Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

10. szám - Oláh József–dr. Stéhlik József–Urbányi György: Az iszapvíztelenítés hazai eredményei

444 Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. Oláh J.—Dr. Stéhlik J.—Urbányi Gy.: Az iszapvíztelenítés — A két gép teljesen egyenértékű: az előállított iszaplepény, szűrlet minőség, vegyszer-felhasználás azonos. — A különböző iszapoknál elért víztelenítési eredmények nagyon jól egyeznek az irodalmi adatokkal, sőt a nyers fölös-eleven iszap és a nvers primer-iszap esetében az iszaplepény szárazanyagtartalma 3—4 illetve 4—6%-kal nagyobb volt, mint az átlagos irodalmi érték. — Mindkét gép vegyszer-felhasználása kedvező minden iszaptípusnál, mivel az minden esetben 0,5% alatt maradt (vegyszer a szűrendő száraz iszapra vonatkoztatva). -— A mosóvizek lebegőanyag tartalmai átlagosan 0,5 g/l alatt maradnak. Az oldott fázis KOI (mg/l) tartalma kb. kétszerese a szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz KOI tartalmának. — Tapasztalat szerint a gépenkénti szűrési kapacitás átlagosan jól szűrődő iszapoknál 3—4,0 m

3/h között változik. Rothasztott iszapnál volt eset, amikor megközelítette az 5 m

3/h-t. A rosszul szűrődő friss fölös eleven-iszapnál viszont csak 1,5—2 m

3/h szűrési kapacitással lehet számolni. 3.3.4. Javaslatok. Az iszapvíztelenítés egyes műveleteinél szerzett tapasztalatok alapján a következőket javasoljuk: Minél szélesebb körben kell alkalmazni a sűrítés szakaszos vagy folyamatos változatát, mert ezen eljárás igen hatásos eszköze a gazdaságos iszapkezelésnek. Különösen jó eredmények érhetők el a keverős sűrítőkkel. Gépi víztelenítés előtt mindenképpen javasolunk sűrítők alkalmazását. Az iszapmosás lehetőségével érdemes szennyvíztisztító telepeinken számolni, mert csökkenthető az iszap térfogata, sűríthetősége és a víztelenítésnél keletkező csurgalékvíz minősége javul. Tovább kell folytatni a megkezdett flotációs kísérleteket, mert az eddigi vizsgálatok (csak váci iszapokkal) alapján még nem lehet végleges véleményt kialakítani. Az eredmények biztatóak és úgy látszik, hogy érdemes a jövőben ez az eljárást az iszapsűrítésnél alkalmazni. Néhány ipari (hús, tej, mosoda) szennyvízzel végzett előkísérletek sikeresek voltak, így a flotálás alkalmazási területe erősen tágíthatónak ígérkezik. A centrifugákkal és a szalagszűrőkkel végzett eddigi kísérletek, üzemi eredmények alapján megnyugtatóan állítható, hogy e két géptípus — kivételektől eltekintve — alkalmas a hazai iszapok víztelenítésének a végrehajtására. Gépparkjuk növelése célszerű és kívánatos. A váci szennyvíziszapokkal szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy szalagszűrőn csak aerob vagy anaerob úton stabilizált fölös iszapok vízteleníthetők egymagukban, jó eredménnyel, nehézség nélkül. Teljes biológiai tisztítást biztosító szennyvíztisztítók (és valószínűleg teljes oxidációs berendezések) friss fölös iszapja egymagában előbbieknél valamivel több polielektrolitot igényel illetve vele némileg kisebb szárazanyagtartalom érhető csak el. Erősen túlterhelt, vagy csak biológiai résztisztítást nyújtó telepek külön nem stabilizált fölös iszapjainál (egymagában), különösen ha ott még számottevő ipari hatás is van, számolni kell azzal, hogy tapadás és szűrővászon eltömődés miatt megfelelő mértékű víztelenítés csak egyéb szűrési segédanyag — például fűrészpor — hozzáadása esetében hajtható végre. További tapasztalatok szerzése céljából folytatni kell és egységes szempontok alapján kell értékelni a kísérleti gépi iszapvíztelenítést illetve ennek eredményeit. Üzemi eredmények gyűjtését javasoljuk központosán megszervezni (pl. FORRÁS E.). A gépi iszapvíztelenítéssel rendelkező telepeket ajánlatos CST mérővel (típus Triton CST 92) és a 7. ábrán bemutatott laboratóriumi szűrővel ellátni, mert ezekkel a berendezésekkel az optimális vegyszerkoncentrációt és az iszaplepény esetleges tapadását lehetne meghatározni. Gépi iszapvíztelenítő berendezések védelme érdekében mindenképpen gondoskodni kell az azokat károsító szilárd, kommunális eredetű anyagok visszatartásáról, aprításáról (csapdák, rácsok, aprítok pl. „macerá torok" stb). Üzemzavarok lehetőségének csökkentése, valamint a folyamatos és rendszeres megelőző karbantartás biztosítása érdekében az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy dugulásokra kevésbé érzékeny nagyobb egységek alkalmazása célszerű, a feldolgozó kapacitást úgy kell meghatározni, hogy a napi feladatot lehetőleg egy-másfél műszak alatt el lehessen végezni, végül tartalékról is feltétlenül gondoskodni kell. IRODALOM [1] Austint, E. P.: The Filter Belt Press-Application and Design. Filtration and Separation July/August. 1978." [2] A. Rensonnet—fí. Peters: Un type d'é paississement par flottation des boues résiduaires d'un traitment par bues activées d'effluents urbains (Városi szennyvizek tisztításánál a maradék iszap flotációs sűrítésének egy fajtája; fordítás). La teclinigue de l'eau. 1977. aug. szept. 368—369. [3] Katz W. J.—Geinopoulos A.—Albrecht A. E.: Thickening of sewage plant sludges by dissolved-Air flotation. Presented At the operations forum, WPCF Meeting Seatle, Washington, október 1963. [4] Tabasaran, O.

: The de-watering of digested sludge using synthetic filtering agents. Water Research Vol. 5. 61—70 (1971). [5] Tenney, M. V

.•—Echelberger, W. D.

—Goffney, J. J.

— Mc. Aloon, T. J.

: Chemical conditioning of biological sludges for vacuum filtration. Journal WPGF, 42. 2. Rl—R20 (1970). 06 oreMecTBeHHbix A0CTH>KeHHflx B o6jiaCTH 06e3B0>KHBaHHfI OCaAXOB Ornx, 11.—d-p UlmexAUK, Ft.

—YpGanu, JJ. Ha 0CH0B3HHH 3aB0flCKHX SKCnepHMCHTOB ynjIOTHCHHH OTMEIAETCH, MTO npHMeHeHHe nepeMewHBannji onpaBAMBaeT ceöfl (6,6—8,6 o6/^ac). KOJIHMCCTBO H36BITOMHORO aKTHBHoro una B reMeHHH 6 MacoB ynjiOTHjieTMi 3THM cnoco6oiw ÄO 24—25% HcxoAnoro oöbeiwa. ri0Tpe6H0CTb B nOJIHSJICKTpOJIHTe npH MaiUHHHOM 06e3B0>KIIBaHHH anaspoÖHO o6pa6()TaHHbix ocaAKOB npoMbiBKoii (B COOTHO1UCHHH 2—5 Mac™ npOMblBOMHOH BOAbi: 1 taCTb HJia) MO>KeT 6biTb CHH»ceHa Ha 18—70%. CoAep>KaHne cyxoro NEMECTBA B jieneniKe nocjre 06E3B0>KHBaHH5i npoMbiTbix OcaAKOB Ha 10—15% Bbiiue, Meiw 6e3 npoMbiBKH. 3KcnepHMeHTbi no npoMbiBKe noKa3anH, HTO STOT cnoco6 noBbiuiaeT ynjioTHHCMOCTb, o6e3BOM<HBaeMOCTb H yjiynujaeT Ka•ICCTBO npOUOKCHHOii BOFLBL,