Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

10. szám - Mucsy György: A települési szennyvíziszapok kezelési technológiájának fejlesztése

Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 435 Települési szennyvíziszapok kezelési technológiájának fejlesztése MUCSY GYÖRGY* A fejlesztés célja, előzménye Az urbanizáció, a közművesítés és az iparosodás következtében, továbbá a környezetvédelmi szem­pontoknak, különösen az utóbbi időben történt egyre fokozódó hangsúlyozása révén a szennyvíz­tisztítás igen erőteljes fejlődésen ment át az utóbbi néhány évtizedben. A szennyvíztisztítás hatalmas arányú fejlődé­sével nem tartott azonban lépést a szennyvíztisz­títás melléktermékeként keletkező szennyvíziszap kezelése. Ennek oka — ez világviszonylatban is így volt — arra vezethető vissza, hogy kezdetben nem keletkezett nagy tömegű iszap. A kisebb mennyiségekben keletkező iszap kezelése hagyo­mányos módon, kézi erővel megoldható volt, a mezőgazdaság szívesen átvette az esetleg tőzeggel kevert anyagot. Az elszigetelten jelentkező sok kisebb helyi problémát jelentő iszap ügyét jól vagy rosszul az élet szinte magától megoldotta. Gyökeresen megváltozott azonban a helyzet a víz­ellátás és csatornával való ellátottság egyre gyor­sabb ütemű fejlődésével, nagy és egész régiókat kiszolgáló szennyvíztisztító telepek létesítésével, a nagyfokú ipari fejlődéssel. Az egyre nagyobb szennyvíztisztító telepeken a koncentráltan meg­növekedett iszaptermelés mennyiségi kérdéseken túl minőségi változásokat is maga után vont. Vizsgálva az itthoni helyzetet, arra a megálla­pításra jutunk, hogv amíg a hazai telepeken a szennyvíz megtisztítására megfelelő technológiák kerültek megtervezésre és alkalmazásra, addig az iszapkezelés területén dacára az e kérdéssel foglal­kozó szakemberek jó elméleti felkészültségének, igen gyakran a helves, tényleges megvalósítást akadályozó számos körülmény következtében csak esetleg áltakarékos, ideiglenes félmegoldást kellett elfogadni, illetve megtervezni. Az iszapkezelés és elhelyezés kérdése megoldásának egyre sürgetőbbé válását látva az Országos Vízügyi Hivatal 1975-ben életre hívta a „Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése" című kutatási-fejlesztési programot, melynek befejezési időpontja 1980. A program anyagi fedezetét az OVH Műszaki­Fejlesztési Alapja és az OMFB hozzájárulása biztosítja. A téma kidolgozása kapcsán az OVH el kívánja érni, hogy — a települési szennyvíztisztító telepeken kelet­kező iszapok víztelenítésére a víztelenített isza­pok végleges, ártalommentes elhelyezésére a ma ismert legkorszerűbb technológia és mód­szer kerüljön kialakításra hazai és külföldi ku­tatások eredményeinek, továbbá licence, know­how stb. alkalmazásával, * Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI), Budapest, — javaslat készüljön a hazai egységes iszapkeze­lési technológiák megvalósításához szükséges gépészeti berendezésekre, — javaslatok készüljenek a szükséges gépláncok hazai gyártási bázisainak megteremtésére, il­letve az el nem kerülhető import biztosítása érdekében. Az Országos Vízügyi Hivatal Műszaki-Fejlesz­tési Osztálya az ágazati irányítást végző Vízellá­tási és Csatornázási Főosztállyal egyetértésben a rendkívüli mértékben komplex téma ágazati ösz­szefogásával, a kutatási és műszaki-fejlesztési munka koordinálásával és az abban való aktív közreműködéssel a VITUKI-t bízta meg azzal, hogy a munkába való bekapcsolódásra felkérje mindazon társfőhatóságokat, ill. azok intézmé­nyeit, amelyek e kérdésben illetékesek, *vagy ame­lyeket az közelről érint. A feladat nagyságának, bonyolultságának az érzékeltetésére felsoroljuk azon szerveket, intézményeket, vállalatokat, ame­lyek különösen nagy részt vállaltak, illetve vállal­nak a program végrehajtásában: Agrártudományi Egyetem, Debrecen, Gödöllő, Keszthely; BAZ megyei KÖJÁL; Borsod megyei Vízművek; BME Vegyipari Gépek és Mezőgazda­sági Iparok Tanszék; Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat; Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat; ELTE Kémiai Techno­lógiai Tanszék; Fővárosi Csatornázási Művek; Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mg. Tsz; Komárom megyei KÖJÁL; Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság; MEM Növényvédelmi és Agro­kémiai Központ; Mélyépítési Tervező Vállalat; Nehézipari Műszaki Egyetem Ásványelőkészítési Tanszék; Országos Közegészségügyi Intézet; Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság; Országos Víz­ügyi Hivatal; Soproni EFE Erdőtelepítéstani Tanszék; Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat; Vízgazdálkodási Tudományos Kutató­központ; Vízgépészeti Vállalat; Vízügyi Tervező Vállalat; Zöldségtermesztési Kutatóintézet. A munka kezdetén még 1975-ben készítettünk egy „átfogó koncepcionális programot", amely meghatározta a szükséges teendőket, feltüntette azok időrendi sorrendjét, a bevonásra javasolt in­tézményeket, vállalatokat és közelítő pénzügyi adatokat is közölt. A program összeállításakor kikristályosodott az az elv, hogy az nem merev előírás, hanem egy olyan ütemterv, amelyet időn­ként felül kell vizsgálni és a nyert tapasztalatoknak megfelelően módosítani kell. Az első módosítás az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztály, vala­mint a Műszaki Fejlesztési Osztály jóváhagyásával 1976. év végén meg is történt, amikor újabb infor­mációk birtokában kidolgozásra került a „Módo­sított átfogó koncepcionális program", amely a munkára kereken 72 millió Ft-ot irányzott elő.

Next

/
Thumbnails
Contents