Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Lorberer Árpád: A 100 éves Városliget-I. hévízkút hidrodinamikai vizsgálata Zsigmondy Vilmos adatai alapján

Lorberer A.: A 100 éves Városliget- I. hévízkút Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 307 mosban csak a merész úttörőt, „a nagy elődöt" lássák. Az egyoldalú kép kialakulásához sokszor a Zsigmondvról írott ünnepi megemlékezések és tudománytörténeti értekezések is hozzájárulnak. Azok számára, akik a budapesti vagy a harkányi hévíztároló kutatásával foglalkoztak, a kiindulópontot mindig Zsigmondy V. adatai jelentették. A Városliget—I. kút hidrodinamikai jellemzői azt bizonyíják, hogy ezek az adatok napjainkban is képesek új információkat szolgáltatni, sőt a vízföldtani paraméterek szempontjából ez a fúrás még mindig a legsokoldalúbb feltárásaink közé tartozik. Ismeretes, hogy a korszerű hidrodinamikai vizsgálatok költségei a fúrási költségekhez képest elhanyagolhatóan alacsonyak, ennek ellenére sok esetben még a szabványokban és rendeletekben előírt, rutinszerű méréseket sem végeztetik el a ajmegrendelők. Ez történt Budapesten is az Elektromos S. E. új hévízkútjánál 1974-ben, s a vizsgálatokat azóta sem pótolták. Az ilyen esetek nemcsak Zsigmondy V. korához képest jelentenek visszafejlődést, de megnehezítik az aktuális vízgazdálkodási feladatok megoldását és a jövőbeni kutatások akadályozásának súlyos felelősségét róják ránk. IRODALOM [1] Alföldi László—Deák József—

Liebe Pál—Lorberer Árpád—Szentirmai László (1975—76) : A hideg és meleg karsztvízkészletek összefüggése, különös tekintettel a bányászat víztelenítési törekvéseire VITUKI kutatási témabeszámoló (Kézirat) III. 1. 3.,18. 1975—76. Ny. sz.: 2869. [2] Alföldi László—Lorberer Árpád (1976) : A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata kútadatok alapján Hidrológiai Közlöny. 56. óvf./lO. sz. pp. 433—443. [3] Bélteky Lajos (1963): Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások alapján. Hidrológiai Közlöny. 43. évf./5.sz. pp. 401—410. [4] Bélteky Lajos (1968): A budapesti hévízfeltárás fejlődése in: „Budapest hévizei". VITUKI kiadása, Budapest, pp. 71—76. [5] BKI-VITUKI (1976) : A Dunántúli Középhegység vízföldtani adottságainak értékelése, a működő és a barnaszénre telepítendő bányák vízelvonásából származó környezeti hatások vizsgálata. Kutatási jelentés (Kézirat). 13—9/75. sz. [6] Földvári Aladár (1939) : Jókai — a geológia népszerűsítője Természettudományi Közlöny. 71. kötet/6. sz. pp. 357—363. [7] Liebe Pál—Lorberer Árpád (1978) : Az áramlási és hőmérsékleti viszonyok összefüggésének .vizsgálata karsztos hóvíztárolók esetében. BESZÁMOLÓ a VITUKI 1975. évi munkájáról. VITUKI Közlemények 3. sz. pp. 162—175. [8] Lorberer Árpád—

Liebe Pál—Szentirmai László (1977) : A budapesti hévíztermölés és a bányászati víztelenítések kapcsolatának vizsgálata. VITUKI kutatási tómabeszámoló. (Kézirat). III. 4. 1. 22./ 1977. [9] Majzon László—Teleki Géza (1940) : A városligeti II. sz. mélyfúrás (Szent István forrás). Hidrológiai Közlöny. 20. évf./pp. 1—35. [10] Papp Károly (1919): Függelék Schaffer, X. F.: Általános geológia c. könyvéhez. Magyar Természettudományi Társaság kiadása, Budapest, p. 259. [11] Vendl Aladár (1938): A városligeti új artézi kút Természettudományi Közlöny. 70. kötet/5, sz. pp. 273—281. [12] Zsigmondy Vilmos (1871): Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül. Szerző kiadása, Pest. [13] Zsigmondy Vilmos (1873): Mitteilungen über den Bohrthermen zu Harkány, Lippik und auf der Margaretheninsel Szerző kiadása, Budapest. [14] Zsigmondy Vilmos (1878) : A városligeti artézi kút Szerző kiadása, Budapest. Hydrodynamische Untersuchung des 100 jährigen Tliermalbrunnens Városliget I, aufgrund der Daten von Zsigmondy, Vilmos Lorberer, Á. Die durch Zsigmondy, V. vorgenommene 970,48 m tiefe Bohrung des Therinalbrunnens Városliget I, kann als allererste Indikation der Kohlenwasserstoff-Lagerstätten am Rande der Grosse Ungarische Tiefebene betrachtet werden. Dieser Thermalbrunnen war die erste bedeutendste künstliche Anzapfung des budapester mesozoischen Thermalwassersystems und so konnten aufgrund der Messdaten der Jahre 1877—78 auf einen ungestörten natürlichen Zustand charakteristische hydrogeologische Parametern festgestellt werden. Aus den Gesteinstemperaturen (Abb. 1.) können die für die Wärmeisolierungsfähigkeit kennzeichnenden geothermische Gradienten der auf wasserspeichernden Dolomit gelagerten Beckensedimente berechnet werden. Die Registrierung der Abflussmenge des aus dem Dolomit gequellten Thermalwasser und der Temperatur des herausfliessenden Wassers hatte ermöglicht, dass die entscheidende Rolle der Strömungsgeschwindigkeit in der Abkühlung der Wassersäule auch mathematisch bestätigt werden konnte (Abb. 2.). Die Ergussan8tiegsdaten von Zsigmondy, V. sind mit modernen — mit Rheometer durchgeführten, — Strömungsmessungen gleichwertig. Aus den Messdaten kann laut Zusammenhang (3) der an der durchquerten Strecke des wasserspeicherndem Dolomit sowohl die vertikale Komponente des piesometrischen Gradients als auch laut Zusammenhang (4) die Permeabilität kennzeichnende doppelte Verteilung der spezifischen Anflussmengen dem Senkel entlang (Abb. 3) bestimmt werden. Der durchschnittliche k

virt-Faktor des Dolomits stimmt mit den aufgrund der Abfluss-mengenkurve (Abb. 4) berechneten Werten gut überein. Aufgrund der sich ausschliesslich auf die Daten des Brunnens Városliget I beziehenden Daten kann auch festgestellt werden, dass im unter Druck befindlichen Thermalwasser-Karst die geometrischen Kennwerte der Wasserbewegung durch die Lagerungsverhältnisse der wasserdichten Deckformationen bestimmt werden. Aus Sicht der hydrogeologischen Parameter gehört dieses 100 jährige Bohrung auch heute noch zu unseren vielseitigsten Aufschliessungen.