Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
8. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről
34 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Vágás 1.: Adatok az 1876—1975-ös időszak JAN FEBR. MARC. APR. MAJ. JUNI. JUU. AUE. SIEPT. OKT. NOV. DEC. 8a ábra A Tisza vízállása Szegednél, 1977 Abb. 8a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1977 Szolnok alatt a Tiszán a Maros hatása érvényesült. A november 7-én bekövetkezett 325 cm-es makói tetőzés a tiszai tetőzési vonal alsó szakaszát ismét magához vonzotta, és a szolnoki tetőzést megelőzően tetőzést hozott létre Csongrádtól lefelé. Szegeden november 10-én 767 cm-es tetőzés volt, ami szintén mutatja, hogy az 1974 évi őszi árvizek sorában bizonyult eddig a legnagyobbnak. 1975 nyarán a Tiszán és annak felső mellékfolyóin kis vizek voltak. A Maros völgyében ezzel ellentétben július elején annyi csapadékvíz gyűlt össze, hogy a tetőző vízállások román területen megközelítették, a határszakaszon és a magyar terület egy részén meghaladták az 1970. évi vízszinteket. így Makón is, ahol 1975. július 10-én 626 cm-es LNV volt. A Tisza árhullámának elmaradása miatt ez Szegeden csupán 693 cm-re emelte fel a vízállást és okozott kb. Tiszaugig felhatolóan visszaduzzasztott állapotot. Ugyanekkor Tiszalökön és Kiskörén a duzzasztóművek üzemben voltak. * 1975 végével lezárult a kerek száz évben lényegében önkényesen megszabott vizsgálati időszakunk. Az 1962-ben kezdődött harmadik árvizes időszak ezzel természetesen még nem crt véget, hiszen 1977 tavaszán újabb tiszai árhullám vonult le. Erről pótlólag még megemlékezünk. 1977 Az esztendőt megelőző télen a hó mennyisége az átlagosnál kevesebb volt. A februári és márciusi esők vize — az olvadékvizekkel egyesülve — három Felső-Tisza-i eredetű árhullámot is útnak indíthatott. A Szamos vízállásai viszonylag alacsonyak maradtak. Vásárosnaményban február 15-én, február 25-én és március 7-én volt 625 cm-es, 662 cm-es és 358 cm-es tetőzés. Az árhullámot a Bodrog február 17-i 576 cm-es, február 28-i 598 cm-es és március 9-i 518 cm-es sárospataki tetőzésének következményei növelték tovább, s Tokajban február 18-án, 28-án és március 8-án 724, 765 és 657 cm-es tetőző vízállások alakultak ki. A három árhullámág Tiszafürednél egyesült. Az egyesülés Tiszabőnél 915 cm-es tetőzést jelentő torlódásra vezetett, és Szolnokon is igen magas, 881 cm-es tetőzés következett be március 6-án (8. h. ábra). Minthogy sem a Körösön, sem a Maroson nem érkeztek le számbavehető árhullámok, az AlsóTiszán fokozatos ellapulás állott be (8. a. ábra). A Maros kisebb árhullámai — március 7-én 252 cm-es, 11-én 236 cm-es makói tetőzés mellett — elegendők voltak a tiszai tetőzési vonal kettészakításához, bár ennek létrejöttéhez feltehetőleg hozzájárult Tiszaugnál az alpári nyárigát megnyitása is. Érdekes, hogy Tiszaugon a két szétvált árhullámág közül a korábbi volt a magasabb; lejjebb, ha kevéssel is, a későbbi (8. b. ábra). A száz évre terjedő tiszai árhullám,sorozat részletes ismertetését ezzel befejeztük. Az árhullámok levonulásának főbb tulajdonságait és ezek értékelését tanulmány-sorozatunk VI., befejező tanulmányában fejtjük ki. IRODALOM [1] Kardos Imre (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. VIZDOK, Budapest, 1975. [2] Vágás István (szerk.): Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970. VIZDOK. Budapest, 1972. [3] Vágás István: A Tisza szegedi árvízi hozamai. Hidrológiai Közlöny, 1973. 8. [4] Vízrajzi Évkönyv-ek (1892—1975) és az azokat megelőző, vízállásokat összefoglaló kiadványok (1876— 1891). 8b ábra. Tetőzési vonal, 1977. február—március Abb. 8b Kulminationslinie Februai— März 1977
