Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Issekutz Oy. : A csőhálózat-építés Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. 353 Entlüfter usw.) stehen in genügender Menge nicht zur Verfügung, die ungarische Produktion bleibt weit weg von den Ansprüchen. Das Bindungssystem der Rohre ist modern, seine Lebensdauer und sein Preisniveau ist entsprechend. Ungelöst ist aber die regelmässige und entsprechende Informierung der Verbraucher. Die behördliche Regulierung umfasst die Frage nicht in entsprechendem Masse. Im Interesse der zu erwartenden Rohrbauarbeiten ist es unbedingt notwendig, die Mängel zu beheben. Osztrák előadóülés Sopronban A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezetének felkérésére az osztrák Geologische Bundesanstalt szakemberei 1979. január 23-án Sopronban előadóülés keretében ismertették Burgenland határmenti területein végzett hidrogeológiai és geológiai kutatásaik legújabb eredményeit. Az előadóülésen elhangzottakról az alábbiakban számolhatok be: 1. előadás: Az Eisenstadt-i medence és a Fertő-tó környékének hidrogeológiai viszonyai. Előadta dr. Franz Boroviczény tudományos osztályvezető A magyar származású előadó a témát az 1969 — 74. között folytatott kutatásaik alapján ismertette, amelyről 1975-ben publikáció is jelent meg T. E. Gattinger tollából.* E kutatásokat a Geologische Bundesanstalt a Nemzetközi Hidrológiai Dekád osztrák programja keretében végezte el. Célja az volt, hogy kiegészítsék a Fertő-tó vízgyűjtőterületéről eddig szerzett ismereteket egy új hidrogeológiai térképezés ós infravörös légifelvételek kiértékelése révén. E módszerek segítségével lehetővé vált a Fertő-tó vízgyűjtője Ny-i részéről áramló talajvizek kilépési helyeinek a meghatározása a tó Ny-i partszegélye mentén és a meder tengelyvonalában. A vizsgálatok kimutatták, hogy a parndorfi tábla negyedkori lerakódásain kívül a felső miocén nagyvastagságú klasszikus üledékei is jelentős vízvezető rétegek, amelyekben nagy mennyiségi talajvíz áramlik a Fertőtó medencéje alá és tör fel fenékforrások alakjában a törésvonalak mentén. Osztrák vélemények szerint a tavat ÉK-ről szegélyező parndorfi tábla felső-pannóniai kiemelt tömege zárógátkónt akadályozza meg a Duna teraszrétegeiben tárolódó víznek a Fertőrtóba jutását. Ugyancsak osztrák megállapítás ( W. Fuchs), hogy a ruszti dombvonulat, valamint a Fertő-tavat körülvevő negyedkori teraszkavicsok anyaga nem az egykori Duna lerakódása, hanem D-ről, illetve DK-ről szállított folyóvízi üledékek. 2. előadás: Vízháztartási vizsgálatok Dél-Burgenland határmenti területein ( Pinka völgye). Előadta Dr. Walter Kollmann tudományos munkatárs * T. K. Qattiriger: Das hyrirogeologische Einzugsgebiet des Neusiedlersees. — Verh. Qeol. B. A., 1975. lieft. 4. pp. 331—341! Az ismertetés a Geologische Bundesanstalt Hidrogeológiai és Mórnökföldtani Osztályának 1978 októberében elkezdett burgenlandi vízkutatásaik határközeli részének, a Pinka-völgyi kutatás eddig elért eredményeiről szólt. A kutatás célja vízháztartási egyenlegek meghatározása volt több, alkalmasan kiválasztott völgykeresztmetszetek mentén. Az ehhez szükséges mérési helyeket olyan völgyszűkületekben jelölték KÍ, ahol a vízrekesztő aljzat felemelkedik s a völgyoldalak mentén a felszínre is lép, illetve oldalgátként szerepel. Ilyen ideális helyek általában csak a hegységperemekhez közeli előterekben találhatók, mint amilyen például a Pinka völgyének a Vashegyi D-i szegélye közelében húzódó szakasza. A vízháztartási egyenleget a helyi csapadék, a párolgás, valamint a patakmeder oldalas hozzáfolyási, elszivárgási és átfolyási viszonyainak az elemzéséből állították fel, bíztatóan jó megközelítéseket kapva az elméleti számítások és a gyakorlati mérések egybevetéséből. 3. előadás: A Központi Alpok K-i elvégződéseinek a földtani felépítése és lemeztektonikai értelmezésük Előadta: Dr. Alfred Fahr tudományos főmunkatárs Dr. Alfred Pahr a Központi Alpok K-i részének a reambulációs földtani térképezésével évek óta foglalkozik. Ebben az előadásában munkásságának legújabb eredményeire tért ki. Tárgyalt területei a Borostyánkő, a Kőszeg — Rohonci-hegység, a Vashegy ós érintőlegesen a Rozália-hegység és a Lajta-hegység voltak. A Maltern-i fúrás alapján kétségtelenné vált az elmúlt években, hogy e területek földtani képződmónysorozatai közül legalsóbb helyzetűek a rohonci palák, erre a Wechsel sorozat elemei települnek, majd legfelül a durvagneisz sorozat helyezkedik el. A. Pahr, földtani felvételei során számos tektonikai ablakot mutatott ki a Borostyánkő környékén s szintjelző kőzetek segítségével pontos rétegtani helyzet rögzítése vált lehetővé számára. Előadásában külön fejezetet szentelt a Központi Alpok K-i elvégződéseinek lemeztektonikai értelmezésére, felhasználva hozzá a magyar földtani szekemberek (Szádeczky K. Elemér és Wein György) idevágó legújabb eredményeit. Az elhangzott előadások értékes ós hasznos adatokat szolgáltattak az előadáson részt vevő magyar hidrológus és geológus szakemberek számára. Boldizsár István