Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Dr. Juhász Endre–dr. Magó István–dr. Stehlik József: Az iszapkezelés egységesítése
Dr. Juhász E.— Dr. Magó I.— Dr. Stehlik J.: Az iszapkezelés I Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 517 tott szalagszűrőprés, valamint a BVG illetve KRÜGER centrifugacsaládot ajánlják. A gépi víztelenítéshez, az eddig alkalmazott hagyományos szervetlen vegyszereken [Ca(OH) 2, FeClg, FeS0 4, A1 2(S0 4) 3 stb.] kívül elengedhetetlenül szükséges szerves polimerek alkalmazása. Ilyen vegyianyagokat itthon egyelőre nem gyártunk, így szükséges az importálásuk. Külkereskedelmi szerveken keresztül eddig nagyobb tételben főleg PRAESTOL, ZETAG, DOVV, IC, ICI gyártmányú polielektrolitek kerültek az országba. A vízmű vállalatok igényeiket a FORRÁS egyesülésen keresztül elégíthetik ki. Az iszap szárítására előirányzott svéd TORK gyártmányú forgócsöves kemencét Szombathelyen ténylegesen annak égetésére használják. Véleményünk szerint ilyen rendszerű szárítás vagy égetés tipizálására nem lesz szükség, mert ezek általános bevezetése nem várható. Mindazonáltal, „különös tekintettel nagyvárosainkra" feltétlenül javasoljuk azonos, vagy hasonló berendezések alkalmazását. Fenti felsorolás, — a teljességre való törekvés nélkül — igazolni szándékozik a technológiai egységesítés indokoltságát. Az egységesítési javaslatok igyekeztek a realitás talaján maradni, és azokat zömében a hazai ipari háttér termékeiből felépíteni. Ezen a téren az alábbiakról számolhatunk be: A VITUKI megrendelésére a fenti egységes fejlesztési munka keretében párhuzamosan több munkarész van befejezés alatt. Ide sorolható a települési szennyvíziszapok kezeléséhez használható ismertebb gépek és berendezések bemutatása, az iszapdeponálás műszaki irányelvei (VIZITERV). A meglévő iszapágyak intenzifikálásához hasznosítható anyagként szolgálhat: ,,Az iszapszikkasztó ágyak korszerűsítése" tárgyú munkarész. (VIZITERV). Űgy tartják, hogy az iszapkezelés a szennyvíztisztítási technológiában kezdődik el, megadva az iszap sajátosságát. Az iszapkezelési technológia tagoltságára viszont a legnagyobb befolyással az elhelyezés, illetve hasznosítás módja van. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogv az iszap nem ártalmatlan anyag (bűz, dugulások, fertőzés, por stb.), ezért a folyamat összeállításában ezekre is tekintettel kell lenni (műtárgykialakítások, szűrő, aprító berendezések, zárt rendszerre való törekvés, égetési (szárítási) hőmérséklet, gáztalanítás stb.). Ezek azonban olyan részletek, amelyek a műveletek finomításával jól illeszkednek be az egységesítési javaslatokba. Az iszapkezelés technológiáját egyes esetekben az iszap mezőgazdasági területen való elhelyezése egyszerűbbé teheti (folyékony iszap injektálás a talajba). Az erre vonatkozó hazai kísérletek a Fővárosi Csatornázási Műveknél megindultak. Kezdeményezés történt a megfelelő mezőgazdasági géptípus hazai üzemi kialakítására is. A szennyvíziszap vízteleníthetősége lényegesen nagyobb bizonytalansággal becsülhető meg előre, mint a biológiai szennyvíztisztítás elvárható hatásfoka. Néhány fontosabb befolyásoló tényező: — szennyvíztisztítás technológia (csepegtetőtestes, vagy eleveniszapos eljárás), — a biológiai terhelés mértéke, — az iszapterhelés mértéke, —- nyers iszap és fölös eleveniszap aránya, — az iszap stabilitása, — ipari eredetű lebegőanyagok (szervetlen) jelenléte, — a kondicionálás módja, —- a levegőztető térre vetített fajlagos beépített teljesítmény és a levegőztetési idő. A különböző ismert cégek és vállalatok által műszaki-kereskedelmi információs anyagokban közreadott iszapvíztelenítési eredményeket iszapfajtánként az 1. táblázat foglalja össze. A látszólag igen szórt eredményekből körvonalazódik egy bizonyos sorolási lehetőség, amely az iszapvíztelenítő gép fajtája, és az iszapfajta alapján végezhető. A táblázat arra is alkalmas, hogy a gépi iszapvíztelenítés hatékonyságának iszapfajtánkénti felső határát kihangsúlyozza. A hazai műszaki szemlélet fejlesztésében igen hasznos tevékenységet végeztek azok a bemutatók, amelyeken az ismert külföldi cégek gyártmányaink teljesítményét üzemi körülmények mellett, különböző szennyvíztisztító telepeken ismertették meg az érdekeltekkel. (KLEIN, ANDRÍTZ, HUMBOLD, KRÜGER, PASSAVANT. ALFALAVAL. FLOTTWEG, ROEDIGER cégek.). A hazai iszapkezelés alapgépeit és berendezéseit a — Vízgépészeti Vállalat Tatabányai Szénbányák Ásványelőkészítési és Vízkezelési Fővállalkozás — a Budapesti Vegyipari Gépgyár állítják elő, mely vállalatok a gyártás mellett egyre inkább fővállalkozás jelleggel vesznek részt a megvalósításokban. A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását és annak egységesítését nagyban előreviszi az a tevékenység, amelyen belül a Fővárosi Csatornázási Művek koordinálásával a VITUKI, az OKI, a Kertészeti Egyetem, az Agráregyetem szakemberei végzik üzemi méretű kísérleteiket és vizsgálataikat a fővárosi szennyvíziszap elhelyezéssel kapcsolatban. Ezek az eredmények számos esetben lesznek hasznosíthatók kísérleti munkák befejezése után. YHH(|)HKaUUH B oSjiaCTM OÖpaŐOTKH OCaAKOB OT 0MHCTKH OTOMHblX BOA JJ-p tOxac, 9.—d-p Maao, H. d-p lIlmexAUK, ft. CraTbH noAiepKHBaeT noereneHHoe BoapacTanne anaHeHJlJl OÖpaÖOTKH OCaAKOB OT CTOHHblX BOA. ABTOpbl BbICl<a3bIBaK)TCÍl 3a BbipaÖOTKy CAHHHX UOAXOAOB K BOnpocaM o6paCoTKH OCaAKOB. ßeTaJibHo ocBemaioTcji paGoTbi, BbinoJiHjieMbie B paMKax nporpaMMbi «Pa3BHTHe TexnoJioriiH rio oGpaGoTKe OCaAKOB», i<0T0pa>i GbiJia upiin>rra TBBX BHP c yieTOM peKOMCHAaumi no owncTKe OCAAKOB, o6pa3yK>mnxcfl B MexammecKiix n GnojiornMecKnx cTyrieHíix CTAMUIH OMHCTKH KOMMynajibHbix CTOIHblX BOA.
