lake, Pennsylvania. Limnol. Oceanogr. 7: 170—177. [6] Fay P. (1976): Factors influencing dark nitrogen fixation in a blue-green alga. Appl. Environ. Microbiol. 31: 376—379. [7] FlettR. J.,R. D. Hamilton, N. E.R.Campbel (1976): Aquatic acetylene-reduction techniques: solutions to several problems. Can. J. Microbiol. 22: 43—51. [8] Ganf O. G. and A. J. Home (1975): Diurnal stratification, photosynthesis and nitrogenfixation in a shallow, equatorial lake (Lake Georga, Uganda). Freshwat. Biol. 5: 13—39. [9] Goering J. J. and J. C. Nees (1964): Nitrogen fixation in two Wisconsin lakes. Limnol. Oceanogr. 9: 530—539. [10] Granhall U. and A. Lundgren (1971): Nitrogen fixation in lake Erken. Limnol. Oceanogr. 16: 711— 719. [11] Home A. J. and G. E. Fogg (1970): Nitrogen fixation in some English lakes. Proc. Roy. Soc. Lond. B. 175: 351—366. [12] Home A. J. and A. B. Viner (1971): Nitrogen fixation and its significance in tropical Lake George, Uganda. Nature 232: 417—418. [13] Home A. J. and G. R. Goldman (1972): Nitrogen fixation in Clear Lake, California. I. Seasonal variation and the role of heterocysts. Limnol. Oceanogr. 17: 678—693. [14] Hübel H. and M. Hübel (1974): In situ determinations of the circadian N

2 fixation of microbenthos on the Baltic coast. Arch. Hydrobiol. Suppl. 46: 39—54. [15] Jolánkai G. (1976): In: Javaslat a Balaton regionális komplex környezetvédelmi kutatási programjára (1976—1980) 1976., 22. Budapest. [16] Jolánkai G. (1977): A Balatont érő szennyezőanyagterhelések összehasonlítása a különböző szennyezőforrások szerint. Kézirat. Budapest. [17] Keim M. A. and P. L. Brezonik (1971): Nitrogen fixation by bacteria in Lake Mize, Florida, and in some lacustrine sediments. Limnol. Oceanogr. 16: 720—731. [18] Lavacz (1976): Szóbeli közlés. [19] Lännergen G. and A. Lundgren (1974): Acetylene reduction and primary production in Lake Erken. Oikos 25: 365—369. [20] Rusness D. and R. H. Burris (1970): Acetylene reduction (nitrogen fixation) in Wisconsin lakes. Limnol. Oceanogr. 15: 808—813. [21] Schöllhorn R. and R. H. Burris (1966): Study of intermediates in nitrogen fixation. Fedn. Proc. Fedn. Am. Soc. Exp. Biol. 25: 710. [22] Stewart W. D. P., G. P. Fitzgerald and R. H. Burris (1967): In situ studies on N

2 fixation using the acetylene reduction technique. Proc. Nat. Acad. Sei. U.S.A. 58: 2071—2078. [23] Stewart W. D. P., T. Mague, G. P. Fitzgerald and R. H. Burris (1971): Nitrogenase activity in Wisconsin lakes of differing degrees of eutrophication. NewPhytol. 70: 497—509. [24] Suhagara I., T. Sawada and A. Kawai (1971): Microbiological studies on Nitrogen fixation in aquatic environments-VI. On the in situ nitrogen fixation in water regions. Bull. Jap. Soc. Sei. Fish. 37: 1093—1099. [25] Tison D. L., F. E. Palmer and J. T. Staley (1977): Nitrogen fixation in lakes of the Lake Washington drainage basin. Water Research 11: 843—847. [26] Torrey M. S. and G. F. Lee (1976): Nitrogen fixation in Lake Mendota, Madison, Wisconsin. Limnol. Oceanogr. 21: 365—378. 41 Stickstoffverbindungen im Balaton Oláh, J.—El Samra, M. I.—

Tóth, L. Zwischen 7. Juni und 3. November 1977 wurden unter maximaler Einhaltung der „in situ" Verhältnisse, der Tagesrythmus der Stickstoffverbindungen, ihre vertikale Verteilung, die dunkle und helle Bindung in den Wassersäulen und Sedimenten untersucht. Aufgrund der Messergebnisse haben wir die Bedeutung der Stickstoffverbindungen im Vergleich mit den übrigen Stickstoffeinnahmequellen eingeschätzt. Im Tagesrythmus der Stickstoffverbindungen haben wir vormittags und am späten Nachmittag ein Maximum gemessen. Wir haben einen positiven Zusammenhang zwischen den fallweise äusserst bedeutenden nächtlichen Stickstoffbindungen und der in der hellen Periode in einem dunklen Reaktionsgefäss gemessene Aktivität der sogenannten dunklen heterotrophen Stickstoffverbindungskapazität gefunden. Im seichten Balaton fliegst die Stickstoffverbindung in der ganzen Wassersäule, in den tieferen Wasserschichten im allgemeinen mit einer kleineren Intensität. Die Stickstoffbindung des Sediments kann vernachlässigt werden, da sie nur gering ist. In der Keszthelyer Bucht gelangte ab Anfang Mai bis Ende November mit vorsichtiger Unterschätzung 35,8 kg/h Stickstoff mit biologischer Stickstoffbindung in das Wasser. Jährlich gelangen mit den zufliessenden Gewässern 26,1 kg, mit der athmosphärischen Verunreinigung 17,6 kg Stickstoff pro ha in den See. SZ. MILOSZLAVOV: Vízerőművek és üzemvlzkivételi műtárgyak. Szófial Műszaki Könyvkiadó Vállalat, 1976. Az elmúlt évben a vízügyi tudomány ezzel az új, igen értékes könyvvel gazdagodott. A bolgár nyelvű mű öt fő részből és összesen 20 fejezetből áll, a következők szerint: I. 1. Energia források 2. Az elméleti vízerőkészlet 3. Magenergia források 4. Szél, nap és más energiaforrások n. 5. Vlzienergia 6. Energiaigények kielégítése 7. A vízerőmű központ optimális paramétereinek meghatározása ni. 8. A vízerőmű üzemvízkivételi művei 9. A vízerőmű üzem vízcsatornája 10. Üzemvíz alagutak 11. Az üzemvizcsatorna műtárgyai IV. 12. A vízerőtelep műtárgy részei 13. Kiegyenlítő medencék 14. Nyomócsővezetékek 15. Turbinák és generátorok 16. A vízerőtelep gépi elrendezései 17. Vízszintes tengelyű vízerőművek V. 18. Szivattyús energiatározók 19. Szivattyús energiatározók műtárgyai 20. Szivattyús energiatározók vízgépei A könyv és az egyes fejezetek logikai felépítése igen jó. Külön kiemelendő a szerző sokoldalú, mindent átfogó, komplex szemlélete. Talán az első olyan vízerő könyv, amelyben a magenergiák termelésének alapvető folyamatai világosan le vannak írva, ill. szervesen vannak beillesztve a komplex energiatermelésbe. A bolgár nyelv természetesen megnehezíti számunkra ennek az értékes műnek a teljes felhasználását, de bizonyos, hogy annak számos részét így is fel tudjuk használni a vízimérnökök képzésében. Dr. Kozák Miklós