Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Mucsy Gy.: Települési szennyvíziszapok Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 437 Pa3BHTHe TeXHOJIOrHM OÖpaÖOTKH 0C3AK0B OT KOMMyHaJlbHblX CTOKOB Mynu, JJ. ABTOP xapaKTepiwyeT cTanoBJicnne npoOjieMbi ocaAKOB OT OMHCTKH CTOMHblX BOA H yi<a:)bIBaeT na npHMHHI.1 OTcTaBaiuiH no cpaBiieHHio c BOAOOMHCTKOÍÍ. B uejiíix rjioGajibnoro H eAHHoro peiueHiiyi npoGjieM oOpaßoTKii H paaiHememoi OCBAKOB rocyAapcTBeHHoe BeAOMCTBO BoAHoro Xo3íiiicTBa COBMCCTHO C Tocy «apCTBCHHblM KOMIITCTOM 110 TeXHHMCCKOMy pa3BIITHK) C03ÄaJiH nporpaMMy «Pa3BiiTHe TexnojiorHíi oGpaGoTKH ocaAKOB OT OMHCTKH CTOMHblX BOA»TIporpaMMa pacnHTana na nsmiJieTKy 1975—80. TIpii pa3paCoTi<e nporpaMMbi iiiweeTCH B BHAY AOCTIIMB cjie«yíomne uejiii: — CO3AAMIE nanGojiee coBpeMCHiioii TCXHOJIOITIH NNSI OOE3BO>KHBAHIIJI H OKOHTATEJIBHORO OE3BPEAHORO pa3JVIEMEHHM OCBAKOB, oGpasyioiunxca na CTANUNNX OMHCTKH KOMMyHaJIbllblX CTOHHblX BOA- B paOOTe HCnOJlbsyiOTCíi pc3yjibTaTbi OTeHecTBcmibix n 3apyöe>KHbix HccJieAOBaHHH, npiiMeiijiioToi jiimeH.ann, Hoy-xoy H T.n. — cocTaBJicniie npeAJio>KCHHH Ha HOMeHKJiaTypy MawHHHoro oGopyAOBaiuiíi, TpeGyeiworo K peajiii3auHii yHii(])HUiipoBanHbix TcxHOJiornii no oöpaGoTKe ocaAKOB, — cocTaBacHe npeAJioweHiiii o co3AaHiin np"0H3B0ACTBeHHbix ÖA3 H3iOTaBaHBaHHji HCOGXOAHMOTO oGopyAOBamiji; oGecneMCime HMnopTa, CCJIH STO HCHSGOKHO. B paOoTC npimiiMaioT YNACTHC MiioronicjicHHbie opraHH3auiiH. TIporpaMMa coAep>KHT 14 TeM, KOTOPWE nojiHOCTbK) nepcKpuaaioT npoöJiCMaTHKy oCpaOoTKH H pa3McmeHHfl ocaAKOB. riocTojiHiio nyGjniKyiOTCíi peayjibTaTbi paGoT, BbinycKaHiTCji TCXHHMCCKHC AHpeKTHBbi, npoABiiraeTCíi ynn(]iHKauH5i, co3AaeToi npoMbiuijieHnaa Gasa, 3ai<ynaiOTc>i HcoGxoAHMbie xHMHiecKHe peareHTbi. (Folytatás a 434. oldalról.) 2. A komplex rendszerszemléletben kialakított hulladékszegény technológiák alkalmazása során egyik résztvevő ágazat sem számíthat arra, hogy a területére eső részfolyamat gazdaságos lesz a többi ágazat terhére; a gazdaságosság rendszerint csak a technológiai folyamat egészére, népgazdasági szinten biztosítható. 3. A gazdasági szabályozók ma még nem veszik mindenütt tekintetbe a komplex rendszerszemléletben kialakított hulladékszegény technológiák bevezetésének népgazdasági fontosságát sem a környezetvédelem érdekében, sem a nyersanyagimport csökkentése szempontjából. Célszerű lenne a szabályozó rendszort — a szocialista államok tapasztalatait is figyelembe véve -— úgy módosítani, hogy — az azonos használati értékű, hulladókból nyert nyersanyag előállítása azonos pénzügyi feltételek mellett valósulhasson meg, mint az importált, vagy itthon előállított primer nyersanyagé; — a környezetvédelem területén elért eredmények megfelelő pénzügyi elismerést nyerjenek, legalábbis azzal azonos mértékben, mint amennyibe az okozott szennyeződés más műszaki eszközzel való kiküszöbölése kerülne. 4. A népgazdasági szinten számításba vett hulladókszegény technológiák azt eredményezhetik, hogy a termelés területén — a természetben lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan — az anyagok fokozatosan állandó körforgásba szoríthatók. Ehhez azonsan állandó körforgásba szoríthatók. Ehhez azonban meg kell teremteni a technikai feltételeit annak, hogy a különböző hulladékok elkülönítetten legyenek begyűjthetők, ill. a különböző berendezések, gépek, járművek nagy termelékenységű technológiák közbeiktatásával úgy legyenek szótválaszthatók alkotó anyagaikra, hogy azok a továbbiakban teljes értékű nyersanyagokként legyenek hasznosíthatók. Entwicklung der Beiianillungsteclinologie der Siedlungs-Abwassersclilä in me Mucsy, Gy. Verfasser weist auf Entwicklung der Abwassersehlammprobleme und Gründe ihrer Rückständigkeit im Vergleich zur Reinigung des Abwassers hin. Im Interesse einer umfassenden und einheitlichen Lösung der Unterbi ingungssorgen hat das Staatsamt für VVasserwesen in Zusammenarbeit mit der Landeskommission für Technische Entwicklung, das Programm unter dem Titel „Entwicklung der Bahandlungstechnologie des Abwasserschlammes" ins Leben gerufen; über das zwischen 1975

—19S0 die ungarische Schlaminfrage einer Lösung zugeführt, werden soll. Die Ausarbeitung des Themas zielt nach: — Entwässerimg der an den Siedlungs-Abwasserkläranlagon entstehenden Schlämme und endgültiger schadloser Unterbringung der entwässerten Schlämme, nach Ausgestaltung modernster Technologien und Methoden über Anwendung der in- und ausländischen Forschungsergebnisse, weiters von Lizenezen, know-how usw. — Vorschlägen für mechanische Einrichtungen zur Realisierung der ungarischen einheitlichen Schlammbehandlung. — Vorschlägen zur Schaffung von ungarischen Erzeugungsbasen für Maschinenketten bzw. zur Sicherung des unvermeidlichen Imports. Die Arbeit, an der zahlreiche Institutionen, Wirtschaften teilnehmen, besteht aus vierzehn Subthemen, die die Schlammfrage von der Behandlung bis zur Unterbringung umfassen. Die Nutzung der ForschungsEntwieklungsresultate durch ihre Veröffentlichung, die Erlassung von technischen Richtlinien, der Einbau in die Vereinheitlichungsarbeiten, die Schaffung des industriellen Hintergrunds und die Sicherung der zur Schlammentwässerung notwendigen Chemikalien sind laufend im Gange. 5. Az ipar — elsősorban a bányászat, a kohászat, az energiatermelés és a vegyipar — nagytömegű melléktermékeit ténylegesen jelentkező hatékonyságuk szerint rangsorolva, ágazatközi együttműködéssel célszerű hasznosítani, szem előtt tartva a környezetvédelem követelményeit. A rangsorolás kritériumai az alábbiak lehetnek: a) megvalósíthatóság meglévő berendezésekkel, b) minimális pótlólagos beruházás igénylése, c) import anyag kiváltása a megvalósítás esetén, '/(nagyüzemi és nagytömegű hasznosíthatóság. Ertékelemzési módszerekkel a legnagyobb értékeket eredményező átalakítási, ill. felhasználási megoldásokat célszerű megválasztani a fentiek szem előtt tartásával. fi. A mezőgazdaságban is megértek a feltéteke a komplex rendszerszemléletben kialakított hulladék szegény technológiák bevezetésére. Ezek során — célszerű rfteghatározni a műtrágya ós a növényvédő-szerek gyártásának, szállításának, tárolásának, okszerű felhasználásának összehangolt minőségi és mennyiségi paramétereit, összes feltételeit annak érdekében, hogy egyrészt a népgazdaság táblati célkitűzéseinek megfelelően a mezőgazdasági termelés további egyenletes növekedése biztosítható legyen, másrészt a környezetvédelem szempontjai is megfelelően érvényesüljenek. Ez fokozottabb, hosszútávú együttműködést igényel a tudomány, a termelés, a szolgáltatások és a gazdasági szabályozók között. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező mintegy évi 4 millió tonna hulladék, valamint az efelett jelentkező hígtrágya jelentős része hasznosítható lenne részben az állattenyésztésben takarmányként, részben a talajerő pótlásában. A hasznosítás közgazdasági, biológiai és műszaki feltételeit célszerű lenne a közeljövőben ágazatonként és termékenként megfelelő komplex technológiai eljárásokban kidolgozni. (Folytatás a 459. oldalon.)