Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla–Iványosi Szabó András–Fényes József: A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése

Dr. Molnár B.—Iványosi Szabó A.—Fényes J.: A Kolon-tó kialakulása Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. 553 4. ábra. A IV/a (A) és IV/b (B) szelvények (Jelmagyarázat a 3. ábrán). Puc. 4. Pa3pe3bi IV

/a (A), IV/b (B) (oőo3Haienua noKa3aHU na puc. 3.) Abb. 4. Die Profile IV/a (A) und IV/b (B) (Zeichenerklärung bei Abb. 3.) A Kolon-tó földtani képződményei A tó környéke földtani és vízföldtani megismerésére kőzetmintákat gyűjtöttünk, majd 54 tíz, vagy csaknem tíz méteres fúrást mélyítettünk, a tó hossztengelyére merőlegesen három Ny—K-i és egy, a hossztengellyel párhuzamos É—D-i irányú szelvényben (1—5. ábra). A gyűjtött kőzet- és fúrá-mintákat hidrometrálásos szemcseelemzéssel elemeztük, majd CaCOg-ra számított karbonáttartalmukat határoztuk meg. A tőzeges mintákból a szervesanyagtartalom meghatározására izzítási vizsgálatok készültek. A tó legjellemzőbb helyeiről, mintegy 13 fúrás fúrásanyagának 20 cm-ként vett iszapolt mintáiból mintegy 25 ezer Mollusca-egyed 49 faja került elő. A laboratóriumi elemzések és a szelvények a tó alatt és mellett a következő fontosabb üledéktípusokat tárták fel. 1.) A fúrások szerint a tó alatt a finom és a durva kőzetlisztek a legidősebb képződmények. Ezeket a II. sz. szelvény tárta fel legjobban (3. ábra A). E szelvény, fúrásai a tó Ny-i oldalán és közepén mindenhol finom kőzetlisztet értek el, K-i oldalán viszont a durva kőzetliszt uralkodik. A szelvény szerint, jól látszik, hogy a tó mindkét oldalán kiékelődéseik között — szemcsealak-vizsgálat alapján — mindenhol futóhomok van. I. szelvény is elérte a finom kőzetlisztet (2A ábra). A III. szelvényben (3B ábra) azonban a durva kőzetliszt csak a tó K-i oldalán van meg. Az É— D-i IV/a, IV/b szelvényben a 4., 37. és 38. sz. fúrásokban jelentkezett a finom kőzetliszt (4. ábra). A finom és durva kőzetliszt az egykori Dunaág üledéke, a folyóvízi feltöltés utolsó fázisaként lerakódott anyag, amely a környező magasabb területekről származik és csapadékvízzel mosódott be. Ezt az üledék igen rossz osztályozottsága és különösen a tó K-i oldalán a gyakori mocsári jelleg bizonyítja (3A ábra, 9. fúrás). A K-i oldalon a felszínen ma is szikes lösz van. Ennek uralkodó frakciója a durva kőzetlisztével azonos (ERDÉLYI M. 1960).