Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Dr. Öllős Géza: A derítés folyamatairól

376 Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. Dr. Ollós O. : A derítés folyamatairól [2] Bozzay József né: Vízkezelési tapasztalatok a mikroszennyező anyagok eltávolítása vonatkozásában. MHT Soproni Szemináriuma. 1974. 4. kötet. [3] Bulkai Lajos: Felszíni vizek derítését kedvezőtlenül befolyásoló tényezők kiküszöbölése, illetve ellensúlyozása. Műszaki doktori értekezés. Budapest. 1973. [4] Gamp T. R.—

Stein P. C.: Velocity Grandients and Internal Work in Fluid Motion. Jour. Boston Soc. Engrs. 3 : 219 : 4. (oct. 1943). [5] Eckenfelder W. W.—Ford D. L.: Water Pollution Control. Experimental Procedures for Process Design. Austin

—New York. 1970. [6] Fair, Gordon Maskew

—

Geyer John Charles

—Okun, Daniel Alexander: Water and Wastewater Engineering, Vol. 2. Water Purification and Wastewater Treatment and Disposal. John Wiley, New York, (1968). [7] Fiessinger F.: Coagulation and Flocculation. Part I.: Coagulation. IVVSA Congress. Tokyo. 1978. Special Subject 3. [8] Hahn, Hermann H.

—Stumm^W.

: Coagulation by Al(IIl). The Role of Adsorption of Hydrolized Aluminium in the Kinetics of Coagulation. Am. Ghem. Soc. Gonf. Chicago, 111. (Feb. 1968). [9] Harris H. S.

—

Kaufmann IF. J.

: Orthokinetic Flocculation of Polidispersed Systems. Berkeley, California, Ser. Report No. 66—2. July 1966. [10] Ivancsics János: A gyorsszűrés elméleti és tervezési kérdései. MHT Kaposvári Szemináriuma. 1973. 1. kötet. [11 ] Krui/t H. R.: Colloid Science, Volume I, Irreversible Systems, pp. V—VI. Elsevier, Amsterdam, 1952. [12] Licskó I.: Micro Processes in Coagulation. Water Research, Vol. 10. 1976. [13] Licskó I.: Lebegő és speciális oldott szennyeződések eltávolítása koagulációs úton és kémiai kicsapatással. VIZDOK. 78. 1976. [14] Licskó I.: A pH, a kontakt-idő és speciális szerves szennyezések hatása a koagulációra. V1TÜK1 Közlemények. 11. 1979. [15] Mackrle S.: Mechanism of Coagulation in Water Treatment. J. of Sanitary Engineering Division. SA 3. 1962. 3117. pp. 1—13. [16] Matijevic E.

—Mathai K. G.

—Ottewill R. H.—

Kerker M.

: Detection on Ion Hydrolysis by Coagulation (III. Aluminium). Physical Chemistry. 65. 826. 1961. [17] Miller L. B.

: A study of the Effects of Anions upon the Properties of Alum Floe. Public Health Rep., 40, 351—367. 1954. [18] öllős G.: Vízellátás—Csatornázás I—

II. 1972— 1975. Budapest. (Egyetemi jegyzetek). [19] Packham R. F.: Sorfie Studies of the Coagulation of Dispersed Clays with Hydrolyzing Salts. J. Coll. Sei. 20, 81—92. 1965. [20] Pauling L. : The Nature of the Chemical Bond. Cornell Univ. Press. Ithaca. N. Y. 1948. [21] — Process Design Manual for Sludge Treatment and Disposal. EPA 625/1—74—006. Oct. 1974. [22] Priesing C. P.: A Theory of Coagulation Useful for Desing. Industrial and Engineering Chemistry. 1962. No. 8. Vol. 54. p. 38—45. [23] Riddick T. M.: Role of the Zeta Potenciál in Coagulation Involving Hydrous Oxides. Effluent and Water Treatment Journal. Dec. 1964. Number 12. Vol. 4. pp. 563—574. [24] Smoluchowski M.

: Versuch einer Matematischen Theorie der Koagulationskinetik kolloider Lösungen. Z. Phys. Chem. 92 : 129. 1917. [25] Stumm W.

—

Morgan J. J. : Chemical Aspects of Coagulation. JAWWA. 54. 971. 1962. [26] Sullivan J. H.

—Singley J

. E.: Reactions of Metal Ions in Dilute Aqueous Solution: Hydrolysis of Aluminium. JAWWA. 60. 1280. 1968.' [27] Verwey E\ J

. W.

—

Overbeek J. Th. G.

: Theory of the Stability of Lyophobic Colloids. Elsevier Publishing Co., Amsterdam

. 1948. [28] Weber W. J

. Jr.

: Physicochemical Processes For Water Quality Control. New York, 1972. [29] Weiser H. B.

: Colloid Chemistry. Wiley, New York. 1949. [30] Wolfram E.

: Kolloidika I. Tankönyvkiadó. Budapest, 1976. [31] Wolfram E.

: Kolloidika II./l. 1978, II/2. 1977. Tankönyvkiadó. Budapest. 0 npoueccax ocBeTJiemoi A-p ÉA/ieui, r., Up., mexH. Hayn B OÖJiaCTH 01HCTKH CTOIHblX H nOflrOTOBKH nHTT>eBb!X BOH HAßJIIOAAETCH nocTeneHHoe B03PACTAHNE pojin OCBCTjieHHH. TeM BpcMeHGM npeACTaBJieHHH 06 STOM nponecce ycuowHflioTCfl. riosTOMy BpeMii or BpeMeHH ue

^ecooßpa3H0 paCCMOTpeTb COCTOHHHe BOripOCOB OCBCTJICHHH H OŐOÖIUHTb nepHOÄbl pa3BHTHH. B BOAHOH IIACTH aBTop paccMaipbiBaeT HCTOJiKOBamie TcpMHHa ,,cucmeMa cycneHdupoeannbix e3eeceu", 3aieM nepexoAHT K ycAoeuHM cmaöuAbHocmu KOAAOUÖOS H K (|)3KTopaM CTaőHjibHOCTH (puc. 1.). üajiee peqb H/jeT o hhajieKTpimecKOM cjioe, o 3eTa-noTennnajie, (puc. 2.), 06 ocuoBHbix cjiyianx sHepiHH B03fleiicTBHn (pp. 5—7.). B PA3FLEJIE /Jecma6uAU3atiua KOAAOudoe AERAJIBHO pacCMaTpHBaioTCH CJieflyioinne Bonpocw: nopor SHepnm, npoueccbi «ECTA6NJIH3AUHN — C>KATHE ANTJ)(J)Y3HORO CJIOH, 0őpa30BaHHe ocaanoB, aacopőuHH H MOCTOBWC CBH3H Me>Kfly MacTuqaMH. riocjie 3Toro CJieayioT Bonpocw TpaHcnopTa KOJIJIOHÄHblX WaCTHLl, MexaHH3MbI, H3BCCTHbIC ffO CHX nop H3 JIHTepaTypbi: TennoBoe ÄBHHceHHe, TeieHHe >KHAKOCTH, oca>KÄeHHe XJlOnbeB C pa3JlHHHbIMH CKOpOCTHMH; ypaBHeHHH UlMOJiyxoBCKOro (13) H (14); HHTepnpeTauiifl (JtyHKUHOHajibHbix CBH3eK XappHca h KayijmaHa, no3Bon5iioiunx 3aKJiK)4HbT oőoSmaiomHe BbiBOAbi (maŐA. 1.). flocjie 3Toro npiiBoaaTCH HeKOTopbie ypaBHeHHH npoeKTHpoBaHHH (30)—(34). B 3AKJIIOIEHHH ABTOP YKA3BIBAET HA BAHCHOCTB oriTHMH3HPOB3HHH B ŐyHymeM BCefi CHCTeMbI H ee nOflCHCTeM. C^HTaeTCH AJ1H 3T0H LieJIH HeOŐXOflHMbIM BbinOJIHHTb no n0Jiynp0H3B0ÄCTBeHHbie H np0H3B0ÄCTBennbie aKcnepnMeHTbi. Tanoe wejianne xopouio noaTBepwAaeTCH aaHHBIMH maÖA. 2, rae noKa3biBaeTCH, HTO OCBETJIHTEJIH B pa3H0H CTeneHH 3(}>({)eKTHBHbI B yaajieHHH pa3JlHMHbIX KOMnOHeHTOB. Moaejib CHCTeMbI ocawaeHHH, HMeiouiaH MecTo Ha ceROAHHIIIHHII AEHB NOKA3BIBAETCH HA puc. 13, npoMejtcymotHbie npoqeccbi H mep.MUHOAoeua -BKJNOHAH /JHCKY CCHOHHbie onpeae^eHHH- npeACTaB/ieHbi b maöA. 3. Über die Klärprozesse Dr. öllős, G. Doktor der technischen Wissenschaften Auf dem Gebiet der Wasser- und Abwasserreinigung nimmt die Rolle der Klärung immer zu. Zugleich werden aber die aus den Klärverfahren verschafften Vorstellungen, d.h. ihre bewusste Gestaltung immer verwickelter. Deshalb ist es notwendig zeitweise den Klärungsprozess und seine Entwicklung zu durchblicken. in der Einleitung der Abhandlung wird die Deutung des suspendierten Schwebstoff systems besprochen. Diesem folgend befasst sich die Abhandlung mit den Stabilitätsbedingungen der Kolloide, mit den die Stabilität beeinflussenden Faktoren (Abb. l.J, mit der elektrischen Doppelschicht, Deutung des Zeta-Potential ( Abb. 2) und mit den Grundfällen der aufeinander wirkenden Energia (Abb. 5—7). Im Kapitel über Destabilisierung der Kolloide folgt die eingehende Besprechung der Deutung der Energiestufe, und die eingehende Besprechung der Destabilisierungsprozesse (Zusammenpressung der diffusen Schichte, Einbai in den chemischen Niederschlag, die Briickenbindung zwischen der Adsorption und der Partikel). Weiters folgt des die Deutung Transports der kolloiden Partikel und der heute bekannten Mechanismen (Wärmebewegung, Fliissigkeitsbewcgung, sich mit ver-