Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Dr. Varga István–Hidvégi János: A vízszintszabályozás stabilitásvizsgálata nyíltfelszínű csatornákban

360 Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. Dr. Varga 1 .-—Hidvégi J. : A vízszintszabályozás Értékük -oo> >K érték között változik, N(B) ahol K <0 negatív valós szám, miközben a szabá­lyozási kör bemenőjel fí amplitúdója 0=s °° ér­tékeket vesz fel. Az 5. ábrából látható, hogy ha a szabályozási kör bemenőjel amplitúdója B, amely először az N x( B) leírófüggvénnyel jellemzett tagra hat, akkor ez az amlitúdó az N 2(B) tagra már csak az Yji(ja>) szabályozó átviteli függvény által módosított B* értékkel hat. Vagyis az összevont leírófüggvény: N(B) = N 1(B) N 2(B*) (3.11) A módosított amplitúdó pedig B*=N 1(B)Y R(jo> k) (3.12) ahol wj az a frekvencia, amelynél a Nyquist-görbe főága metszi a valós tengelyt. A gyakorlati esetekbén természetesen N t(H) és N 2(fí) külön-külön és egyidejűleg is lehet azonosan egyenlő '-gy e l­4. A vízszintszabályozás számítógépes stabilitásvizsgálata Az előző pontban leírt stabilitási vizsgálati módszer kézi számítással végezve nagyon idő­igényes, mivel a teljes Nyquist-görbe felrajzolásá­hoz a rögzített összefüggéseketa Osws oo frekven­ciaértékekre kell számítani. Az egyszerű és általá­nos felhasználás érdekében számítógépes progra­mot készítettünk az EMG 666 típusú programoz­ható számítógépre. (A programot szándékosan ké­szítettük egy kisteljesítményű, kalkulátorszintű kisgépre, hogy a felállított modell viszonylag egyszerű használatát bemutathassuk. A kidolgozott eljárás alapfeltételei a következők: — a csatornaszakasz átmeneti áramlási állapo­tait a munkaponti linearizálás módszerével veszi figyelembe; — a csatornaszakaszok szabályozóval ellentétes határszelvényeiben teljes reflexiót tételez fel; — elhanyagolja a szabályozott vízszint által a szabályozó vízhozamára gyakorolt közvetlen ha­tást; — a csatorna vízszintszabályozása közvetlen módon valósul meg; — ä vízszintszabályozó nemkívánatos nem­linearitását és a vízszállító kapacitás korlátosságát veszi figyelembe a leírófüggvény módszerrel. A számítás bemenő adatai a következők: — a szabályozott csatornaszakasz adatai: l — a csatornaszakasz hossza [m] fi 0 — átlagos vízmélység [m] b u — átlagos víztükörszélesség [m] /„ — átlagos nedvesített keresztmetszeti terü­let [m 2] k 0 — átlagos nedvesített kerület [m] . v 0 — átlagos középsebesség [m/s] m — rézsűhajlás az üzemi tartományban [1] i 0 átlagos vízszintesés 11 ] Ha a kapcsolódó csatornaszakasz (víztér) hatását is figyelembe kívánjuk venni, az előző adatokkal kell jellemezni, — a csatorna üzemeltetésének rendszere, amely lehet alvízszint-, vagy felvízszint-szabályozású, — a lineáris szabályozó adatai: A —szabályozó jellege — (PTH) vagy (Hl) A R - arányossági tényező [m 3/s/m] T tárolós elem időállandója [sec] Ti — integrálási időállandó [sec] Tu — a holtidőt jellemző időállandó [sec] A k - — a kapcsolódó szakasz vízszintváltozásának hatását tükröző arányossági tényező [m 3/s/m] — A szabályozó nemlineáris jellemzői: 1m».x a szabályozó maximális kapacitása [m 3/s] e az érzéketlenségi sáv fele [m] Ii a </ ma x eléréséhez szükséges vízszintválto­zás [m] A számítás kimenőadatai aszabályozott csatorna­szakasz, a vízszintszabályozó és a kapcsolódó csatornaszakasz által alkotott szabályozási rend­szer frekvencia-jelleggörbéjének S(w); £(io) koordi­nátái a komplex síkban, valamint a pontokhoz tar­tozó fázisszög a Oswsoo frekvenciatartomány­ban. Annak érdekében, hogy a stabilitás a frek­venciagörbe felrajzolása nélkül is eldönthető le­gyen, a számítás egyik kimenőadata a frekvencia­görbe főágának és a negatív valós tengely metszés­pontjának koordinátája és az ehhez tartozó frek­vencia. A stabilitásvizsgálatnál azért elegendő a frekvencia­görbe főágát vizsgálni, mivel a (3.7) és (3.8) frekvencia­függvényeknek nincsenek ún. jobb oldali pólusai. Ennek megfelelően esetünkben az egyszerű Nyquist kritérium a mértékadó [3], A kidolgozott modell és számítógépes program alkalmazását egy 10 m 3/s névleges vízszállítású, 1000 m hosszú csatornaszakasz különböző víz­szintszabályozási eseteinek stabilitásvizsgálatán mutatjuk be. (I. 6. ábra) 1. eset : alvízszintszabályozás (PTH) szabályozó­val 2. eset: alvízszintszabályozás (Hl) szabályozóval 3. eset: felvízszintszabályozás (PTH) szabályozó­val 4. eset: felvízszintszabályozás (Hl) szabályozó­val. A szabályozott csatornaszakasz 6. ábra szerinti adataiból számítható bemenőadatok a következők: l— 1000 m; h 0= 1,838 (1,888) m; & 0= 11,85 (12,05) m; /„= 15,03 (15,62) m 3; Ic 0 = 12,72 (12,94) m; v 0= 0,459 (0,46) m/s; m = 2,0; i o = 0,00005 A zárójel nélküli értékek felső, a zárójelesek alsó ve­zérlésre vonatkoznak. A vízszintszabályozó az 1. és 3. esetben legyen például egy úszókapcsolókról automatikusan mű­ködtetett, 3 gépes átemelő szivattyútelep, amely­nek vízszállító kapacitása 10—15 m 3/s között változhat az emelési magasság függvényében.

Next

/
Thumbnails
Contents