Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Dr. Horányi Róbert–Kövesi Gyula–Réczey István–Szöllősi Lajos: Iszapkezelő gépi berendezések
t Dr. Horányi R. és társai: Iszapkezelő gépi berendezések Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 455 9. ábra. Az OV csigás centrifugák elvi felépítése Puc. 9. IlpumiunuaAbuaH cxeMa uineKoeoü neiimputfiyeu muna OB Abb. 9. Prinzipieller Anfbauder Zentrifugen mit OV Schnecken 6.2 A finom szuszpenzió derítésére alkalmas csigás centrifuga-család a következő jellemzők teljesítését igényli: — A fordulatszámot, ill. a jelzőszámot viszonylag magas értékek között kell biztosítani. — A dobhossz és a dobátmérő viszonya a L/ 2R = 3 értéket érje el (karcsúság). — A csiga relatív fordulatszámai a dobfordulatszám 0,3—1% értékei között kell biztosítani és lehetőség szerint változtathatóra kell tervezni, az iszapnedvesség, valamint a fugátkoncentráció célul tűzött értékeinek elérésére. — A szerkezeti anyag korrózió-álló legyen. — A csiga mint iszapkihordó elem jelentős koptató hatásnak van kitéve, ezért kopásálló anyaggal legyen bevonva, lehetőleg wolframkarbiddal. — A felhasználó iparok közül a vegyipari, élelmiszeripari szennyvíztisztítás követelményeit az alaptípusokból speciális típusok leképzésével kell biztosítani. Az alaptípussort először ellenáramú konstrukcióval kell kialakítani, majd a tapasztalat birtokában kell az egyenáramú dobot megvalósítani. 6.3 A fenti igényeknek megfelelően került kidolgozásra az OV centrifuga család, amelynek elvi felépítése, az iszapleválasztás és kihordás mechanizmusa a következő: Az elvi felépítést és a mechanikai működtetést a 9. ábrán tanulmányozhatjuk. A szerkezet fő egységét a dob képezi (1). A dob belső részében csapágyazva van egy csőtengely, melyen csigalevél van (2). A csiga (2) a dobhoz képest 0,3—1,0% közötti relatív fordulatszám különbséggel biztosítja a leválasztott iszap transzportját. A csiga (2) és dob (1) közötti relatív fordulatszám különbséget egy differenciál hajtómű (3) biztosítja. A differenciál hajtóműnek van egy belső áttétele (Aj) és két külső (A 2, A 3) áttétele, amelyek közül az A 3 módosítható a relatív fordulatszám szükséges változtatására. A dob forgását a meghajtómotor (4) biztosítja. A szuszpenzió bevezetése a (5) csőtengelyen, valamint a (6) terelő kereszten át biztosítható. 6.4 Az elvi működés a következők szerint szemlélhető: A szuszpenzió Q n térfogatárammal és C 0 koncentrációval lép be az (5) csőtengelyen át a (6) terelő keresztbe, ahonnan (r,) sugáron lé]» ki és jut el az (r 0) sugárra. A szuszpenzió mozgása a COR TÖLTS erő hatására (a csigafordulat irányához képest lemaradó (lásd: N nézetet). Az r 0 sugárra, azaz a csigajáratba érkező szuszpenzió belépés a csigás centrifuga (R—r 0) sugarak közötti ülepítő térbe. Ettől a pillanattól kezdve elkezdődik a derítő-csigás centrifuga derítési és iszapvíztelenítési folyamata. A kénvszerhatások eredményeként a kiömlő nyílás felé (7) csökkenő belső palástnyomás jön létre. A nvílás-különbség hatására a szuszpenzió folyadék fázisa a csigaj áratok ban haladva áramlik a kilépő nyílás (7) felé, közben a szilárd fázis jelentős részétől csökkenve 0/ térfogatárammal, Cf koncentrációval lép ki a folyamatból. A szilárd-fázis leválasztása tehát a szusz-