Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Dr. Homonnay András: A szennyvíziszap elhelyezésének jogi problémái
Dr. Homonnay Ä.: Szennyvíziszap elhelyezés Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 475 3.4. élőszervezetekre gyakorolt hatása 4. Hogyan szállítható 4.1. csővezetéken 4.2. vasúton tartályban vagv ömlesztve 4.3. közúton tartályban vagv ömlesztve 4.4. Egyéb 5. Az elhelyezés lehetséges módozata 5.1. megsemmisítés (égetéssel vagv kémiai úton) 5.2. méregtemetőkben való elhelyezés 5.3. depóniás elhelyezés 5.4. mezőgazdasági hasznosítás 5.5. hulladékhasznosítás 5.6. egyéb 6. Az elhelyezésre szolgáló létesítmény 6.1. kapacitása 6.2. szállítási távolság (pl. szennyvíztisztítótól az égetőig) 6.3. mezőgazdasági hasznosításra rendelkezésre álló földterület és távolsága 6.4. depóniák kialakítására rendelkezésre álló terület és táv. 6.5. méregtemetők távolsága és kapacitása 6.6. feldolgozó üzemek (pl. fém iszapokra) 7. Szervezet és felelősségi viszonyok: Ki végzi: 7.1. az iszap gyűjtését 7.2. az iszap ideiglenes tárolását 7.3. az iszap szállítását 7.4. az iszap megsemmisítését ill. elhelyezését 7.5. az iszap előállítója 7.6. az iszap szállítója 7.7. az iszap elhelyezője ill. megsemmisítője 8. Pénzügyi források: Ki viseli a költségeket: 8.1. szállítás előtti előkezelésért 8.2. szállításnál 8.3. megsemmisítésnél ill. elhelyezésnél 9. Hatósági eljárás 9.1. Ki jelöli ki a 9.11. méregtemetőket 9.12. depóniákra alkalmas területeket 9.13. mezőgazdasági elhelyezésre alkalmas területeket 9.14. a megsemmisítés profilgazdáit 9.15. a feldolgozó üzemeket 9.16. a szállító vállalatokat 9.2. Az elhelyezés ill. megsemmisítés egyes módozatainak kijelölése esetén milyen szakhatósági hozzájárulások szükségesek (pl. közegészségügyi, vízügyi, mezőgazdasági, stb. hatóság) Az előbbi felsorolásban szereplő információk rendelkezésre állása esetén tehát a szabályozás teljeskörűen elvégezhető. A szükséges információk tömege azonban olvan nagy, hogy jelenleg az igénynek csak egy része tölthető meg pontos ismeretekkel, ez pedig meghatározza az elvégezhető szabályozás szintjét. 3. A szennyvíztisztító telepeken keletkező iszap elhelyezésének szabályozására vonatkozó javaslat Az előző fejezetben leírtakból következik, hogy teljes körű szabályozásnak jelenleg nincsenek meg a feltételei. Számos üzemszervezési, pénzügyi és gazdaság-statisztikai előkérdés tisztázása szükséges ahhoz, hogy a keletkezéstől — az ártalommentes elhelyezésig a műszaki, pénzügyi igazgatási szabályozók egységes szerkezetbe foglalt jogi szabályait lehessen létrehozni. Ezért a jogi szabályozásra irányuló javaslatnak —• a kutatás jelenlegi helyzetében — bizonyos elvi jelentőségű keretek meghatározására és a jogi fejlesztés ütemtervére kell szorítkoznia. Nincs ugyanis értelme olyan részletszabályozásnak, mely a reális feltételek hiányában, vagy a fejlődés irányának megváltozása folytán hatályosulása előtt elavul. Ezt támasztja alá a kodifikációs munka során érvényes egyik feltétel a jogi stabilitás. Ez a követelmény biztosítja ugyanis azt, hogy a jogszabályok gyakorlati végrehajtása során a jogszabállyal érintett kötelezettek számára elegendő idő álljon rendelkezésre, a tőlük megkívánt magatartás tanúsításához szükséges ismeretek és eszközök megszerzésére, hogy ezek birtokában viszonylag hosszabb időn keresztül változatlan feltételek mellett működjenek. Vegyünk egy egyszerű elvi példát. Ha a jogi szabályozásban olyan előírást teszünk, hogy bizonyos összetételű és tulajdonságú iszapot „kizárólag mezőgazdasági hasznosítás útján szabad elhelyezni" és egyúttal nem gondoskodunk az iszap tulajdonságainak és összetételének megbízható minősítéséről, valamint a fogadó gazdaság kijelöléséről és a megfelelő technika létrehozásáról, ez a szabály a gyakorlatban kivételesen — ott ahol az összes feltételek fennállanak — fog érvényesülni, és a szabályozás gyakorlati alkalmazására nem a „kivételes eltérés", hanem a szabályszerű magatartás „kivételessége" lesz a jellemző. Mindezek miatt az iszap elhelyezésének komplex témakörében létrehozandó szabályozás első lépcsőjében olyan átfogó, országos jelentőségű kérdésekben kell rendelkezni, melyek a későbbi részletszabályozás feltételeit teremtik meg. A szabályozási tevékenység első lépcsőjében kéli meghatározni a szennyvíziszap elhelyezésével kapcsolatos — főbb fogalmakat — az elhelyezés szempontjából számbajöhető területeket kijelölő hatásköröket (szerveket) — a szennyvíziszap kezelését, szállítását, utókezelését és elhelyezését végző szervek feladatköri elhatárolását — a finanszírozás módját — a szennyvíziszap elhelyezésének helykijelölési és engedélyezési eljárásaiba bevonandó szakhatóságokat — felhatalmazásokat a jogszabály végrehajtására, műszaki előírásokra, irányelvek és az államigazgatási eljárásokra vonatkozó alacsonyabbrendű jogszabályok meghozatalára. A jogi szabályozás második lépcsőjében — a feltételek megteremtésének ütemében — kell gondoskodni az iszapelhelyezésre vonatkozó anyagi jogi szabályok végrehajtásáról, a szükséges szervek alapításáról, vagy meglévő intézmények profiljának bővítéséről, az elhelyezést végző szervek államigazgatási, polgári, jogi és büntetőjogi felelősségéről, a szankcionatív rendelkezésekről, az
