Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
8. szám - Könyvismertetés
Gjunsburgs, B. —Dr. Kozák M. : Az áramlás Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. 335 Az 1. ábra a kimosás viszonylagos mélységét tünteti fel az áramlás összeszűkülésének mértéke függvényében. Az áramlás összeszűkülési mértékének növekedésével a kimosás viszonylagos mélysége fokozódik. A 2(x—1) viszonylagos kimosást, a talaj viszonylagos szemnagyságának függvébényében a 2. ábra szemlélteti. A talaj djh v viszonylagos szemnagyságának növekedésével a kimosás 2(x—1) tölcsérének viszonylagos mélysége növekszik. Az áramlás paramétereinek hatását, az áramlás általánosabb feltétek közötti jellemzését, a hosszirányú esésére vonatkoztatott Fronde-féle számot és jiks dinamikai paraméterét a 3. és 4. ábra szemlélteti. A 2(x—1) viszonylagos mélység és a tzxő függvény görbéjénak az abszcissza tengelyhez viszonyítva emelkedése van, és a kimosás viszonylagos mélysége és az Frfiö függvény görbéjének az abszcissza tengely felé elforduló domborúsága van. Az (1) összefüggés alapján kiszámított kimosás időbeni folyamatát a kezdeti időszakban a kimosási mélység intenzív növekedése és annak végére a kimosás intenzitásának fokozatos csökkenése jellemzi. Minél hosszabb az árvíz időtartama, annál nagyobb a kimosás tölcsérének a mélysége. A gát típusa befolyásolja a kimosást. Azonos feltételek mellett a tölcsér mélysége az ellipszis alakú gátaknál kisebb, mint az egyenesvonalú gátaknál. Összefoglalás Ez a tanulmány egy korábbi levezetés útján a helyi kimosások számítására kapott olyan összefüggéseket elemez, amely folyók hidaknál beszűkített árterénél előálló kimosások paramétereit számítja az árhullám levonulása során. A dolgozat összefoglalja azokat a legfontosabb paramétereket, amelyek alapvetően meghatározzák a helyi kimosások méreteit (10. képlet). IRODALOM / [1 ] Gjunszburgs, B. A.—Scsukina, G. Sz.: Raszcsot mentnovo razmiva u sztrujeneprabljajuscsich damb. Transzportnoe sztroityelsztvo, No. 3. Moszkva, 1977. Flussbett- und hydraulische Parameter der Strömung bei Bauwerken auftretenden Auskolkungen Gjunsburgs, B. —Dr. Kozák, M. Universitätsprofessor In der Abhandlung werden solche für die Berechnung der bei einer früheren Ableitung der örtlichen Auskolkungen erhaltenen Zusammenhänge analysiert, die die Parameter bei Flüssen und bei den durch Brücken eingeengten Überschwemmungsgebieten vorkommenden Auskolkungen während dem Rückzug der Flutwelle berechnet. In der Abhandlung sind jene wichtigsten Parameter zusammengefasst, dir das Ausmass der lokalen Auskolkungen grundlegend bestimmen (Formel 10). Könyvismertetés Lamont, P.: „Áttérés a metrikus rendszerre, hidraulikai adatok és képletek" (Metrication: hydraulic data and formulae). Water Services, Vol. 81. No 972. A szerző háromrészes cikksorozatot adott közre, amelyben összefoglalóan áttekinti az angolszász mértékegységekről az Sí-rendszerre történő áttérés elveit ós adatait, különös tekintettel a hidraulikai adatokra és képletekre. A sorozat első része az átszámítás elveit foglalja össze, beleértve az átszámítások alapját képe/ő számszerű adatokat is. Ugyancsak az első részben tárgyalja a hidrosztatikai képletek alkalmazási lehetőségeit. A második, rész a csövekben végbemenő áramlás alapképletéit, a hidraulikai veszteségek kérdését elemzi, megadva az S l-rendszerre vonatkozóan átszámított — a képletekben szereplő 1— szorzótónyezők mennyiségeit. Végezetül a harmadik rész a nyíltfelszínű csatornák ós a bukók képleteit, valamint a szemcsés közegben végberftenő áramlás alapösszefüggéseit tárgyalja az SI-rendszerre történő áttérés szempontjából. Ez a rész tartalmaz néhány megállapítást a hidraulikai modelkísérleteknél alkalmazott dimenzió nélküli számok szerepéről is, elsődlegesen a különböző mértékegység rendszerekre történő áttérés szempontjaira utalva. A cikksorozat jól áttekinthető formában, táblázatos kidolgozásban adja közre a mérnöki gyakorlatban alkalmazható átszámítási tényezőket. E mellett részletesen közli a hidraulikai számítások során leggyakrabban előforduló fizikai jellemzőket: vízre, levegőre, jégre és tengervízre vonatkozóan. Különösen értékes az a táblázat, amelyben a hidraulikai összefüggésekben szereplő konstans szorzótónyezők értékeit rögzíti részben angolszász mértékegységekben, részben pétiig az Sí-rendszerben. így például a csővezetékekben végbemenő áramlás empirikus összefüggései (mint például a Hazen—Williams, a Blair, a Lamont, a Poiseuille és a Barnes képletek) is adottak a megfelelő szorzótényezők feltüntetésével. Lényeges következtetésként megállapítható, hogy azok a hidraulikai összefüggések, amelyek felépítésüket illetően dimenzionálisan homogének, a mértékegység rendszerek változása esetén (tehát például az SI-rendszerre történő áttérésnél) különösebb problémát nein jelentenek. Ezzel szemben a dimenzionálisan inhomogén képletek (amelyek leggyakrabban empirikus összefüggések formájában jelentkeznek) alkalmazása során feltétlenül gondot kell fordítani a képletekben szereplő állandók, paraméterek átszámítására, amelyeknek meghatározott mértékegységük van. A szóbanforgó háromrészes tanulmány-sorozatot figyelmébe ajánljuk azoknak a vízépítő mérnök kollégáknak, akik tervezési vagy egyéb feladatmegoldások során az Sí-rendszerre történő áttérést alkalmazzák (annak ellenére, hogy angolszász egységekből történő áttérésről van szó). A cikksorozat táblázatai célszerűen alkalmazhatók a hazai gyakorlatban is. mivel a hivatkozott táblázatos segédletek végeredményként az Sí-rendszerben megadják az említett hidraulikai alapadatokat és összefüggéseket. Célszerőnek találnánk, ha az anyag fordításban megjelenhetne a hazai szakirodalomban, akár átdolgozott változatban is. Dr. Horváth Imre
