Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
332 Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. Gombás L.: A műszaki fejlődés hatása közel az ivóvíztisztítás költségével vehető azonosnak. Hasonló elvek alapján vizsgáltuk a műszaki fejlődés hatását a belvízrendezés létesítményeinél is. Itt a technológia fejlődését elsősorban a különböző műanyagcsöves alagcsövezések szélesebb körű elterjedése fogja várhatóan jellemezni, de belvízrendezés országos fajlagos átlagköltségét a jelenlegi fejlesztési ütem mellett számottevően nem emeli. E cikk terjedelme a részletes számításokat és azok eredményeinek közlését nem tette lehetővé, amellett az eredményül kapott fajlagos értékek sem időtállóak a bekövetkezett anyagárváltozások miatt. Ezért a számszerű adatok közlése helyett a távlati tervben előrelátható műszaki fejlődés költségkihatása megállapításának módszerével foglalkoztunk. A kapott számítási eredmények közvetlen felhasználásának objektív okból bizonyos korlátai vannak. Ezeket a következőkben lehet összefoglalni : — A vizsgálat csak egy tervező vállalat által készített tervek adataira támaszkodott, ilyen módon az érintett szakterületnek csak egy bizonyos részét tudta átfogni. — Nem álltak rendelkezésre a tervezett létesítmények tényleges kiviteli költségei, csak a kiviteli terv költségadatai. — Az ismertetett fajlagos költségértékeket egy meghatározott távlati fejlesztés feltételezése mellett számítottuk, így azok csak a távlati tervezés céljára használhatók. A beruházási javaslatok és beruházási programok készítésénél a létesítési költségek kivitelezés évében várható nagyságát általában az árindex prognózis segítségével állapítják meg. A becslés pontossága érdekében a várható árindex prognózis alapján kiadódó költségösszegen felül azonban a létesítményben alkalmazandó műszaki fejlesztés költségnövelő hatását is célszerű figyelembe venni. A tanulmányban közöltek ennek számszerű megállapításához elsősorban elvi vonatkozásban adnak támpontot. Néhány olyan szempontra ráirányítják a tervezők figyelmét, amelyeknek alkalmazása megalapozottabbá teheti a műszaki-gazdasági tervező munkát. ' * IRODALOM [ 1 ] Itévfalvi Miklós : Beruházások és építkezések statisztikája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1973. [2] Központi Statisztikai Hivatal. Módszertani füzetek. A beruházási árindexek számítási módszere. Budapest. 1972. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István A Nyugatdunántúli Területi Szervezet Zala megyei Körzeti Csoportja 1979. március 2-án Zalaegerszegen előadó ülést rendezett, amelyen Matolesi József a zalaegerszegi víztisztító mű üzemelési tapasztalatait ismertette. A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzeini Szervezete 1979. március 6-án Siófokon tartotta előadó ülését, amelyen Muesy György a szennyvíz-iszapok elhelyezésének kérdéseiről adott elő. Felkért hozzászóló volt: dr. Vermes László. A Nyugatdunántúli Területi Szervezet 1979. március 6-i Szombatheyen tartott előadó ülésén Péntek Tibor a Német Demokratikus Köztársaság víztározásairól adott elő. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1979. március 8-i előadó ülésén Siinonfy Zoltán: „Szélsőséges hidrológiai események valószínűségi eloszlás-függvényei paramétereinek becslése" c. beszámolója után dr. Zsuffa István: „Magyarország vízviszonyai feltárásának előkészítése a Vízgazdálkodási Keretterv részére" c. előadása hangzott el. Az előadáshoz felkért hozzászóló Szántay Tamás és dr. Orlóci István volt. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vizgazdálkodási Szakosztályával közösen 1979. március 13-án előadó ülést rendezett, amelyen Török László (Baja) a hígtrágya-kezelés elvi kérdéseiről, valamint a Német Demokratikus Köztársaságban követett gyakorlati módszereiről, Gál Zoltán (Veszprém) pedig a hígtárgya kezelési és hasznosítási gyakorlat Halle-megyei tapasztalatairól tartott előadást. Az előadók vetített képeken mutattak be egyes megépült műveket és ismertettek kezelési technológiákat. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, valamint a Vízellátási Szakosztály 1979. március 13-án előadóülést rendezett, amelyen Endrey Gyula Nyíregyháza nyírteleki, II. sz. vízművének üzembe helyezési tapasztalatait ismertette. A tervezett víztechnológiát az üzeni során tapasztalt kedvezőtlen változás: a metángáz megjelenése miatt meg kellett változtatni. A Bajai Területi Szervezet 1979. március 14-én előadó ülést rendezett, amelyen Kalocsa Béla a Kondor-tó madárvilágának fogas-visszafogás adatai alapján végzett számszerű jellemzését ismertette. A Vízgazdálkodási Szakosztály a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közösne, 1979. március 14-én tartott előadó ülésén Morvay Kálmán a nagytérségi mezőgazdasági vízhasználatok elemzését ismertette. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1979. március 15-i előadó ülésén Laczay István a Tisza új vízrajzi felvételek alapján végzett morfológiai vizsgálatát mutatta be. A morfológiai és geometriai adatokat számítógéppel dolgozták fel és értékelték. Ezekből a kanyarulati-, meder- ós mederanyag viszonyok, a kis- és a mederképző vízhozamok esésviszonyai, a mederérdesség és változásai voltak megállapíthatók. Az előadáshoz felkért hozzászólóként Zorkóczy Zoltán és Gsikász Sándor szólt hozzá. A Heves megyei Területi Szervezet 1979. március 15-i, Egerben megtartott előadó ülésén Seres Gyula a kiskörei duzzasztás hatásáról és a duzzasztási üzem eddigi tapasztalatairól adott elő. Felkért hozzászóló volt: Hegedűs Sándor. A Győri Területi Szervezet 1979. március 16-i előadó ülésén Mohos Ottó: „Nagytérségi vizgazdálkodási rendszerek kialakításának műszaki-gazdasági kérdései a Dunántúli Középhegység térségében" c. előadása hangzott el, amelyhez dr. Dávid László felkért hozzászólóként szólt hozzá. A Liinnológiai Szakosztály 1979. március 16-i előadó ülésén dr. Ponyi Jenő az édesvizek másodlagos termelése kutatásának módszertani kérdéseiről tartott előadást, majd dr. Ponyi Jenő és dr. Zánkai Nóra: „A Daphnia fajok előfordulása és elterjedése a Balatonban" c. előadása hangzott el.